150501. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és reaktor-kemence acetilén metánból történő előállítására
1 2 - 150.501 alak felvételére kényszeríti. Ebből a célból a reaktorkemence keverőkamrája és reakciókamrája között egy oly gázvezeték-szerkezetet képezünk ki, amelyen egy kibővülő középrész van; ez a középrész gumó alakú és 'belső üregét részben kitölti egy oly belül üres fojtó- ül. ernyőzőtest, amely fémből vagy más jó hővezető anyagból készült, szintén lényegileg gumó alakú és amely az említett gumó alakú középrész üregében elhelyezkedve egy gyűrű alakú áteresztést képez a gáz alakú keverék részére. Enn^k a gumó alakú fojtótestnek a belseje összeköttetésben áll egy folyékony hűtőközeg, előnyösen víz be-, ül. elvezetésére szolgáló csővezetékekkel; ezt a hűtőközeget keresztüláramoltatjuk az említett belül üres fojtótesten, így azt olyan hőmérsékleten tarthatjuk, amely alacsonyabb a bevezetett előhevített gázkeverék hőmérsékleténél. A találmány szerinti eljárás és berendezés további részleteit, előnyeit és a berendezés egyes szerveinek működési módját az alábbiakban a rajz ábráira támaszkodva fogjuk egy példaképpeni kiviteli alak kapcsán közelebbről ismertetni. Az 1. ábrán a találmány szerinti gázelosztó berendezések egyikét láthatjuk függőleges metszetben. A 2. ábra ugyané berendezés keresztmetszetét mutatja az 1. ábra szerinti II—II vonal mentén.^ A 3. ábra egy acetilén-előállító reaktorkemence függőleges metszetét mutatja vázlatosan; e kemence á találmány szerinti gázelosztó 'berendezésekkel van felszerelve, mégpedig az 1. és 2. ábrának megfelelő kiviteli alakban. Az ábrákon szemléltetett gázelosztó berendezés lényegileg egy (11) vezetékrendszerből áll, amely függőleges tengellyel van a 'reaktorkemencébe beépítve. Az előhevített gázkeverék felülről lép be a vezeték (12) belépési helyénél és a (14) kilépővezetékrészen keresztül jut be a kemence reaktorkamrájába. E vezeték (13) középső része, amely a (12) ül. (14) bevezető, ül. kivezető vezetékrészek-kel koaxiálisán van elrendezve, ez utóbbiaknál nagyobb keresztmetszetű és általában gumószerű kidudorodást mutat. A (13) középső vezetékrész e kiszélesedő részében van központosán az általában megközelítőleg gömb alakú, ül. gumó alakú (15) fojtótest elrendezve. A fentiekben leírt vezetékrendszer egyes részeinek egymáshoz viszonyított méretaránya a következő: ha a (14) kilépő-rész átmérője Do, a (13) középrész legnagyobb átmérője Di, a (15) fojtótest átmérője D2 és a (12) belépő-rész átmérője a gázkeverék belépési helyénél D3, akkor ezek az átmérők az alábbi nagysági viszonyokban állnak egymással: 2 Do > Di > 1,2 Do 1,9.Do > D2 > 1,1 Do 1,2 Do > D3 > 0,5 Do . Ha a (11) vezetékrendszer teljes magassága Ho, a (13) középrész legszélesebb részének a (14) kilépőnyílástól mért magassága Hí és a (15) foj'tótest magassága H2,' akkor ezek a magasságok az alábbi nagysági' arányokban állnak a (14) kilépőnyílás átmérőjével: 10 Do > Ho > 2,0 Do 3 Do > Hí > 0,8 Do 3 Do > H2 > 0,8 Do A középponti helyzetű (15) foj tótestet két vagy több sugárirányú vezeték (16 és 17) rögzíti helyzetében; e vezetékek a (11) fővezeték, falával állnak szilárd kapcsolatban. A berendezés üzeme közben a (16) vezeték (18) belépőnyílásán keresztül hűtőfolyadékot vezetünk be a fojtótest belsejébe; e hűtőfolyadék a (17) vezeték (19) küépőnyílásán keresztül hagyja el a berendezést, áramlási irányát az ábrákon az A és B nyilak jelzik. A (11) vezetékrendszer alsó (14) kilépő-részét egy (20) gyűrű alakú vezeték veszi körül, amelybe a (21) bevezetőcsövön keresztül adalékos oxigént vezethetünk be. A gyűrű alakú (20) vezetéken sugárirányú leágazócsövek állnak befelé- Ez utóbbiak a (14) vezetékrészbe torkollnak be köröskörül a (22) nyílásokon keresztül. Ily módon adalékos oxigént fúvathatunk be a gázkeverékbe,1 biztosítva ezzel ezen a ~ helyen is a gázkeverék megbízható meggyújtását. Olyan esetekben, amikor a (14) kilépő-rész Do átmérője eléggé nagy, előnyös lehet- a fojtótestbe egy további (40) csővezetéket beszerelni, amely a (41) leágazócsövekkel van ellátva; ez utóbbiak a (15) fojtótest alsó részén torkollnak be a (11) vezetékbe és így ezek segítségével még további adalékos oxigént fúvathatunk be a (l'ö) fojtótest alsó részén, amint ezt az 1. ábrán a szaggatott vonalak szemléltetik. Az 1. ábrán ábrázolt gázelosztó berendezést egy •"•agy több példányban szerelhetjük be a reaktorkemencébe; ezeknek a krakkolandó gázkeverék bevezetése céljából való elrendezését a 3. ábra mutatja. A ikeverőkamra, ül. ennek a kemence elosztó-zónájához vezető része az ábrán (31) jellel van jelölve. Az előhevített gázok keveréke a (32) belépőnyíláson keresztül, a D nyulai jelzett irányban lép be. A (31) keverővezetáket a (33, 34 és 35) vízszintes elosztói alak választják el a (36) reaktorkamrától. Magát a (36) reaktorkamrát egy (37) hűtőköpeny veszi körül, ezen keresztül hűtőfolyadékot, célszerűen vizet áramoltatunk. A hűtő- -folyadékot ••a (38) belépőnyfláson át vezetjük be, az 'keresztüláramlik a (34) és (35) választófalak közötti térségen és^ belép a (15) fojtótestek belsejébe, onnan a (33) és (34) választófalak közötti térbe jut tovább, majd a (39) küépőnyíláson keresztül hagyja el a kemencét. A hűtőfolyadék áramlási irányát általában az E és F nyilak, az ábrán szemléltetett elosztó-berendezéseken keresztüli áramlási irányt pedig az Ai, Bi és A2 , B 2 nyilaik mutatják. A fentiekben leírt (21) bevezetőcső, amely' az adalékos oxigénnek minden egyes elosztó-egységhez való vezetésére szolgál, egy gyűrű alakú (23) elosztócsővel áll összeköttetésben, míg ez utóbbi egy vagy több (25) csővezetéken át kapja az oxigént. A (15) fojtótest, a gázkeverék bevezetésére szol- -gáló (11) vezetékrendszer, valamint a reafktorkamra {36) falai nagy hővezetőképességű anyagból, célszerűen rozsdamentes acélból készülhetnek, ami lehetővé teszi hatásos hűtésüket, valamely folyékony hűtőközegnek a fentebb leírt módon történő keresztüláramoltatása útján.Ezeknek az acéllemezből készült alkotórészek- nek a hőmérséklete a reaktorkemence üzeme so-
