150549. lajstromszámú szabadalom • Prizmarendszer irányzótávcsövekhez és optikai leolvasó berendezésekhez
2 150.549 oldal helyes lesz, míg az a félkép, melyet a 2 trapéz tetőéi prizmán áthaladó sugarak alkotnak, oldalfordított lesz. Ha a találmány szerinti prizmarendszert távcsőnél alkalmazzuk (2. ábra), a távcső függőleges tengely körül történő elfordulásakor a megirányzott függőleges helyzetű 4 jel képe a távcső látómezejének például az alsó részén az elfordítás irányába, a felső részén pedig vele ellenkező irányba mozdul el. A távcső irányzó vonala akkor fog a megirányzandó jelre mutatni, ha annak 4 képe a látómezőben folyamatosan látszik {3. ábra). Az irányzás így a jel méreteitől függetlenül, irányzószálak nélkül, rendkívül pontosan hajtható végre. Irányzó távcsöveknél a koincidálást nemcsak /2 részképpel valósíthatjuk meg. Ha ugyanis a két prizma közötti tükröző felületet félig áteresztő tükörként alakítjuk ki, mely a két prizma közti felületet teljesen kitölti, a prizmarendszer a képalkotó sugárnyalábot két részre bontja, és a képsíkban két azonos, teljes képet hoz létre, melyek a távcső forgatásakor ellentétes irányba mozognak és így koincidálhatók. Mikrométere« skálaleolvasásoknál koincidenciás leolvasás megvalósításra s alkalmas a találmány szerinti prizmarendszer. Ha ugyanis ezt a leolvasó berendezés sugármenetében a leolvasó képhelyre helyezzük, a prizmarendszer által létrehozott két részképet koincidálhatjuk. A prizmarendszer ilyen célú alkalmazása a bevezetőben említett ismert rendszerrel szemben előnyösebb, mert annak hibáit kiküszöböli. A 4. ábra a találmány szerinti prizmarendszerrel ellátott leolvasó berendezés látómezejét mutatja. Látható, hogy a leolvasás megkez^ dése előtt az isztásvonalak képei nem esnek egy egyenesbe. Az optikai mikrométer mozgatásakor az osztásvonalak képeinek felső része a képek alsó részével - ellentétesen mozog. Az így elért koincidencia után (5. ábra) a mikrométer elmozdulását, azaz a törtleolvasás értékét az alsó mikrométerskálán olvashatjuk le. Ahhoz, hogy a két részkép kihagyás nélkül csatlakozzon, szükséges feltétel, hogy az 1 trapézprizma és a 2 trapéz tetőéi prizma magassága pontosan azonos legyen. Ezt azonban csak rendkívül pontos gyártással lehet biztosítani. Ezért célszerű az egyik prizmát, például az 1 trapézprizmát két darabból elkészíteni. A prizmát ekkor úgy oszthatjuk két részre, hogy az osztás síkja az 1. és 2 prizmák ragasztási felületével bizonyos szöget zárjon be. így ha az 1 trapézprizma la. és 1b. részét (6a. ábra) egymáson elcsúsztatjuk, a trapéz magassága változni fog. Beszabályozáskor tehát az la trapézprizma-rész mozgatásával a prizmarendszert úgy lehet beállítani, hogy az 1 trapézprizma és a 2 trapéz tetőéi prizma magassága pontosan azonos legyen. Az 1 és 2 prizmák ragasztási felületén elhelyezkedő 3 tükröző felületet, mely a képalkotó sugarak szétbontását végzi, és a választóéi szerepét is betölti, a kívánságnak megfelelően többféleképpen is el lehet osztani, aszerint, hogy a képmezőt miképpen kívánjuk kettéválasztani, ill. milyen sugármenetet kívánunk megvalósítani. Az la., 6a. és 6b. ábra olyan elrendezést mutat; ahol a prizmarendszer a látómezőt a közepén bontja két részre és a kilépő fénysugár a belépő fénysugárral párhuzamos. A 6c. és 6d. ábra a tükröző felület különböző elhelyezkedésének példáit mutatja olyan esetben, amikor a kilépő fénysugár a belépő sugárra merőleges. A két részképnek a választóéi mentén való kihagyás nélküli csatlakozását prizmák és a tükröző felületek méreteinek összhangja biztosítja. A gyártás közben jelentkező szórások kiküszöbölése céljából célszerű a tükröző felületet is két részből készíteni, melyek közül az egyik az 1 trapézprizma ragasztási felületén van, a másik pedig a 2 trapéz tetőéi prizma ehhez csatlakozó felületén. A két prizmának egymáson való elcsúsztatásával a tükröző felület mérete is változtatható. így beszabályozható a képkihagyás nélkül való csatlakozás, vagy szükség esetén a részképek túlfedése, ill. előírt méretű kihagyással történő csatlakozása. Sok esetben előfordul az a feltétel, hogy a képmezőnek valamely előírt alakú, pl. kör alakú lehatárolását kell megvalósítani. Ezt a lehatárolást célszerű a képsíknál megoldani. Erre a találmány szerinti prizmarendszernél is lehetőség van. A 1. a, b ábra két nézetben mutatja ennek egy kiviteli példáját. Ennfel a változatnál a prizmának azon az oldalán, melynél a tükröző felület választóéle a képsíkba kerül, a prizmába a kép síkjában beszúrást készítünk. Ez köszörűvel elvégezhető, így ha ez a beszúrás olyan, hogy a képsíkban kör alakban hagyja érintetlenül a prizmát, csak ezen a körön belül haladhatlak át a fénysugarak és így a látómező ha tájolása megvalósul. A 8. a, b ábra olyan kiviteli változatot mutat, melynél a képsíkba maszk elhelyezése is szükséges. Ennél a megoldásnál a prizmarendszert a képsíkig le kell csiszolni. Itt elhelyezhető a kívánt maszk, valamint egyéb szükséges optikai elem, pl. átvetítő lencse. Az ábra optikai mikrométeres leolvasó berendezés maszkját mutatja. Az egész leolvasásokra szolgáló ablakot úgy kell elhelyezni, hogy azt a prizmarendszer választóéle a kívánt magasságban ossza két részre. A találmány szerinti prizmarendszer előnye, hogy egyaránt alkalmas irányzótávcsövekhez, egyszerű leolvasó mikroszkópokhoz, ahol egyetlen kép kettébontásával ad lehetőséget koincidálásra, valamint diametrálisan egybevetített körosztások leolvasásához, ahol két különböző kép koincidálását teszi lehetővé. Ez utóbbi esetben bonyolult ellenkező billenő kettős planparalel üvegtömbök helyett egyszerű üvegmikrométer alkalmazható a találmány tárgyát képező prizmarendszerrel történő képosztással és mozgásfordítással. Ha a tükröző felület félig áteresztő jellegű, teljes képek koincidálása is lehetővé válik, skálaosztások leolvasásánál pedig előnyt jelent, hogy a fedés létrejöttekor az osztásvonalak kontúrjai mentén a kontraszt ugrásszerűen jelentősen megnövekszik. Ilyen kivitelnél a leolvasást még jobban elősegíti az, ha a két részképet alkotó sugarak útjába különböző színű, célszerűen kiegészítő színű szűrőket helyezünk. Ékkor a képegyeztetés még könnyebb lesz.
