150546. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ösztradiol-származékok előállítására
150.546 5 10. példa: ösztrad iol-17-klorál-hemiacetál-dibenzoát (magasabb olvadáspontú izomer). 2 g ösztrad iol-17-klorál-hemiacetáIt. amelyet az 1. példában leírt módon állítottunk elő, a 9. példában leírthoz hasonló módon benzoilezünk. Az oldószerek elpárologtatása után kristályos maradékot kapunk, amely etilacetátból átkristályosítva 176—178 C° olvadáspontot mutat, amely a fenti termék magasabb olvadáspontú izomérj ének felel meg; ez a termék azonos a 9. példában leírt magasabb olvadáspontú izomérrel. 11. példa: ösztradiol-17-klorál-hemiacecál-diformiát. 2.4 g ösztradiol-17-klorál-hemiacetált, amelyet az 1. példában leírt módon állítottunk elő, 12 ml piridinben oldunk, majd az oldatot 0 C°-ra lehűtjük és hozzáadjuk 11,2 ml ecetsavanhidrid és 4,2 ml hangyasav 16 órával korábban elkészített elegyét. A reakcióelegyet +2 C° hőmérsékleten 5 óra hosszat állni hagyjuk, majd vákuum alatt szárazra bepároljuk és a maradékot metanolból átkristályosítjuk. Ily módon 2,2 g mennyiségben kapjuk a kívánt vegyületet, amelynek olvadáspontja 138—140 C°. 96%-os etanolból történő átkristályosítás útján analitikai tisztaságú anyagot kapunk, amelynek olvadáspontja 142—143 C°. Elemzési adatok: számított értékek: C 55,53; H 5,30; Cl 22,36 talált értékek: C 55,53; H 5,45; Cl 22.57 12. példa: ösztradiol-17-klorál-hemiacetál-difuranát. 1,4 g *ösztradiol-l 7-klorál-hemiacetált, amelyet az 1. példában leírt módon állítottunk elő, 5 ml piridinben oldunk és az oldatot 0 C° hőmérsékletre lehűtjük, majd cseppenként hozzáadunk 1,0 g 2-furoilkloridot. Az elegyet 20 óra hosszat 4*2 C° hőmérsékleten tartjuk, majd 50 ml etilacetátot és 50 ml étert adunk hozzá, az oldatot híg kénsavval rázzuk, majd hideg nátriumhidroxidoldattal, végül pedig vízzel ismételjük meg a kirázást. Ezután a szerves oldatot nátriumszulfáton szárítjuk, majd vákuum alatt szárazra bepároljuk, a kapott kristályos maradékot metanolból, majd acetonból átkristályosítjuk. Ily módon a kívánt anyagot kapjuk, amelynek olvadáspontja 213—216 C°, ibolyántúli színképe 259 millimikronnál mutat maximumot; f = 34 400. Elemzési adatok: számított értékek: C 59,27; H 4,81; Cl 17,50 talált értékek: C 59,12; H 4,84; Cl 17,65 13. példa: ösztradiol-3-acetát-17-butilklorid-hemiacetál. 2,4 g ösztradiol-3-acetátot hozzáadunk 1,5 g butilklorál (alfa,alfa,béta-triklór-butiraldehid) 15 ml vízmentes benzollal készített oldatához, az elegyet teljes oldódásig rázzuk, majd szobahőmérsékleten 3 óra hosszat állni hagyjuk. Ezután a reakcióelegyet 75 ml petroléterbe öntjük, a különvált anyagot leszűrjük és etilacetátból átkristályosítjuk; az így kapott termék olvadáspontja 171—175 C°. Elemzési adatok: számított értékek: C 58,84; H 6,38; Cl 21,72 talált értékek: C 58,96; H 6,49; Cl 21,54 14. példa: ' ösztradiol-17-butilklorál-hemiacetál-diacetát. ösztradiol-3-acetát-l 7-butilklorál-hemiacetál piridinnel és ecetsavanhidriddel (a 2. példában leírthoz hasonló módon) történő acetilezése útján jutunk a fenti anyaghoz, amelynek olvadáspontja metanolból történő átkristályosítás után 144— 147 C’. Elemzési adatok: számított értékek: C 58,71; H 6,25; Cl 20,00 talált értékek: C 53,57; H 6,38; Cl 20,16 Szabadalmi igénypontok: y 4 l 1. Eljárás az (I) általános képletnek megfelelő új ösztradiol-származékok előállítására — e képletben Rj valamely, a szénláncban 1—4 szénatomot tartalmazó helyettesített alkilcsoportot jelent, amely helyettesítőként egy vagy több halogénatomot tartalmaz, R2 hidroxilcsoport vagy észtercsoport, R3 hidrogénatom vagy rövidszénláncú, előnyösen legfeljebb 3 szénatomot tartalmazó, telített vagy telítetlen alkilesoport. R4 pedig alkoxi-, hidroxil- vagy észtercsoport lehet — azzal jellemezve, hogy ösztradiolt vagy valamely, a (II) általános képletnek megfelelő ösztradiolszármazékot — e képletben R3 és R4 jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — valamely R5 • CHO általános képletű aldehiddel — e képletben R5 valamely, a szénláncban 1—4 szénatomot tartalmazó helyettesített alkilcsoportot jelent, amely helyettesítőként egy vagy több halogénatomot tartalmaz — vagy valamely ilyen aldehid reakcióképes származékával hozunk reakcióba, majd ezt követően a kapott hemiacetált ill. annak egyik vagy mindkét sztereoizomér-alakját elkülönítjük és tisztítjuk, vagy pedig, amennyiben észtert kívánunk előállítani, a fenti reakció során kapott hemiacetált tovább reagáltatjuk valamely oly aei-