150579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémek korrózió elleni védelmére anódos polarizációval

150.579 7 milyen alkalmas módon a 37 vezetőrúd alsó 51 végéhez csatlakozik, és a 37 vezetőrudon szükség esetén egy további 59 anya tarthatja, a fontos csak az, hogy a 20 vezeték a vezetőrúddal kifogástalanul érintkezzék. Az elektródszerkezetet tetszés szerinti helyzetben beszerelhetjük az edénybe oly módon, hogy az elektród 41 feje az oldatban legyen, ós így az anódáram egyenletesen oszoljék el az oldatban. Előnyös azonban az elektródszerkezetet a 16 fenéklapra erősíteni, hogy a 41 fej még akkor is a korrózív oldatban legyen, ha az edényben csak kevés oklat van. Ha az elektródszerkezet a fenéklapra van erősítve, az edény akkor passziválható, amikor az oldatnak nagyon alacsony a szintje az edényben, és így az edény könnyebben passzíválható az oldattal való megtöltése közben. Más szóval, ha a 10 edényt az oldattal való feltöltésének kezdeti szakaszában passzíváljuk, az edény teljes passziválása könnyebb lesz, és a passziválás a lehető legkevesebb anódárammal elvégezhető, csökkentve a berendezés teljes üzemköltségét. Amikor az elektród áram alatt van, anódáram folyik az edény oldalfalaitól és 16 fenéklapiától az oldaton át minden irányból az elektródszerkezet 41 feje felé. így tehát akkor kapjuk a legegyenletesebben elosztott anódáramot, ha a fej a korrózív oldat tömegének középpontiában van elhelyezve. Azt találtuk azonban, amint már jeleztük, hogy a 41 fejet viszonylag közel helyezhetjük az azt tartó falhoz, feltéve, hogy az anódáram gátolva van az egyenes, legrövidebb úton való áthaladásban a fej és a túlzott passzíváló feszültségnek kitett falrész között. A 6. ábrán látható elektródszerkezet esetében a 18 fenéklapnak a. túlzott passzíváló feszültségnek kitett: része a 39 nyílás körül van. Ezért a 43 szigetelőhüvelynek nagyobb a külső átmérője, mint a 41 fejnek, hogy ezzel megakadályozzuk az anódáramr.ak az egyenes vonalú közvetlen áthaladását a fej és a tartófalnak ama része között, amelyen át a 37 vezetőrúd benyúlik. Bármilyen, berendezésben az edénynek az elektródc-t tartó falán a potenciált oly módon ellenőrizhetjük, amint azt az 5. ábrával kapcsolatban leírtuk, és a 43 szigetelőhüvelyt akkorára készíthetjük, hogy megakadályozza a anódáram egyenesvonalú áthaladását a 41 fej és a túlzott passzíválási feszültségnek kitett falrészek között. Az a távolság, amelyben a 41 fejet a tartófaltói el kell helyeznünk, a körülményektől, különösen az oldat vezetőképességétől függően változhat. A toluolszulfonsavnak és xilolsziilfonsavnak 20° o nátronlúggal való előbb említett közömbösítésében a fejet 450—500 mm távolságban helyeztük el a rozsdamentes acéledény fenékfalától. és ilyen körülmények között a közömbösítésre használt edény falain sehol nem keletkeztek ..túlhevült helyek". Ezt a távolságot 200 vagy 250 mm-re csökkenthettük anélkül, hogy a tartály fenéklapján „túlhevült helyek" keletkeztek volna. Megemlítjük még. hogy ebben a berendezésben a rozsdamentes acéltartály átmérője kb. 3,6 m. magassága kb. 5,4 m volt. Így, még ha a 41 fejet lényegesen közelebb is helyeztük a tartály fenékfalához, nem keletkeztek „túlhevült helyek". Itt omlítjük még meg. hogy ha a 37 vezetőrúd