150493. lajstromszámú szabadalom • Optikai elrendezés centrifugák rotorjaiban végbemenő folyamatok megfigyelésére és fényképezésére

Megjelent: 1963. augusztus 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0"^SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.493 SZÁM Nemzetközi osztály: G 02 b MA—1083 ALAPSZÁM Magyar osztály: 57 a 7 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Optikai elrendezés centrifugák rotorjaiban végbemenő folyamatok megfigyelésére és fényképezésére Magyar Optikai Művek, Budapest Feltalálók: Hartmann János osztályvezető, Forgách János oki. villamosmérnök A bejelentés napja; 1961. október 27. A nagy fordulatszámú, ún. ultracentrifugáknál a rotorban elhelyezett cellában levő vizsgálandó anyagot alkalmasan megválasztott optikai rendszer segítségével megvilágítják és a kapott képet lefényképezik. A rotorban levő anyag a pörgetés során változtatja tulajdonságait. Az ülepedés hatására ugyanis az •eredetileg homogén anyag megváltoztatja sűrűségét, törésmutatóját stb. Ezek a változások a vizsgálandó anyagon keresztülvezetett fény segítségével különböző módszerekkel vizsgálhatók. Az egyik ismert módszernél például egy egyenletesein osztott skála képét vezetik keresztül a vizsgálandó anyagon. Az anyag törésmutató változásai az egyenletes skála osztásainak helyzetét eltorzítják. Az így kapott, torzult skála fényképfelvételéről következtetni lehet a vizsgált anyag egyes tulajdonságaira, pl. molekulasúly, molekulaszerkezet stb. Az ultracentrifugával végzett ülepítési kísérletek igen gyakran igen sokáig tartanak. Az ülepítési folyamat során ki kell választani néhány jellegzetes állapotnak megfelelő képet és azt lefényképezni. Ehhez szükség van arra, hogy ,a vizsgálatot végző személy ki tudja választani a fényképezés időpontját. Ezért az; ismert ultracentrifugákon külön optikai rendszert alkalmaznak abból a célból, hogy közvetlen megfigyelés is végezhető legyen. Ez természetesen a berendezést megdrágítja és emellett a helyszükséglet biztosítása konstrukciós problémákat is okoz. Egy másik ismert megoldásnál a fényképező lemez helyére a szokásos módon matt üveglap helyezhető és a vizsgálatot végző személy ezen tudja követni a vizsgált anyagban levő változások okozta képtorzulást. Ennek a megoldásnak hátránya az, hogy a fényképezés megtörténte előtt a matt üveglapot ki kell cserélni a fényérzékeny lemezre. Ez a művelet bizonyos időt vesz igényibe, emellett a csere megtörténte után a folyamat tovább már nem figyelhető meg közvetlenül és így kétséges az, hogy a felvétel valóban a kívánt, legmegfelelőbb időpontban készül-e el. Mindkét előbbi esetben a fényképezés céljaira zárszerkezettel kell a berendezést ellátni. A találmány szerinti optikai elrendezésnél egyaránt biztosított a fényképezés és a közvetlen megfigyelés lehetősége külön optikai rendszer és zár nélkül. A találmány szerinti elrendezés lényege az, hogy a képet alkotó sugárnyaláb útjaiba a fényképező lemez előtt tükröt helyezünk el, mely a sugárnyalábot egy másik tükör segítségével szemlélőrendszeribe, vagy homályos üveglapra vezeti, melyen a változások megfigyelhetők. A találmány további jellemzője az, hogy a fényképező lemez elé elhelyezett tükör szolgál egyúttal zárként is. Ez csak expozíció ideje alatt hagyja el a helyét, ennek befejezése után ismét eredeti helyzetébe kerül vissza. A megfigyelés tehát az expozíció igen rövid idejét kivéve folyamatosan végezhető, ami a hosszú ülepedési idejű anyagoknál szintúgy, mint a nagymolekulasúlyú, igen rövid idő alatt ülepedő anyagoknál igen előnyös. A találmány szerinti elrendezés egy példaképpeni kiviteli alakjának elvi vázlatát az ábra mutatja. Az 1 fényforrás által megvilágított 2 skála képét a 3 lencsék és a 4 tükör segítségével az 5 rotorban elhelyezett 6 cellán vezetjük át. Az optikai sugármenet további eltérítésére a 7 tükör szolgál. Az optikai sugármenet ezután a 8 len-