150520. lajstromszámú szabadalom • Nagyérzékenységű univerzális áramerősítő
Megjelent: 1933. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.520 SZÁM Nemzetközi osztály: , H 03 f JI? <f VA —847 ALAPSZAM Magyar osztály: 21 a2 18—20 Nagyérzékenységű univerzális áramerősítő VEB Vakutronik, Dresden (Német Demokratikus Köztársaság) Feltaláló: Hartmann Walter mérnök, Dresden (NDK) A bejelentés napja: 1959. október 17. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1958. október 17. A találmány kapacitásfeltöltési elven működő egyen-, illetőleg váltakozóáramú erősítőre vonatkozik, különösképpen fázishelyes indikálással, ami különösen előnyös mérőerősítőként való alkalmazásnál. Az ismert erősítők többnyire kifejezettén egyenáramú, vagy pedig kizárólag váltakozóáramú erősítő elrendezések, úgyho<gy egyenáramra is és váltakozóáramra is külön speciális elrendezéseket alkalmaznak, illetőleg speciális kivitelek szükségesek. Az ismert elrendezéseknél csak különösen nagy műszaki ráfordítással volt elérhető, hogy ugyanabban a berendezésben azonos jóságú, ille-* ^őleg azonosan nagy hatásfokú, erősítési tényezőjű elrendezést kapjanak egyenáram és váltakozóáram választás szerinti erősítésére. Ezen ismert elrendezéseknél a berendezések egyes részei többnyire átkapcsolhatóan vannak elrendezve, hogy esetről esetre az erősítésnél és egyéb tulajdonságoknál a legkedvezőbb eredményeket lehessen elérni. Ilyen célokra ismeretesek olyan erősítők is, amelyeknél periodikusan kapacitásokat töltenek fel és sütnek ki. Ezeknek működési módja a következő: A mérőáram lassan feltölt egy kondenzátort, amelynek feszültségét azután meghatározott időpontban egy elektrométerrel mérik és ez az érték az áram nagyságának mértéke. Az elrendezés azonban úgy is megoldható, hogy az áram lassan feltölt egy kondenzátort, és a feszültség egy meghatározott küszöbértéknél kapcsolócső, jelfogó, vagy ezekhez hasonló szerv segítségével egy számlálóbererdezésnél léptetést vált ki, vágj’ vezérlőimpulzust indít. Minden lépés vagy impulzus után a kondenzátort egy kapcsoló automatikusan kisüti. A számlálóberendezés által |dott érték, amely meghatározott idő alatt a lépesek számának felel meg, vagy a számlálóberendezés léptetési frekvenciája ugyancsak mértéke az áram nagyságának. Végül a kondenzátort lassan — például egy motor segítségével — periodikusan ismét ki is lehet sütni. Itt is a kondenzátor kisütésénél előálló impulzus nagysága az áram nagyságának mértékét adja. A kisütési impulzusok erősíthetők és például oszcillográffal vagy ballisztikus galvanométerrel mérhetők. Ezen utóbbi ismert elrendezéseknek az a hátrányuk, hogy az áramnak azonnali indikálása minden külön járulékos erősítés nélkül — tekintettel a hullámosságra, illetőleg arra, hogy csak a mutatókitérés középértéke olvasható le — gazdaságosan csak egy meghatározott magasabb kisütési frekvenciánál, amely 5 Hz környékén vagy afölött van, illetőleg aránylag ragy áramok mellett lehetséges. Emellett azonban csak az egyenáramnak középértékét lehet mérni, míg a váltakozóáramú komponenseket nem lehet meghatározni. Amennyiben ezek jelen vannak, úgy minder esetre meghamisítják az ott levő egyenáramú középértéket. A találmány tárgya olyan erősítő, amely azonos jó eredménnyel alkalmazható mind egyen-, mind pedig váltakozóáramra, és érzékenysére különlegesen nagyra fokozható anélkül, hogy a ráfordítás oly nagy lenne, mint az ismert elrendezéseknél és anélkül, hogy bármilyen módon meg kellene azt változtatni, vagy meg kellene növelni egyen- vagy váltakozóáramú alkalmazásnál, mégha az érzékenységgel, az üzembiztonsággal stb. szemben a legnagyobb követelményeket támasztjuk is.