nagyszilárdságú és a 43 szigetelőhüvely viszonylag nagyszilárdságú anyagból készült, a korrózív oldatot keverhetjük anélkül, hogy ez zavarná az elektróciszerkezet .működését. Ha azonban a korrózív oldatot rendkívül hevesen keverjük, előnyösebb a 7. ábra szerinti módosított 18A elektródszerkezetet alkalmazni. A 18A elektródszerkezetben előnyös olyan 37 vezetőrudat használni, amely a 6. ábrán bemutatott eleklródszerkezettel azonos módon az edény 16 fenéklapjában levő 39 nyílásom át nyúlik az edénybe. Előnj'ös továbbá ugyanazt a 41 fejet használni, a 49 platinaalátéttel és a felső 45 tömítőalátéttel, mint a 6. ábrán bemutatott elektródszerkezetben. A 18A elektródszerkezet szilárdságát fokozhatjuk azzal, hogy a 37 vezetőrúd egy 6'í acélcsövet húzzunk, amely a felső 45 tömít őalátéttől lefelé a 16 fenéklap 39 nyílásába nyúlik. A 37 vezetőrúd és a 63 acélcső szigetelve és tömítve van a korrózív oldattól a korrózív oldatnak ellenálló szigetelőanyagból készített 65 cső által. Ilyen anyag például a Teflon. A 65 csőnek az alsó és felső végén kinyúló 67 karimája van. Mindkét 67 karimának nagyobb az átmérője, mint a 41 fejé, hogy így akadályozza meg az anódáramot az egyenes vonalba való haladásban a fej és a 16 fenéklapnak a 39 nyílás körüli része között, lényegileg ugyanolyan módon, mint a 6. ábra szerinti elektródszerkezetben. Az alsó 67 karima és a 16 fenéklap felső felülete között van az alsó 69 tömítés a 63 acélcső körül, hogy megakadályozza a korrózív oldatnak az acélcsővel való érintkezését. A tömítő- és szigetelőanyagból készített kis 71 persely a 39 nyílásban a 63 acélcső körül van, hogy a 63 acélcsövet a fenéklapban szigetelje és tömítse. A 37 vezetőrúd alsó 51 vége el van látva a szokásos tömítő 61 alátéttel. 57 fémalátéttel és 53 anyával, hogy a 18A elektródszerkezetet szilárdan rögzítsék a 16 fenéklapon ugyanolyan módon, amint azt a 6. ábrán bemutatott elektródszerkezettel kapcsolatban már leírtuk. Látjuk, hogy a 63 acélcső erősíti a 37 vezetékrudat, és meggátolja az elektródszerkezet meghajlását, elmozdítását vagy elhelyezését a korrózív oldat heves keverése során olyan h?lyzetbe, amelyben nem működőképes. Egy kis átmérőjű edényekhez alkalmas módosított 18B elektrődszerkezetet szemléltet a 8. ábra. Ebben a szerkezetben is előnyös alkalmazni a 37 vezetőrudat, 41 fejet, 49 platinaalátétet, tömítő 61 alátétet, 57 fémalátétet és 53 anyát ugyanolyan módon, mint a 6. ábrán bemutatott elektródszerkezetben. Abból a célból, hogy a 37 vezetőrudat a 18B elektródszerkezetben szigeteljük, egy 75 szigetelőhüvelyt alkalmazunk alkalmas anyagból, pl. Teflonból, amely a 49 platinaalátéttől az edény 16 fenéklapjának felső felületéig terjed. Ebben a szerkezetben a 75 szigetelőhüvely szigetelő- és tömítőanyagból van, amely nemcsak szigeteli a 37 vezetőrudat, hanem a 49 platinaalátéttel és a 16 fenéklap felső felületével szorosan zár is, ezzel megakadályozva, hogy a korrózív oldat érintkezzék a vezetékkel. A 75 szigetelőhüvely alsó 77 végének az átmérője kisebb, és így szorosan beleillik a 39 nyílásba a 37 vezetőrúd körül, szintén abból a célból, hogy a vezetőrudat a fenéklaptól elszigetelje. A 75 szigetelőhüvely felső végéhez csatlakozik a csésze alakú 79 szigetelőtest, pl. a. 81 menetek