150525. lajstromszámú szabadalom • Fékezési folyamatot szabályozó berendezés, különösen aknasázllító gépeket hajtó forgóáramú csúszógyűrűs motorokhoz
MAGYAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.525 SZÁM Nemzetközi osztály: B 66 b Magyar osztály: 35 a 18—26 VO—112 ALAPSZÄM Fékezési folyamatot szabályozó berendezés, különösen aknaszállító gépeket hajtó forgóáramú csúszógyűrűs motorokhoz Volkert Erich, Erfurt (Német Demokratikus Köztársaság) A bejelentés napja: 1960. szeptember 2. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1959. november 21. A találmány tárgya olyan berendezés, amely a fékezési folyamat ideje alatt változó frekvenciával szinkrongenerátorként működő forgóáramú aszinkron motor fékező nyomatékét szabályozza. Egy ismert szabályozási elv szerint a fékezendő motor gerjesztő feszültségét olyan egyenáramú generátorral állítják el, amelynek három gerjesztőtekercse van. Az egyik tekercs gerjesztése állandó, a második a fékezendő motor forgórész-áramával, a harmadik pedig a forgórész-feszültségével arányos gerjesztést kap. A gerjesztőtekercsek megfelelő méretezésével, valamint a gerjesztőgépre vezetett értékeknek szabályozó ellenállásokkal való változtatásával a fékezési folyamat alatt az aszinkron motorra vezetett gerjesztő egyenfeszültséget befolyásolni lehet és ezáltal különböző jelleggörbéket lehet elérni, amelyeknél a fékező nyomaték a fordulatszámmal arányosan növekszik, vagy pedig egy fordulópontig növekszik és azután ismét csökken. Egy másik ismert szabályozási elv szerint a fékezendő motor gerjesztő feszültségét egy teljesítményerősítő és egy vezérlő mágneses erősítővel befolyásolják azáltal, hogy a vezérlő mágneses erősítőt a fordulatszám előírt értékének és tényleges értékének különbségével vezérlik. Míg az első szabályozási elv aknaszállítógép fékezésére alkalmatlan, mert leszálló teher esetén a motor a kis fordulatszámú tartományban megszaladna, a másik szabályozási elvnek az a hátránya, hogy a fékút hossza a fordulatszám összehasonlításból előre meghatározott és a legkedvezőtlenebb terhelési esethez van illesztve. A legkedvezőtlenebb terhelési eset leszálló teher esetén adódik, minthogy itt a külső nyomatékok hajtőként, tehát a fékező motor belső nyomatéka ellen hatnak. Felszálló terhelésnél a külső és belső nyomaték együtt hat, úgyhogy ilyenkor a belső nyomaték sokkal kisebb, mint a rendelkezésre álló optimális nyomaték és a fékút feleslegesen hosszúvá válik. A találmány célja, hogy alapvetően a hajtógép optimális fékezési lehetőségét használja ki és ezzel a szállítási időt lerövidítse. Ez végső fokon azonos névleges teljesítményű gépek mellett nagyobb szállítókapacitást eredményez. A találmány értelmében ezt azáltal érjük el, hogy a villamos fékező nyomatékot a f orgórésztelj esi tmény fordulatszám hányadosból, mint tényleges-feszültségértékből képezzük és ezt egy beállítható, előírt-feszültségértékkel hasonlítjuk össze és állandóan szabályozzuk, az előírt feszültségértéket pedig előnyösen egy motorgenerátor generátorának forgórésze szolgáltatja, amely motorgenerátor motorjának forgórészére a fékezendő motor egyenirányítóit forgórész-feszültségét és generátorának gerjesztésére a fékezendő motor egyenirányítóit forgórészáramát vezetjük és a motorgenerátor motorgerjesztését egy olyan feszültség táplálja, amely a fékezendő motor fordulatszámától függ, de független a fékezendő motor forgásirányától. A találmány szerinti fékezési folyamat szabályozó berendezés működési módját egy példaként! kapcsolási‘rajzon magyarázzuk részletesebben. Ha a gép lassítását meg kell kezdeni, akkor a fékezendő 1 motort 2 kapcsolóval az R, S, T fázisú forgóáramú hálózatról leválasztjuk és a forgóáramú hálózat két vezetékét — példánkban az S és T fázist 3 kapcsoló segítségével egy szabályozható egyenfeszültség-forrásra, példánkban a
