150536. lajstromszámú szabadalom • Nagyteljesítményű hűtőberendezés különösen rádiócsövek részére

2 J 50.536 rendszerben a hőfejlődés következtében keletkező gőzbuborékok létrehoznak. Ez a megnövelt fel­hajtóerő teszi lehetővé az adóhenger köpenyében igen nagy vízsebesség fenntartását. Ily módon a zárt körben lényegesen több víz áramlik, mint amennyi az adócső hőfejlesztése. következtében elpárolog. A - gyorsan áramló víz által magával ragadott gőzbuborékok a zárt vízrendszer vissza­vezető csöve felett tartott vízszinten válnak ki, ahonnan a gőz a kondenzátorba jut, ahol lecsapó­dik és a visszavezető csövön keresztül kerül újra a vízrendszerbe. A találmány szerinti hűtési rendszer részletes ismertetésére szolgál az 1. ábra. A rajzon 1 jelöli az adócsövet, amelynek hűtendő része 2 alul helyezkedik el. Ez a rész sima hengeres fém­­felületj amelyet a 3 vízköpeny vesz körül. Az adócső alsó hengere és a vízköpeny közötti fel­felé bővülő térben a hűtővíz nagy sebességgel felfelé áramlik és közben egy bizonyos kis része elpárolog és apró gőzbuborékokat alkot. A gőz­buborékokkal kevert víz a 4 elvezető csövön keresztül a vízrendszer 5 függőleges csövébe ke­rül, ahol ugyancsak nagy sebességgel áramlik fel­felé. A függőleges cső felső vége egy bővebb víztartályba torkollik, ahol az áramlási sebesség erősen lecsökken és a gőzbuborékok kiválnak a vízből. A gőzbuborékoktól megszabadult vízmeny­­nyiség tovább áramlik a 7 jelű csövön a 8 víz­tartályba és onnan a 9 jelű csövön keresztül vissza az adócső hűtővízköpenyébe. Ezzel a zárt vérkeringetési rendszer összes részeit ismertettük. A 6 és 8 jelű víztartályokban egy önműködő vízszintszabályozó segítségével a 10 és 11 jelű vízszinteket üzem közben állandó magasságon kell tartani. A 12 jelű gőztérben felszabaduló gőz a 13 jelű gőzvezetéken keresztül a 14 kondenzá­torba kerül, ahol levegő vagy vizhűtés útján lecsapódik és a kondenzátum a 15 csővezetéken keresztül bekerül a 8 tartályba. A zárt rendszer­ben a vízkeringetést az tartja fenn, hogy az 5 jelű csőben gőzzel kevert víz áramlik felfelé, amelynek fajsúlya sokkal kisebb, mint a 9 cső­ben lefelé áramló tiszta vízé. Ez a fajsúlykülön'b­­ség biztosítja az állandó vízkeringést üzem köz­ben. Annak elkerülésére, hogy az egész vízrend­szer a gőzfejlődés következtében nyomás alá ke­rüljön, a kondenzátor utáni csővezetékben a 18 jelű cső van elhelyezve, amely a rendszert állan­dóan összekapcsolja az atmoszférikus levegővel. Az 1. ábra a találmány egy példaképpen! ki­viteli módját mutatja. A 2. ábra egy részletmeg­oldást mutat be, amelynek célja, hogy az 5 cső­ben felfelé áramló gőz-víz keverék szétválasztását gőzre és vízre elősegítse. E célból ennél a meg­oldásnál az 5 cső felül a 16 könyökkel van el­látva és a gőz-víz keverék ezen keresztül áramlik a 12 gőztérbe, ahová szabad sugár alakjában lép be. Ebből a szabad sugárból a gőzbuborékok könnyebben tudnak kiválni, mint egy nagyobb víztömegből. Ennél a megoldásnál annak biztosí­tására, hogy a zárt vízkeringési rendszer ne sza­kadjon meg azáltal, hogy a 16 könyök magasab­ban van elhelyezve, mint a 10 vízszint, az 5 cső és a 6 víztartály közé a 17 jelű csővezeték van beiktatva, amely a vízkört a vízszint alatt bezárja. A 3. ábra egy további részletmegoldást mutat be, amelynek célja megakadályozni," hogy a 4. és 5. jelű gőzvezetékekben a gőz-víz keverék szét­váljon és a rendszerben lökéseket okozzon ill. a felhajtóerő csökkenjen. Ez a 3. ábra szerint az­által érhető el, hogy a 4 gőzelvezető után a függő­leges csőszakasz több kisebb átmérőjű csőre 19 van felbontva, amelyben a gőz és a víz megköze­lítően egyenlő sebességgel áramlik felfelé és na­gyobb összefüggő gőzbuborékok keletkezése ki van zárva. Ez a függőleges csönyaláb az 5 függő­leges csőben fut össze és ugyanúgy illeszkedik a zárt vízkörbe, mint az 1. ábra szerint az 5 jelű cső. Szabadalmi igénypontok: 1. Elgőzölögtető hűtőrendszer különösen rádió­adócsövek részére, azzal jellemezve, hogy az adó­csövet körülvevő vízköpeny felső részéből felfelé emelkedő cső indul ki, amelynek hossza legalább kétszerese az adócső hűtött része magasságának és amely felső végén víztartállyá bővül ki az adó­cső fölött elhelyezkedő vízszint biztosítására és a gőznek a víztől való elválasztására, egy csőleága­zással a víztartály felső részén a gőznek a kon­denzátorba .vezetésére és egy második csőleága­zással a víztartály alsó részén az állandó kerin­gésben levő víz elvezetésébe egy második, a? előbbivel egyenlő magasságban elhelyezett víz­tartályba, amelybe a kondenzátorban lecsapódó gőz csapadéka is be van vezetve és amelynek alsó részéből csővezeték indul ki az adócső hűtő­­köpenyének alsó részéhez oly módon, hogy a fel­sorolt részek együttesen egy önmagába visszatérő zárt csőrendszert alkotnak. 2. Az 1. igénypont szerinti elgőzölögtető hűtő­rendszer, azzal jellemezve, hogy a zárt hűtőrend­szer legszűkebb keresztmetszete az adócsövet körülvevő hűtőköpenyben van. 3. Az 1. igénypont szerinti elgőzölögtető hűtő­rendszer, azzal jellemezve, hogy a zárt hűtőrend­szer felfelé emelkedő csőágának keresztmetszete legalább kétszerese a lefelé szálló ágénak. 4. Az 1. igénypont szerinti elgőzölögtető hűtő­rendszer, azzal jellemezve, hogy az adócső hűtő­köpenyéből kiágazó felfelé .vezető csővezeték felül ketté ágazik és az egyik ág a víztartály felső, a másik a víztartály első részéhez csatlakozik. 5. Az 1. igénypont szerinti elgőzölögtető hűtő­­rendszer, azzal jellemezve, hogy az adócső hűtő­köpenyéből kiágazó felfelé vezető csővezeték ’ köz­vetlenül a hűtőköpenyből való kilépés után több párhuzamos ágra oszlik, amelyek együttes kereszt­metszete legalább kétszerese a leszálló ágénak. 1 rajz a Kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója. 632162. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.

Next

/
Thumbnails
Contents