150618. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acetilén és szintézisgáz együttes előállítására szénhidrogéngázok részleges oxidációjával

Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 ••?£• ADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.618 SZÁM Nemzetközi osztály: C 10 g MA-1045 ALAPSZÁM Magyar osztálv: 12 o 1—4 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás acetilén és szintézisgáz együttes előállítására szénhidrogéngázok "részleges oxidációjával Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, Veszprém feltalálók: Sebestyén Zsigmond, Veszprém (70%); dr. Benedek Pál, Veszprém (10%), dr. László Antal, Veszprém (10%), és dr. Németh András, Budapest (10%), mindannyian vegyészmérnökök A bejelentés napja; 1961. július 10. Acetilénnek szénhidrogénekből történő előállí­tásakor a fő probléma az acetilén képződéséhez szükséges magas hőmérséklet előállítása. Az eddig ismert technológiák ezt a hőmérsékletet elekt­romos ív, külső hőiközlés vagy parciális oxidáció útján létesítették. Parciális oxidáció esetén a szén­hidrogént a tökéletes égéshez szükségesnél keve­sebb oxigénnel létesített lángban reagáltatták. Ismeretes a fenti eljárásoknak olyan kombiná­ciója is, amely szerint a szénhidrogént katalizátor, vákuum, külső hőközlés és csekély oxigén egy­idejű alkalmazásával bontják acetilénné. Ez utóbbi eljárás is lényegéiben szónhidrogénnek külső hő­közléssel végzett bontása, aminek hátrányai, mint a hőátadás nehézségei, a vákuum alkalmazása ez esetben is jelentkeznek. Az égéselméletből ismeretes, hogy oxidációs re­akcióval térfogategységre vonatkoztatva nagy mennyiségű hőt láng nélkül is lehet előállítani, ha az égést szilárd anyag felületén játszatjuk le. Ekkor az égési folyamat jellemzői, mint az égési sebesség, az égés stabilitása és a térfogategység­ben fejlődő hő is lényegesen megváltoznak. Eljárásunknak az, a veleje, hogy gáz alakú szén­hidrogéneket, célszerűen •előmelegítésük után, at­moszférikus vagy 10 at-ig terjedő nyomáson felü­letaktív hatású, de katalitikus hatástól olyan ér­telemben, hogy az égési reakció közben labilis átmeneti komplexumot alkotna, mentes szemcsés tűzálló anyaggal vagy lyukacsos kerámiai tömb­bel vagy tömbökkel kitöltött térben lánginélküli felületi égéssel égetünk el részlegesen oxigénnel, amelyet esetleg szintén előmelegítünk. A szónhidrogént és a részleges elégetéshez szük­séges oxigénmennyiséget a szilárd anyaggal töl­tött reaktorba ennek tetején vezetjük be. A töl­tésnek felső, mintegy 10—12 cm magas rétegében a gázok intenzíven összekeverednek. Az egységes töltésinek alsó rétegében, a mintegy 3—4 cm. ma­gasságú voltaképpeni égési zónában kb. 1600— 1650 C°-on lángjelenség nélkül megy végbe a parciális oxidáció. Az égési zónából kijutó termék­gázt az acetilén bomlásának megakadályozására közvetlen vízbefecskendezéssel 100 C° alá hűtjük. Kísérleteink igazolták, hogy a reaktor terhel­hetősége a térfogategységben fejlődő hő megnöve­kedésének megfelelően jelentősen nagyobb, mint a lángreaktoré. A terhelthetőség még tovább fo­kozható, ha a keverő réteg és az; égési zóna közé platinahálót iktatunk. Ez a reakció indulását és a bruttó reakciósebességet meggyorsítja. Ily mó­don felületi égéssel működő reaktor térfogat­egységére eső terhelhetőség a lángreaktor terhel­hetőségének kb. a kétszeresére növelhető, s a faj­lagos oxigénfelhasználás kb. 20%-kal kisebb mint a lángreakciónál. A reaktor töltete magas olvadáspontú és nagy fajlagos felületű tűzálló anyag, pl. samott, korund, cirkonoxid, szillimamit. Szemcsemérete hatással van a reakció lefolyására; optimális értéke 2—3 mm. A töltet magasságát úgy kell megválasztani, hogy a bevezetett gázok jól összekeveredjenek, az áramlási sebesség elosztása a voltaképpeni égési zóna keresztmetszetében egyenletes legven és a tulajdonképpeni reakció végbemenien. Azt talál­tuk, hogy ehhez kb. 100—120 mm töHeiniagasság •szükséges. Ezen belül a reakciós zóna, tehát a

Next

/
Thumbnails
Contents