150532. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses jelfogó
Megjelent: 1963. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG Z^1090’ ff Çy & Könyvtár ' ji SZABADALMI LEÍRAK ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Nemzetközi osztály: . H 01 h J^fTf 150.532 SZÁM BU-276. ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 a3 16—80 SZOLGALATI TALÄLMÄNY Elektromágneses jelfogó Budavox Budapesti Híradástechnikai Vállalat, Budapest Feltalálók: Steffens Oszkár (60%) és Orbán Sándor (40%) mérnökök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1961. november 10. A találmány tárgya elektromágneses jelfogó, elsősorban híradástechnikai alkalmazásra, melynek érintkező rugó elrendezése és az érintkező rugók működtetésének szerkezeti megoldása egyszerű gyártást és jelentős munkaidő megtakarítást eredményez, s azonos mozgó érintkező rugószám mellett az érintkező kapacitás jobb kihasználását teszi lehetővé. A híradástechnikai elektromágneses jelfogók igen nagy darabszámban készülnek és az érintkező rugó variációkat tekintve, rendkívül sokfajta szükséges. Az ismert jelfogó konstrukciókban a gyártási szempontból hátrányos sokféleségeket úgy csökkentették, hogy rugósorokat foglaltak szigetelőanyagba, például három rugósorból középen egy álló rugósorral váltó érintkező rugósort alakítottak ki. Ha a váltó helyett záró, vagy bontó rugó volt szükséges, a felesleges bontó, ill. záró mozgó rugót kivágták. Az álló rugók, melyeken mindkét oldalon voltak érintkezők, szigetelőtömbbe voltak ágyazva, s ez a szigetelőtömb a jelfogó vasmagjára, mint bázisra feküdt fel; hasonlóképpen az érintkező rugókat összefogó szigetelőtömb. Ilyen felépítésnél az érintkező rugók helyes működését, kontaktusnyomását csak a jelfogó- összeszerelt állapotában lehet ellenőrizni, s ez az utánállítást nehézkessé teszi. A már ismert megoldások jelentős javítását célozza a találmány, melynek ábráit az alábbiak szerint ismertetjük: t 1. ábra: a jelfogó alulnézete, a rugósorok elhelyezkedését bemutató kitöréssel. 2. ábra: a jelfogó oldalnézete. A 3a. és 3b. ábra a jelfogót szétválasztott rugócsomag, ill. mágneskor (vasmag és horgony) egységgel, míg a 3c. ábra a rugókat mozgató kártyát ábrázolja. A 4a. ábra a mozgó rugósor szigetelőtömbbe való befogását, a 4b. ábra pedig a mozgó rugósorok szigetelőlaphoz, ill. az állórugókhoz való csatlakoztatását szemlélteti. 5. ábra: forrcsúcselrendezés a jelfogó hátulnézetével. 6. ábra: a jelfogó elölnézete a légrésbetéttel és a kártya mozgatásának megoldásával. A találmány szerinti jelfogó felépítése az 1. ábrán látható. A merev 1 szigetelőlap szolgál az érintkező rugósorok alapjaként. A 2 álló érintkező rugósorok (a továbbiakban álló rugósorok) az 1 szigetelőlap két oldalán úgy helyezkednek el, hogy a rugók érintkezővel ellátott végei a szigetelőlap 3 felületére, az érintkezőkkel ellentétes rugóvégek pedig az 1 szigetelőlap ellentétes végén fekszenek fel. Az álló rugókat ezen a részen a 4 mozgó érintkező rugósorok a (továbbiakban mozgó rugósorok) 20 szigetelőtömbjei szorítják a szigetelőlaphoz. A 2 álló rugósorok előfeszítettek, tehát az ábrázolt módon úgy vannak hajlítva, hogy nyugalmi helyzetüket az 1 szigetelőlap felé irányuló rugóerő biztosítja. A 4 mozgó rugósorok rugói a 20 szigetelőtömbökbe vannak beágyazva, s így mereven befogva. A mozgó rugóvégeken az álló rugók érintkezőivel szemben ellenérintkezők vannak, a rugóvégek az érintkezőkön túlnyúlnak a 13 szigetelőrács rekeszei közé és a szigetelőrács mozgatásával az érintkező rugók is mozgathatók. A mozgó rugósorok rugói előfeszítettek, az ábrázolt módon előhajlítva a mozgó rugók érintkezőivel ellátott vége az álló rugók érintkezőire nyomódnak, amennyiben a 13 szige
