150567. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a szív megfelelő működtetésére alkalmas villamos áramlökések előállítására
2 150.567 lámpatelep) együtt a beteg törzsére van erősítve, vagy azt ruhazsebében viseli és a generátor kimenő impulzusait közvetlenül a 4 szívre erősített 3 szövetbarát anyagú (tantál) elektródák közvetítik. Az elektromos összeköttetést az elektródák és a készülék közt egy szövetbarát (pl. teflon, terilén, polyetilén) szigetelésű vezetékpár biztosítja, amelyet a sebész lehetőleg úgy helyez be, hogy a mellkas elülső falában a vezetékek minél hosszabb utat tegyenek meg. A vezetékeket a szövetek körülnövik és így a mellkasűr fertőződésének veszélye erősen csökken. A vezeték szabad végződéséről a készülék könnyen lekapcsolható. A 2. és 3. ábra szerinti kiviteli formánál a mellkasból a szabadba vezető huzal felesleges és az összeköttetést vezeték nélkül oldjuk meg. A 2. ábrán levő pl. tranzisztoros 1 impulzusgenerátor, arhely ugyanolyan lehet, mint az 1. ábrán feltüntetett impulzusgenerátor, egy miniatűr csővel vagy (ultrarövidhullámon is rezgő) tranzisztorral működő ultrarövidhullámú kis adó (oszcillátor) jelét modulálja meg úgy, hogy az 1 impulzusgenerátor periodikusan működő impulzusai alatt a 6 oszcillátor rezeg, míg a hosszú szünetekben az oszcilláció szünetel és az adó (ha tranzisztoros) nem fogyaszt áramot. Az ultrarövidhullámú adó teljesítményét a 7 keretantennára (huzalhurokra) vezetjük ki, amely az 5 mellkas elülső falára van erősítve A mellkas belső falán, a mellüregben van műtétileg elhelyezve a 8 vevő, mely célszerűen egy kis lapos, szövetbarát szigetelőanyagból (pl. metilmetakrilát, polyetilén, teflon) készült 12 dobozban van elhelyezve. Ennek a doboznak a mellüreg elülső része felé néző belső oldalán van a 9 vevőantenna. A dobozt úgy helyezzük el a mellüregben, hogy a 7 adó- és 9 vevőhúrok párhuzamosan feküdjenek; köztük csak az 5 mellkasfal van, amely aránylag vékony (2—2,5 cm) és így az energiatovábbításban nem okoz nagy veszteséget. Maga a 8 vevő a vevőantennán kívül egy 10 egyenirányító kristálydiódából és egy 11 nagyfrekvenciájú szűrő (bypass) kondenzátor ból áll. Az egyenirányított adóimpulzusok alakja az 1. ábra impulzusgenerátora jel alakjának felel meg. Az impulzusokat szövetbarát szigetelésű huzalokkal a 3 tantálelektródapárral vezetjük a szívizomba. ; ! ; Az utóbbi, a 2., 3. és 3. a. ábráknak megfelelő ,.indirekt ” módon egy ultrarövidhullámú adó-vevő párral a mellkasfalon való huzalátvezetést — valamivel komplikáltabb és kissé nagyobb áramfogyasztású elrendezés árán — el lehet kerülni; sterilen bevarrott „vevő” mellett így nincs lehetőség a mellűr fertőződésére. Az 1 tranzisztoros impulzusgenerátor egy kiviteli alakját a 4. ábrán adjuk meg. A példaképpen bemutatott kapcsolás 5 db pnp tranzisztort alkalmaz. A Ti és T2 erősen aszimmetrikus multivibrátor (kétstabilállapotú). Rí és R2 munkaellenállásokkal. A T2 „vezetési” (billénési) ideje kb. 2,5 millisec., és kollektoráról közel a telepfeszültséggel azonos amplitúdójú pozitív impulzus vehető le. A Ti „vezetési” ideje gyakorlatilag az egész periódusidő, a nagyidőállandójú báziskomplexum — Ci, R/, — miatt. Az időállandó változtatásával — az Rc potenciométerrel — lehet az ismétlődési frekvenciát változtatni, pl. a szükséges 40 és 200 percenkénti értékek közt. A T 2 báziskomplexuma — R3C2 — kis időállandójú. A „rövid” impulzus a T2 kollektorán pozitív polaritású, ez a T4 —T5 végfokot az elhanyagolhatóan rövid 2,5 millisec, alatt zárná le. Az adott megoldásnál éppen fordított — negatív — nyitóimpulzus kell tehát. Ezt úgy érjük el, hogy a multivibrátor pozitív nyitóimpulzusát fázisban megfordítjuk a T3 „leültetett” fázisfordító fokozattal. Ezen nagy áram folyik át és kollektora közel a zéruspotenciálon van. A multivibrátor pozitív „záróimpulzusa” a T3 bázisán „lezárja” a T3 kollektoráramát és annak kollektorán a feszültség a rövid impulzus ideje alatt a negatív teleppotenciálra ugrik fel. Ez a negatív nyitóimpulzus a C4 kondenzátoron át az impulzus idejére kinyitja a T4 —T5 direktcsatolású emitterkövető láncot (amely esetleg egyetlen tranzisztor is lehet) és ennek kimeneti pontján az R7 potenciométerrel leosztható ingerlő impulzus vehető le az emitterkövető kis kimenő impedanciájáról. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés a szívösszehúzódások elektromos impulzusokkal való ritmikus létrehozására, pl. a szív saját ingerképzésének vagy ingervezetésének zavarai (Adams — Stokes betegség, szívblokk) esetén amikor a szív működéséhez szükséges frekvenciájú és amplitúdójú impulzusokat impulzusgenerátorral, állítják elő, jellemezve a generátor által szolgáltatott impulzus időtartama alatt rezgő, az impulzussal modulált nagyfrekvenciás adóval (6), továbbá az adó jeleit továbbító, a mellkas külső felületén elhelyezett adóantenna hurokkal (7) és a mellkasűrbe műtétileg elhelyezett antennahurokkal (9) ellátott és szövetbarát anyagú dobozba (12) zárt vevővel (8) a vevő jeleit demoduláló egyenirányítóval (10) az egyenirányított impulzusokat a szívizomba vezető szövetbarát szigetelésű huzalpárral és az ahhoz kapcsolódó szövetbarát anyagú elektródapárral (3). 2. Az 1. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli változata, jellemezve az impulzusgenerátor jeleit a mellkasfalon át a szívizomba közvetlenül bevezető, műtétileg elhelyezett szövetbarát szigetelésű vezetékpárral és az ahhoz kapcsolódó, a szívizomba bevarrt szövetbarát anyagú elektródapárral (3). 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója 632165. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
