150564. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gyűrűs fonógépen a nyújtósodrat szabályozására
2 150.564 A korábbi gyűrűs fonógépeknél a fonal a 4 nyújtóhengerpártól a szaggatott vonal mentén közvetlenül a 9 fonalvezetőhöz haladt. Ennek több rendbeli hátránya volt. Nevezetesen az, hogy a fonal a 4 nyújtóhenger palástjának egy bizonyos ivén felfeküdt és emiatt a sodrat nem tudván a nyújtóhengerpár fogópontjáig behatolni, ezen a helyen a fonal gyenge maradt, ami szakadásokra vezetett. Hasonló okokból a fonal irányának törése miatt, a felfekvés okozta súrlódás a 9 fonalvezetőn is nagy volt és így az orsótól származó sodrainak csak bizonyos hányada tudott a fonalvezetőn át a nyújtóhengerek felé tovább terjedni. A találmány szerinti fonalvezetés mellett e két hátrány teljesen megszűnik, sőt ezen túlmenően sodratzsilipelő nyújtómű esetében a 7 sodratközlővel a fonalnak még további ún. közbenjáró sodratot is adhatunk, és azt a nyújtóműbe juttathatjuk. Említettük, hogy a sodratközlőnek olyannak kell lenni, hogy a fonal áthaladását ne gátolja, de a fonalra a csavaró nyomatékot átvigye. Ismert megoldások erre a következők: A fonalt lapos rugók fogják közre, amelyek a közöttük való elcsúszást — amit a gyűrűs orsó futójának a hatása okoz — megengedik, de a sodratközlőhöz viszonyított elcsavarodást meggátolják. A fonal kúppalást alkotóiként elrendezett rugalmas tűk hegyei között halad át, amelyek a fonal felületébe benyomódnak és elcsavarodását megakadályozzák. Az 1. ábra egy találmány szerinti sodra tközlőt, ún. pergetőt tüntet fel, amelyet részletesebben a 2. ábra mutat. A pergető egy csodarabból áll, amely 12 és 13-nál csapágyazva van és 14 zsinórtárcsa révén forgatható. A 15 csaptartón, amely a cső felső pereméről tengelyirányban indul ki, majd arra merőlegesen folytatódik, a 16 legömbölyített végű csap van megerősítve, amely a sima fonóorsó hegyének szerepét tölti be. Ha az orsó, a pergető és a nyújtómű forgásban van, az orsónak a fonal által körbevonszolt futója a fonalat a pergetőn áthúzza, amiközben a fonal a csapon felesavarodva, majd arról lecsúszva sodratot kap. A 3. ábra a leírás bevezető részében ismertetett svájci szabadalmi leírás szerinti sodratzsilipelő nyújtóművel bíró fonógépnek találmányunk szerinti tökéletesített alakját mutatja. A jelölések egyeznek az 1. ábrabeliekkel. Az 5 zsilipet a 4 és 6 nyújtóhengerpárok képezik, amelyek egymással szinkron forognak. A nyújtóhengerpárok alsó hengerein kihagyások vannak, amelyeknek a hozzájuk tartozó felső hengerekkel szembenállás esetén a zsilipnek az a „kapuja” nyitva van. A zsiliphatás azonban úgy is elérhető, hogy a két nyújtóhen^rpár közül váltakozva hol az egyiket, hol a másikat meglazítjuk, vagyis nyitjuk. A gépnek az ábrán látható állásában a 7 sodratközlővel a fonalnak adott sodratok a zsilipbe behatolnak, majd a nyújtóhengerpárok félfordulata után a 3 nyújtózónába terjednek tovább. Látható, hogy sodratközlő sebességének változtatásával a sodratot a fonal egész hosszában a nyújtóhengerpárok elmozdítása nélkül szabályozhatjuk. Ismert sodratközlő az egyszerű sodrócső is, amelynek találmányunknál való alkalmazását a 4. és 5. ábra tünteti fel. Az 1, 2, 3, 4 nyújtómű az 1. ábrabelivel azonos, sodratközlő gyanánt azonban az ismert 11 sodrócső van alkalmazva. A fonal a sodratot a sodrócső peremén való legördülés révén kapja. A legördülés a 4. ábra szerint a sodrócső felső peremén, az 5. ábra szerint pedig annak felső és alsó peremén is történik, ami az elcsúszást csökkenti. Mint látható, a sodrócső és a találmányunk szerinti pergető hatása között az a különbség, hogy a sodrócső nagyobb számú sodratot ad, de a sodratszám bizonytalan: a pergető ezzel szemben minden fordulatra egy sodratot ad, de ez a szám biztos. Emiatt a sodróeső csak a zsilipnélküli nyújtóműnél használható, mert ott csak az a fontos, hogy a szakadás meggátlására elegendő nagy sodratszámot kapjunk. Ezzel szemben a zsilipes nyújtóműnél követelmény, hogy a zsilipbe pontosan az előírt számú sodratot adjuk be. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés nyújtóművet és gyűrűs orsót tartalmazó gyűrűs fonógépen a nyújtósodrat szabályozására, azzal jellemezve, hogy a fonalpályára ható olyan sodratközlővel van ellátva, amely a fonalpályának azon helyén van elrendezve, ahol a fonalpálya a nyújtás síkját elhagyja. 2. Az 1. igénypont szereti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy nyújtóművének két nyújtóhengerpárja van, amelyek egymással olyan kényszerkapcsolatban vannak, hogy amikor az egyik nyitott, akkor a másik zárva van és viszont. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a sodratközlő sodrócsövet és önmagában ismert olyan fogószervet tartalmaz, amely a fonal áthaladását megengedi, annak a sodrócsőhöz viszonyított elcsavarodását azonban megakadályozza. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a sodratközlő sodrócsövet és ennek felső pereméhez egy axiális és egy radiális irányú darabból álló tartórészen megerősített axiális helyzetű csapot tartalmaz. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a sodratközlő sodrócsövének olyan forgatószerkezete van, amelynek fordulatszáma változtatható. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a sodratközlő olyan sodrócső, amelynek felső és alsó pereméhez a fonalpálya egymással diametrálisan szembenfekvő pontokon támaszkodik. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 632165. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
