150516. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos rétegellenállás előállítására
/legjelent: 1933. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ■e— SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS találmányi hivatal 150.516 SZÁM Nemzetközi osztály: TA— 621. ALAPSZÁM Magvar osztály: H-Ol-c * 21 c 54—56 t SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás villamos rétegellenállás előállítására Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Budincsevits Andor oki. vegyészmérnök és dr. Kardos Ferenc oki. mérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1961. március 29. A találmány olyan rétegek előállítására vonatkozik, melyek szuszpenzió segítségével készülnek. Ismeretes, hogy gyenge elektromos áramok erősségének és/vagy feszültségének szabályozására olyan potenciométereket használnak, melyek ellenállásrésze szalag vagy gyűrű alakban kiképzett vezetőrétegből áll. Ezeket a rétegeket úgy állítják elő, hogy az elektromos vezetőből, célszerűen szénből (grafitból) finom szemcséjű port készítenek, melyet kötőanyagból és annak valamely oldószeréből készült oldatban szuszpendálnak, hordozóra felviszik és kiszárítják. Ezen a felületen csúszókontaktus mozoghat és így a célnak megfelelő mennyiségű ellenállás kapcsolható be. Alapvető követelménye az ilyenfajta potenciométerek jó működésének a vezetőréteg és a csúszókontaktus közötti átmeneti ellenállás alacsonysága és értékének változatlansága a kontaktus minden helyzetében. Ez a követelmény nagy nehézséget okoz a potenciométerek ellenállásszalagjának elkészítésénél. A nehézségek abból állnak, hogy egyrészt olyan szuszpenziót kell készíteni, mely megszáradva jól tapad a hordozón, másrészt nem tartalmaz összeállt szemcséket. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy a két követelmény összefügg egymással. Megvizsgáltuk a grafitszemcsék eloszlását a megszáradt rétegben (átlátszó hordozón, átvilágítva) és azt tapasztaltuk, hogy a szemcsék eloszlása nem egyenletes, hanem több-kevesebb, a szemcsék átlagméreténél legalább egy nagyságrenddel nagyobb szemcsét is tartalmaz, mely nem más, mint több kisebb szemcse összeragadt halmaza. Észrevettük, hogy a potenciométer szalagján levő vezetőréteg leválása és/vagy lekopása rendszerint ott következik be legelőször, ahol ezek a szemcsehalmazok vannak. Az elemi szemcsék összetapadásának megelőzéstehát a meghibásodást hátráltatja. Azt találtuk hogy a grafit szemcséket tartalmazó szuszpenzió stabilitását emelve a szemcsehalmazok képződése nagymértékben lecsökken. A stabilitás fokozását a szemcsék felületének organofilizálásával értük el. Organofil anyagokként olyan anyagokat használtunk, melyek ismert organofil tulajdonságuk mellett, a megszáradt filmben bennmaradhatnak és annak tulajdonságait (pl. rugalmasság, képlékenység) előnyösen változtatják meg. Ilyen anyagok pl. paraffin, stearin, olajsav, vágj’ egyben a film lágyítását is elvégző lakklágyítók, mint pl dibutilf tálát, trikresilfoszfát, benzilalkohol stb. Az anyagokat célszerűen megválaszt?.......... nás úgy történhet, hogy a kellő szemcsenagyságra porított anyagot olyan hőfokra hevítjük hogy a felületen adszorbeált nedvesség tökéletesen eltávozzék. Ez 5—7Ó0 C° között szokott bekövetkezni. Az ily módón kezelt port még lehűlés előtt 100—200 C°-os állapotban hozzuk érintkezésbe az organofil anyaggal és azzal jól —/célszerűen görgős malomban — elkeverjük. . A bevont grafitszemcse, organofil felületi tulajdonságai folytán, stabil szuszpenziőt képez és bevonatából hiányozni fognak a ,káros tulajdonságokat okozó szemcsehalmazok. A találmány kivitelezésére G |g ■ Abb példa anélkül, hogy erre korlátoznánk magunkat r-Példa: 100 g grafitport fölhevítünk 500—000 C -m adszorbeált víz eltávolítása céljáoól, majd 120— NYOMDA HIBAS