150546. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ösztradiol-származékok előállítására

Megjelent: 1963. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ' , tiO K&nyvW 150.546. SZÁM Nemzetközi osztály: KU—347. ALAPSZÁM Magyar osztály: C-07-c6 12-0-25 Eljárás ösztradiol-származékok előállítására Knud Abildgaard trading as Lovens Remiske Fabrik Ved A. Kongsted, Ballerup (Dánia) Feltaláló: Borrevang Poul vegyész, Koppenhagen (Dánia) A bejelentés napja: 1961. július 8. Nagy-Britannia-i elsőbbsége: 1960. július 13. __________ ■! * A találmány az ösztradiol új gyógyászatilag értékes származékainak előállítására vonatkozik. Közelebbről megjelölve, a találmány tárgyát az ösztradiol és az ösztradiol-származékok bizonyos 17-hemiacet áljainak és 17-hemiacetál-észtereinek előállítási eljárása képezi; ezek az új vegyületek a rajz szerinti (I) általános képlettel jellemez­hetők. E képletben Rj valamely, a szénláncban 1—4 szénatomot tartalmazó helyettesített alkil­­csoportot jelent, amely helyettesítőként egy vágj' több halogénatomot tartalmaz, R2 hidroxilcsoport vagy észtercsoport, R3 hidrogénatom vagy rövid­­szénláncú, előnyösen legfeljebb három szénatomot tartalmazó telített vagy telítetlen alkilcsoport, Rí pedig alkoxi-, hidroxil- vagy észtercsoport lehet. Az (I) általános képletben a hemiacetál-csoport. szénatomja mellett álló csillag e csoport aszimmet­riájára utal; ennek következtében a találmány szerinti eljárás termékei két sztereoizomér alak­ban létezhetnek. A találmány szerinti eljárás termékeként bi­zonyos esetekben mindkét sztereoizomér-alak szá­mottevő termelési hányaddal képződik; ilyen ese­tekben a két sztereoizomér-alak szétválasztható és külön-külön tisztítható. Más esetekben a két lehetséges alak közül csupán az egyik képződik túlnyomó hozammal; ilyenkor ez a sztereoizomér­­alak szerepel az eljárás egyetlen termékeként. Az ösztradiol-származékok hemiacetáljainak vagy hemiacetál-észtereinek e két sztereoizomér alakja olvadáspontjuk tekintetében különbözhtethető meg egymástól; olyan esetekben, amikor az aláb­biakban valamely vegyület mindkét sztereoizomér­­alakjáról beszélünk, ezeket „alacsonyabb olvadás­pontú alak” és „magasabb olvadáspontú alak” megnevezéssel különböztetjük meg egymástól.' A találmány szerinti eljárással előállított ve­gyületek kisebb vagy nagyobb mértékű ösztrogén aktivitást mutatnak; a két sztereoizomér alak egyes esetekben az ösztrogén hatás nagysága te­kintetében különbözik egymástól. A találmány szerinti eljárás termékeinek gyó­gyászati alkalmazása orálisan vagy injekciók alak­jában történhet; az injekciók beadhatók pl. a vegyület vizes közegben készített krislály-szusz­­penziói alakjában, erre a célra különösen a hemi­­acetál-észterek alkalmasak hatóanyagként, mint­hogy ezek víz jelenlétében stabilabbak, mint ma­guk a hemiacetálok. Injekciók céljaira azonban előnyösebben alkal­mazhatók a találmány szerinti eljárás termékei valamely erre alkalmas olajjal készített diszper­ziók vagy oldatok alakjában; az ilyen injekciók és egyéb gyógyszerkészítmények tartalmazhatnak a találmány szerinti eljárás termékein kívül egyéb, a gyógyhatás szempontjából kívánatos hatóanya­gokat, mint pl. tesztoszteron-származékokat is. A találmány kidolgozása során végzett kísér­leteink alkalmával azt találtuk, hogy abban az esetben, ha az ösztradiol vagy bizonyos szárma­zékai 17-helyzetű hidroxilcsoportját hemiacetál­­csoporttá vagy hemiacetálészter-csoporttá alakít­juk át, az így kapott származékok legtöbbnyire nagyobb mértékben protrahált (elnyújtott) ösztro­gén hatással rendelkeznék, mint maguk az eddig ismert ösztradiol-származékok; ez a nagyobb mér­tékben protrahált hatás a fent említett injekció­kiszerelési módok bármelyikének alkalmazása esetén tapasztalható. Ezeket az eredményeket kasztrált nőstény pat­kányokon végzett kísérleteink alkalmával érté­keltük ki; a kísérletben a vizsgálandó származék

Next

/
Thumbnails
Contents