150549. lajstromszámú szabadalom • Prizmarendszer irányzótávcsövekhez és optikai leolvasó berendezésekhez

Megjelent: 1963. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.549 SZÁM O Könyvtár Nemzetközi osztály: G 02 b MA—986 ALAPSZÄM Magyar osztály: 42 h 7-9 SZOLGALATI TALÄLMÄNY Prizmarendszer irányzótávcsövekhez és optikai leolvasó berendezésekhez Magyal Optikai Művek, Budapest Feltaláló: Schinagl Ferenc osztályvezető, Budapest A bejelentés napja: 1960. szeptember 20. Az eddig ismert, irányzótávcsövekkel felszerelt műszerekben pl. geodéziai műszerekben az irány­zás a képsíkban elhelyezett szállemezen levő irány­zószállal történt. A finomosztások mikroszkópon át történő leolvasásakor is a képsíkban elhelye­zett szállemezt használtak. • Az . irányzás és a le­olvasás pontossága mindkét esetben igen nagy mértékben függ a szálak vastagságától és az irány­zott jel, ill. osztások finomságától. Ismeretes ugyan olyan prizmarendszer, mely az . utóbbi célt, finomosztások koineidenciás leolva­sását lehetővé teszi, (DP 1,058.760) ez a megoldás azonban több hátránnyal jár. Hátrányos ugyanis egyrészt az, hogy választóéiként az egyik prizma éle szolgál, ami könnyen csorbulhat és piszkolód­hat, másrészt pedig az, hogy a prizmarendszerben a fénysugarak különböző mennyiségű és minőségű visszaverődést szenvednék, továbbá az optikai út­­hossz á rendszerben nem azonos, így a keletke­zett két részkép fényerőben és tónusban külön­bözik egymástól és külön kell gondoskodni az optikai úthössz kiegyenlítéséről. Ez a prizmarend­szer két teljes kép kioncidálására nem is alkalmas. A találmány olyan prizmarendszer, mely irányzó­távcsövekben és optikai leolvasó berendezések­ben alkalmazva az irányzószálat, illetve a leolvasó szálat feleslegessé teszi és így az azok vastag­ságából származó leolvasási hibát megszünteti, lehetővé téve irányzásnál a kapott kép megkettő­zését és ezek koincidálását, skálaleolvasásnál pe­dig az azonos minőségű két részképet. A prizmarendszer, melyet az 1. ábra mutat be, két összeragasztott trapézprizmából áll, melyek­nek ragasztási felülete részben tükröző réteggel van ellátva. Célszerű az egyik trapézprizmát tető­­élprizmaként kialakítani. A tükröző felület a két prizma között oly módon van elhelyezve, hogy az a képválasztóél, illetve felület szerepét is be­tölti. A 2. ábra mutatja a prizmarendszerrel ellátott távcső látómezejét irányzás előtt, a' 3. ábra pedig irányzás után. A 4. és 5. ábra a találmány sze­rinti prizmarendszerrel ellátott leolvasó mikrosz­kóp látómezejét mutatja koincidálás előtt, ill. az titán. A 6. a, b, c, d, ábra a prizmarendszer példa­képpen! kiviteli változatait, a 7. a, b, és 8. a, b ábra pedig a prizmarendszer olyan változatait mutatja két nézetben, melyeknél a látómező ke­rekre történő lehatárolása is meg van a rend­szerben Valósítva. A találmány szerinti prizmarendszer (1. ábra) az 1 trapézprizmából és a 2 trapézprizmából áll, mely utóbbi célszerűen tetőéi kialakítású. A két prizma ragasztási felületén helyezkedik el a 3 tükröző felület, mely azonban nem fedi be a teljes ragasztási felületet. A prizma belépő olda­lán a belépő fénysugarak a 3 tükröző felület felső élénél két részre oszlanak, egyik részük az 1 prizmába kerül, másik részük pedig a 2 trapéz­­tetőélprizmába. A fénysugarak e prizmáknak a tükröző réteggel átellenes felületeiről visszaverőd­ve teljesen szimmetrikus és egyenlő optikai út­­hosszt megtéve ismét a 3 tükröző rétegnek vá­lasztóéiként szolgáló részén találkoznak. A prizma­rendszert úgy kell a távcsőben elhelyezni, hogy a 3 tükröző felületnek ez az éle kerüljön a táv­cső képsíkjába. Ekkor a fénysugarak ezen a he­lyén koincidálható részképeket adnak. A két rész­kép közül az egyiket az 1 trapézprizmán áthaladó sugarak alkotják, míg a másikat a 2 trapéz tetőéi prizmán áthaladók. A két részkép közül az egyik

Next

/
Thumbnails
Contents