150520. lajstromszámú szabadalom • Nagyérzékenységű univerzális áramerősítő
2 150.520 A találmány értelmében a hiányosságoknak kiküszöbölését azáltal érjük el (1. ábra), hogy az erősítő bemenő tagját képező gyűjtő Ci konden-" zátorra periodikusan töltést vezetünk bemenő ii áram útján, majd ezt a töltésit elvezetjük és ezzel egy erősítőszervet, Rö elektroncsövet fűrészfogszerűén vezérlünk és hogy kimenő tagja egy átvivő C2 kondenzátor, amelyiken keresztül az erősített Í2 áramot a bemenő gyűjtő Ci kondenzátoron az időegységben bekövetkezett feszültségnövekedéssel arányos egyenáramként egy mérővagy más hasonló berendezéshez vezetjük. A gyűjtőkondenzátoron a töltés hozzávezetés és elvezetés arra szolgál, hogy a gyűjtőkondenzátor túl ne töltődjék és a töltést mindig idejében elvezessük. A töltés és kisütés periódusát a mérendő bemenő áram szabhatja meg, de adott esetben attól függetlenül, adott időközökben működő kapcsolószerkezet, vagy billenő fokozat is végezheti a kapcsolásokat. Ha a bemenőáram konstans, külső vezérléstől függetlenül is kontans töltő és kisütő frekvencia adódik. A periodikus kisülésekkel fűrészfogszerűén vezérelt erősítőszerv egy a tulajdonképpeni erősítő elé kötött bemenő Rö cső. A találmány szerinti egyen- és váltakozóáramerősítő és feltöltési elv szerint működik helyes előjelű indikálás mellett. A mérendő bemenő i| áram a gyűjtő Ci kondenzátort és ezzel együtt egy kimenő C2 kondenzátort is feltölt, amely a mérőműszer kitérését idézi elő. A találmány érteimében tehát egyenáramok melleit tiszta vagy szuperponált váltakozó áramok is tetszőlegesen erősíthetők és O oszcillográf vagy egyéb hasonló műszer segítségével láthatóvá tehetek, vagy pedig mérhetők. A kapcsolási folyamatot emellett oly módon kell beszabályozni, hogy a gyűjtő Ci kondenzátor túltöltését és ezzel az erősítő szervnek túlvezérlését megakadályozzuk. A bemenő Rö cső túlvezérlését azáltal akadályozzuk meg, hogy a bemenő Ci kondenzátort az a kapcsolóérintkező zárásával meghatározott — adott esetben változó — időközökben rövidrezárjuk és idejében kisütjük. Ilyen üzemi feltételek mellett a kimenő C2 kondenzátoron az arányos erősítés biztosítva van. A Ci kondenzátoron bekövetkező egyenletes vagy lineáris feszültségemelkedés mellett a kimenő C2 kondenzátoron konstans kimenő egyenáramot ad. Megfelelően nagy negatív visszacsatolásnál a találmány szerinti elrendezéssel messzemenően arányos erősítést érhetünk el. Megfelelő hitelesítéssel elérhetjük, hogy az átkapcsolásoknál bizonyos rövididejű mérőáramveszteségek következtében előálló vezérlési idő kieséseket, amelyek általában konstansoknak tekinthetők, a csövek és hasonló szervek számára szolgáló áramnál figyelembe vegyük. Minthogy a kimeneten egyenáram áll rendelkezésre, ez lehetővé teszi a legnagyobb érzékenységű műszereket, például galvanométerek stb. alkalmázását, amelyeket az ismert váltakozóáramú erősítők egy részénél nem lehet minden további nélkül alkalmazni. A találmány néhány kiviteli példáját az alábbiakban, kapcsolási rajzok alapján közelebbről ismertetjük. Az 1. ábra elvi kapcsolást mutat, a 2. és 3. ábra a továbberősítést mutatja, amely csöves vagy tranzisztoros erősítőből áll, a 4. és 5. a, b, c, d, e, f ábra pedig az erősítő kapcsolás egyes részleteit mutatja. Az elektromos csatlakozások kapcsait az összes ábrákon azonos hivatkozási számokkal 3, 4, 5-el jeleztük. A kapcsolásban egy Rö csövet alkalmazunk, amely előnyösen elektrométercső (1. ábra), valamint egy vagy több erősítőcsövet, amint ez a 2. ábrán két cső, Röl és RÖ2 esetére látható. A bemenő Ci kondenzátorral (1. ábra) az A jelfogó a kapcsoló érintkezője párhuzamosan van kötve, az A jelfogó viszont az egyenáramú V erősítő végcsövének kimenő, illetőleg anódakörében van. Az említett A jelfogó, valamint az egész elrendezés táplálására a 2. és 3. ábrán látható B áramforrás szolgál. A megfelelő feszültségek biztosítására közös feszültségosztót alkalmazhatunk. A tulajdonképpeni mérőkörben a kimeneten egy O oszcillográf és egy Ms mérőműszer van párhuzamosan kötve és mindkét jelzőberendezést az említett A jelfogó egy második a’ kapcsoló érintkezője rövidre tudja zárni. A bemeneten szaggatott hozzávezetésekkel jelzett Cég kondenzátor az első cső bemenő- és rácskapacitását jelképezi. A bemenő kapacitást a negatív visszacsatolással befolyásolhatjuk. Ezen kapcsolásnak megfelelő berendezés működési módja a következő: •/ Az 1. ábrának megfeleiően az erősítendő i| áramot a találmány szerinti erősítő 1 és 2 kapcsaira vezetjük. Ez lassan, feltölti a Ci.és Cég kondenzátorokat. A Ci, illetőleg Cég kondenzátoron a növekvő töltéssel emelkedő feszültséget a Rö cső előerősíti és utána következő egyenáramú V erősítő — például két további járulékos cső segítségével — továbberősíti. Bemenő Rö csőként jó szigetelési és kapacitástulajdonságai miatt előnyösen elektrométercsövet használunk. A V erősítő után levő 5 kapcson megjelenő erősített és ugyancsak megnövekvő növekvő feszültség a kimenő C2 kondenzátort feltölti, miközben ezt az Í2 áramot az Ms mérőműszer, illetőleg O oszcillográf útján indikáljuk. Ez az io áram arányos az erősítendő bemenő ii árammal. Maga az Ms mérőműszer ekkor a kimenő C2 kondenzátor elé van kapcsolva. Ha az egyenáramú V erősítőben a növekvő áram elér egy meghatározott beállítható maximális határértéket, az A jelfogó meghúz és a és a’ kapcsoló érintkezőivel a V erősítőt rövid időre a kiinduló állapotra kapcsolja. (Ci és C2 kondenzátorok kisütése.) A C2 kondenzátor közvetve sül ki az a’ kapcsolóérintkezőn. 5 kapocshoz csatlakozó vezetéken és a V erősítő végerősítőcsövének — például 2. ábra Rö2 csövének — anódján keresztül. A kondenzátorokat azonban külső vezérléssel, a bemenő áramtól függetlenül működtetett a, a’ kapcsoló érintkezők is periodikusan kisüthetik. A C2 kondenzátor segítségével megakadályozzuk a nullapont vándorlását, tekintettel arra, hogy minden egyenáramú komponens ki van szűrve. A Ci kondenzátoron keresztül vezetett negatív visszacsatolással, amely oly módon
