150503. lajstromszámú szabadalom • Füstölőszerként vagy kontakt-hatású növényvédőszerként használható, megelőző hatású, béta-aminoarilketon-alapú gombaölőszer-készítmény

Megjelent: 1963. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.503 SZÁM V 1UL^X Nemzetközi osztály: C 07 c 4 MO—524 ALAPSZÁM Magyar osztály: 12 o 26—27 Füstölőszerként vagy kontakt-hatású növényvédőszerként használható, meg­előző hatású, béta-aminoarilketon-alapú gombaölőszer-készítmény MONTECATINI Societa Generale per l’Industria Mineraria e Chimica cég, Milano (Olaszország) Feltalálók: Pellegrini Giovanni vegyész, Milano, Bugiani Araldo vegyész, Milano A bejelentés napja: 1962. március 14. Olaszországi elsőbbsége: 1961. március 15. Pótszabadalom a 150 039 lajstromszámú szabadalomhoz A találmány tárgyát új gombaölőszer-készítmé­­nyek képezik, amelyek füstölőszerként vagy kontakt-hatású növényvédőszerként való alkal­mazásban kifejtett megelőző spóraölő hatásuk ré­vén alkalmasak a mezőgazdasági termények bak­térium- és gombakártevők elleni védelmére. A 150 039 lajstromszámú törzsszabadalomban olyan gomba- és baktériumölő hatású, endofito­­terápiás .immunizáló, valamint spóraölő, kontakt módon vagy füstölőszerként is használható vegyü­­leteket ismertettünk, amelyék az alábbi általános képlettel jellemezhetők: A — CO — CH 2 — CH2— Y ahol A egy egyszerű vagy helyettesített áru­csoportot, Y pedig egy egyszerű vagy helyette­sített, esetleg sóvá alakított aminocsoportot kép­visel. Míg azonban a törzsszabadalomban elsősorban az említett képlet alá eső szabad bázisok és víz­ben oldható sóik (hidrokloridok, hidrobromidok) mezőgazdasági szempontból fontos növénybeteg­ség elleni hatását vizsgáltuk, most azt találtuk, hogy az említett vegyületek vízben rosszul oldódó sói (pl. pikrátok, ferrocianidok stb.) is ígér érté­kes gombaölőszerek, főként kontakt vagy füstölő­szerként való alkalmazásban megnyilvánuló pre­ventív spóraölő hatásuk folytán; ezek a vegyü­letek ugyanis közvetlen behatás esetén igen nagy aktivitást mutatnak és rossz oldhatóságuk követ­keztében messzemenően ellenállnak a légköri nedvesség lemosó hatásának. A fentebb említett, vízben rosszul oldódó sók előállítása a találmány értelmében oly módon történhet, hogy a kívánt vegyület hidrokloridjá­­nak vizes oldatából a megfelelő sav segítségével lecsapjuk a kívánt rosszul oldódó sót. Az alábbi I. táblázatban a fenti csoportba tar­tozó vegyületeket sorolunk fel, amelyek gyakor­lati szempontból fontosaiknak bizonyultak, meg­adjuk a táblázatban az illető vegyület rövid meg­jelölését is; az alábbiak során az egyes vegyü­leteket e rövid megjelölésükkel fogjuk meg­nevezni. I. táblázat s. 558 béta-dimetilamino-9-antranil-etilkaton-pikrát kristályos s. 559 béta-dimetilamino-l-naftiletilketon-pikrát kristályos s. 560 béta-morf olino-4-klór-l-naftiletilketon-pikrát kristályos s. 564 béta-dimetilamino-4-klór-naftiletilketon-pikrát kristályos s. 565 béta-dipropilamino-l-naftiletilketon-pikrát kristályos s. 575 béta-morf olino-4-klór-l-naftiletilketon-ferrocianid kristályos s. 576 béta-morf olino-l-naftiletilketon-pikrát kristályos

Next

/
Thumbnails
Contents