150611. lajstromszámú szabadalom • Gőzturbina-kondenzátorberendezés
Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.611 SZÁM Nemzetközi osztály: , Magyar osztálv: F 22 g KO—1511 ALAPSZÁM ' U c ' SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Gőzturbina-kondenzátor berendezés Hőtechnikai Kutató Intézet, Budapest Kovács Gyula és Benes Zoltán oki. gépészmérnökök, Budapest A bejelentés napja: 1960. május 16. Pótszabadalmi bejelentés a 149 608 lajstromszáma törzsszabadalmi bejelentéshez A 149 908 lajtromszámú törzsszabadalmi bejelentésben leírt és meghatározott találmány a gőzturbinák kondenzátoraiban végbemenő csapadékviz-túlhűtés elhárítását és káros következményeinek megszűntetését teszi lehetővé. A megoldás röviden az, hogy a felületi kondenzátorban túlhűtött csapadékvizet egy keverő-kondenzátorba permetezzük be és ott hozzuk újbóli érintkezésbe a turbinában vákuumig expandált, további munkavégzésre már nem alkalmas gőzzel. A keverőkondenzátorban ez a gőz ismét felhevíti a túlhűtött csapadékvizet, éspedig egészen közel a nyomásnak megfelelő forráspontjáig. A törzsszabad alom 3. ábrája szerinti elrendezés megvalósítása esetén mindkét kondenzátorban: a —2— felületi kondenzátorban és a —6—- keverőkondenzátorhan is megfelelő vízszintet kell tartatni. Minthogy ezek vízoldalon sorba vannak kapcsolva, ez elég nehéz szabályozási feladat. Ez a nehézség elkerülhető a jelen póstszabadalmi bejelentés 1. ábrája szerinti elrendezés megvalósítása útján. Ennél a példáképpeni foganatosítási alaknál a —6— keverő-Jsondanzátor közvetlenül a —2— felületi kondenzátor gőzbeömlő-csoinkjáira, egy ezen létesített nyílásra van ráhegesztve, itt tehát elmarad az —5— kerülővezeték. Ez annál inkább megvalósítható, mert a —6— keverő-kondenzátor általában igen kicsiny készülék lesz a —2— felületi kondenzátorhoz képest. A —6— ke verő-kondenzátorban ugyanis általában csak kb. 1/100 annyi gőzt kell lecsapatni (sőt, sok esetben még ennél is kevesebbet), mint a —2— felületi kondenzátorban. A —2— felületi kondenzátorból a csapadékvíz a —9— átemelő-szivattyúba ömlik, amely felnyomja a —6— keverő-kondenzátorba. Innen a csapadékvíz közel forráspontig hevítve a —10— vezetéken át ömlik a —4— csapadékvízszivattyúba. A —10— vezeték —11— leágazása (kiegyenlítő vezeték) az előírt víziszint alatt torkoll a —2— felületi. kondenzátorba, vagy a —3— vezetékbe. A —4— csapadékvíz-szivattyú nyomóvezetékébe a —12— fojtószerv (tolózár, szelep stb.) van beiktatva, amellyel a —2— felületi kondenzátorban a vízállást szabályozni lehet. A —9— átemelő-szivattyút úgy kell méretezni, hogy anynyit, vagy egy kevéssel több t/h vizet szállítson, mint ahány t/h gőz a turbinán legfeljebb át tud haladni. A kis többlet a —11— kiegyenlítő vezetéken át áramlik a —1! 0— vezetékből a —2— felületi kondenzátor aljába, Kis terhelés ©setén a —11— kiegyenlítő vezetéken átáramló többlet már nem kicsiny a teljes csapadékvíz-imemnyiséghez képest, tehát a —2— felületi kondenzátor aljában a túlhűtött csapadékvízhez keveredve már jelentősen fel fogja melegíteni azt. Ez azonban egyáltalán nem rontja a berendezés működését, mert a —6— keverő-kondenzátor továbbra is a forrásponthoz igen közeleső hőmérsékletig fogja hevíteni a —9— átemelő-szivattyú által felnyomott csapadékvizet. Minthogy a KO—1483 alapszámú törzsszabadalmi bejelentés 3. ábrája szerinti és a jelen pótszabadalmi bejelentés 1. ábrája szerinti elrendezésnél a —9— szivattyú vákuumból szív és igen kis nyomás ellen szállít, elég kényes arra, hogy a tömszelencék jól tömítsenek, mert különben ott levegő tör be és lerontja a vákuumot, Ez a veszély elkerülhető a 2. ábra szerinti kapcsolás alkalmazása útján, amely egy további példaképpeni foganatosítási alakot képez, A —2— felületi kondenzátorból a csapadékvíz a —3— vezetéken keresztül a —13— vízsugár-szivattyú szívó-nyílásába
