150522. lajstromszámú szabadalom • Különleges ionizációs kamra röntgenmegvilágító automatákhoz és hasonlókhoz

2 150.522 úgy van megválasztva, hogy a lágy sugárzással szemben .'különösen érzékeny. A következőkben a találmány tárgyát rajz kapcsán magyarázzuk. Az 1. ábra univerzális fóliával és nagyteljesítményű fóliakombinációval ellátott ismert •röntgenfilmek minőségi függőségét mutatja. A 2. ábrán egy ismert ionizációskamrának minőségi függőségét ábrázolja, a 3. ábra a találmány szerinti különleges ionizációskamra-'kombináció példakénti felépítése és elvi kapcsolása, a 4. ábra végül különböző minőségi függőségeket szemléltet, amelyek a találmány szerinti ionizációskamrával elérhetők. Az 1. ábra görbéin ismert röntgenfilmek minőségi függősége látható grafikus' ábrázolásban, éspedig a univerzális fóliakombináció és b nagyteljesítményű fóliakoimibináció esetén, melynél bizonyos állandó értékű filmfeketedéséhez szükséges D dózis az ordinátára, az U/?c

Röntgencsőfeszültség pedig az abszcisszára van felvive. Nagyobb csőfeszültség esetén, "a szokásos minőségű röntgenfilmeknél ugyanolyan mérvű feketedés elérésére kisebb sugárdózis szükséges, mint kisebb csőfeszültség esetében. Ez a hajlam az ún. nagyteljesítményű fóliáknál még jobban kidomborodik mint az univerzális fóliáknál, mert itt a lágy sugárzás nagyobb abszorpciója a kazettafalon és erősítőfólián jobban érvényesül. A 2. ábrán a megvilágító automatákhoz való szokásos ionizációskamra szintén ismert minőségi függősége van ábrázolva, mely kamra két, könnyűfémből vagy műanyagból készült külső elektródából és egy közöttük fekvő, műanyagból való belső elektródából áll, amelyre mindenkor a mérőmezők alakjának és nagyságának megfelelő, nehézfémborítás van rápárologtatva. A rajzon az ordinátára a kazetta helyén, vagyis a kamra mögött, a mérőkondenzátor állandó töltőfeszültsége esetén a kamraáramból adódó dózis van . felvive. Ezt a töltőfeszültságet az automata érzékenységbeállításának megválasztása adja. Az abszcisszára az 1. ábrához hasonlóan a csőfeszültség van felvive. Az 1. és 2. ábra görbéiből kitűnik, hogy ezek nemi egyeznek. A röntgenfilm automatikus megvilágítása tehát, ilyen ismert kamrával, mint mérőszerwel nem történik a röntgensugárzás minőségétől, azaz a röntgencső feszülteégétől és a tárgy vastagságától függetlenül. Ha az automatika érzékenységét ezzel a kamrával úgy állítjuk be, hogy közepes csőfeszültség mellett éppen a helyes megvilágítást érjük el. az alacsony feszültségek esetében a szükségesnél gyengébb megvilágítást kapunk, míg a nagyobb feszültségeknél a röntgenfilmen túlvilágítás mutatkozik. A gyakorlatban ezzel a hibával eddig megalkudtak vagy pedig' azáltal igyekeztek bizonyos kiegyenlítést elérni, hogy az automata érzékenységi beállítását a röntgencső feszültségével egyezően, folyamatosan vagy fokonként változtatták. A röntgensugárzásnak a tárgyak különbözőségével okozott minőségi változtatása ezzel az eljárással azonban nem szüntethető meg. A 3. ábra szerint a 2 mérőkamra a 3-kompenzációs kamrával az 1 keretbe van összefoglalva. A 2 mérőkamra tere a 3 kompenzációskamra terétől például egy milliméter vastagságú, különösen jó szigetelőtulajdonságú 4 műanyaglappal van elválasztva. E 4 lap mindkét oldalán, egy vagy két felgőzölt fémrétegből való 5 és 6 mérőmező van. A fémbevonat vastagságát és minőségét a célnak megfelelően választjuk. A 2f mérőkamrát, egész oldalára terjedő 8 fémborítással, a 3 kompenzációskamrát pedig 10 grafit- vagy különcsen vékony fémréteggel ellátott 9 műanyaglappal zárjuk le. Az 5 és 8 borítórétegek a 2 mérőkamra elektródáit, a 6 és 10 rétegek pedig a 3 kompenzációskamra elektródáit alkotják, és az elektródák közül az 5 és 6 elektróda egymással és a 11 mérőkondenzátorral villamos vezető módón össze vannak kötve. A 8 és" 10 elektródához a megfelelő 12 és 13 kamraifeszültségek csatlakoznak. A 14 mérőfeszültség az elektronikához van vezetve. A röntgensugárzás először a 3 kompenzációskamrán - halad át, úgy hogy a lágy sugárzás aránylag gyengítetleriül hat a mérő térben.-A 10 és 6 borító elektródarétegek fajtájának és vastagságának megfelelő választása, valamint ezen elektródák egymástól való, megfelelő kis távolsága folytán ez a 3 kompenzációskamra a lágy sugárzással szemben különösen érzékeny. A 10 elektróda anyagának pl. alumíniumot, a 6 elektródának pedig ólmot választunk. Vastagságuk 0,5 p.. A kompén- -zációs- és a mérőkamra elektródaók távolságának aránya kb. 1 :4. A tulajdonképpeni 2 mérőkamra minőségi függősége a már ismert automatakamra függőségének felel meg. A két kaimraáram kompenzálásával elérjük a kívánt minőségfüggőséget. • Ezzel a kamrakombinációval, kapcsolásuk szerint még két további minőségfüggőség is elérhető. Egyszeres kapcsolás esetén csak a mérőkamra van a kamrafeszültségen. Minőségi függősége a már ismert automatakamráénak felel meg. Kettős kapcsolás esetében a kamrakombináció úgy van kapcsolva, hogy a két kamraáram összegeződik. A kamra ebben az esetben lágy sugárzásra különösen érzékeny. A 4. ábrán grafikusan, görbék alakjában a kamrakambinációk különböző minőségi függőségei láthatók. Az a görbe kompenzációs kapcsolásra, a b görbe egyszeres kapcsolásra és a c görbe, kettős kapcsolásra vonatkozik. Az a görbéből kitűnik, hogy a kamra- és az univerzális fóliakombinációs röntgenfilm között a görbe lefolyása majdnem teljesen egyező, amivel ennek a filmnek finom rajza is jól kihasználható. Az eltérések nagyteljesítményű fóliakombinációs filmek használatánál, esetleges hibák szempontjából megengedhető határokon belül maradnak. A találmány szerinti berendezés, emellett nemcsak mint a megvilágító automatika mérőszerve -használható, hanem a röntgensugárzás minden olyan más mérésénél alkalmazható, melynél a mérési értékeket nem kívánatos és nem ellenőrizhető szórt sugárzás stb. hamisítja meg és a -mérésnek a sugárzástól való minőségi függésére vezet.