150481. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kolorimetrikus mennyiségek meghatározására
150.481 3 láttuk — a 21, 23, 25 feszültségosztókon megjelenő teljes feszülteégek a negatívoín átbocsátott alapszínkoimponensekkel, a helyes színösszetétel eléréséhez a 21a, 23a, 25a-nál beállított feszültségek pedig a pozitívnál alkalmazandó megvilágosításokkal arányosak, a feszültségosztókon leolvasható arányok az egyes alapszínekre a negatívon átbocsátott és a pozitívnál kellő megvilágítás arányát, vagyis a színkorrekcióhoz alkalmazandó színszűrők denzitósát .mutatják. A 4. ábra szerinti filmvizsgáló készülék másolóeljárásnál a másolófémy helyes színösszetételének meghatározására használható fel. E célból a 21a, 23a és 25a gombokat úgy állítjuk be, hogy a 37 képernyőn megjelenő kép helyes világosságú és helyes színösszetételű legyen. Ha a használt másolási eljárás az additív elven alapszik, akkor elegendő, ha a másolófény vörös, zöld és kék komponensét a feszültségosztóm beállított osztási viszonyoknak megfelelően gyengítjük. Tételezzük fel pl., hogy az 5. ábra szerinti additív másolókészülékét alkalmazunk, melynél a 39 lámpa fehér fényét félig áteresztő 41 tükrök vörös, zöld és kék alapszíneire bontják szét. A 'részsugaraik a 43, 45, illetve 47 szűrőkön haladnak át, melyekr.ifeik feketedési értékei külön-külöin beállíthatók, majd további félig áteresztő 49 tükrök segélyével egységes fénysugárrá tevődnek össze, mely másoló fényforrás gyanánt szolgál. Ennek a berendezésnek a 4. ábra szerinti filmvizsgáló készülékkel kapcsolatos alkalmazásánál a 43, 45 és 47 szűrők feketedési értékeit úgy állítjuk be, hogy egyezzenek azokkal a villamos osztási arányokkal, amelyeket a fentiek szerint a 21, 23, 25 feszültségosztókon be kellett állítanunk ahhoz, hogy a 37 ernyőn helyes színösszetételű színes képet kapjunk. A filmvizsgáló készülék és a másolókészülék együttes használatának megkönnyítésére, a feszültségosztók megcsapolási pontjai úgy rendezhetők el, hogy bármelyikről a szomszédosra átmenet a logaritmikus csillapodási mérték azonos változásának feleljen meg. A beállító gombok lépésenkénti beállítása ekkor egyenletesen lépcsőzött logaritmikus csillapodási értékeiket ad, melyek azoknak az egyenletesen lépcsőzött, csillapodási értékeknek felelnek meg, melyekkel a fényképészeti szűrőket jelölni szokták. Ez az elrendezés lehetséges, mert az optikai feketedési érték lineáris viszonyban van a csillapodási érték logarit-Jo maisával. (D = log Tételezzük fel már most, hogy az alkalmazott másolókészüléik nem additív, hanem a 6. ábra szerinti szubtraktív típusú. A 39 lámpa fehér fénysugara ebben az esetben egymás után a C, M és Y színszűrőkön megy át a vörös, zöld illetve kék alapszín gyengítése céljából, mielőtt az ily módon színösszetételében megváltozott fénysugár a negatív-filmhez jut. Emellett minden egyes alapszínhez több szűrő tartozhat, hogy az eredő feketedési mérték helyes értékű legyen. Azonkívül, a szokásos módon még közömbös L szűrőt is alkalmaznak, amely valamennyi alapszín számára járulékos, beállítható, feketedési értéket biztosít. Mint már említettük, a C, M és Y szűrők mindegyike különböző mértékben valamennyi alapszint gyengíti úgy, hogy az egyes alapszínekhez tartozó, együttműködő szűrők alkotta csoport eredő feketedési értéke az ezen alapszínhez tartozó valamennyi szűrő feketedési értékeinek öszszegével egyenlő. Ezért nem elégedhetünk meg azzal, hogy a különböző alapszíneikhez oly szűrőket válasszunk, melyeknek feketedési értékei a feszültségosztókon történt beállításoknak felelnek meg, mert az egészen helytelen eredményre vezetne. A találmány egyszerű módon lehetővé teszi a feszültségosztókon beállított osztási viszonyokból a C, M, Y és L szűrök helyes feketedési értékeinek meghatározását. E célból különböző, adott feketedési értékű, szabványos színszűrők teljes sorozatának minden egyes tagjára nézve meghatározzuk az ún. átlagos feketedési értéket. Ezt a meghatározást egy bizonyos alapszínre végezzük el, amelyre a pozitív-filmnek reagálnia kell. A meghatározás úgy történhet, hogy az átlagos érzékenységet a fehérfény egész színkép-tartományában, a pozitív-filmnek figyelembe jövő színérzékeny rétegére meghatározzuk. Ezt követőleg ugyanazt a meghatározást megismételjük, a fehér fénynek színszűrőn való átmenete esetén. Az átlagos érzékenységnek először kapott értékét azután az utóbb említett értékkel elosztjuk. A hányados logaritmusa az illető szűrő átlagos vagy egyenértékű feketedési mértéke. Az 1. ábrában pl. a B görbe alatti terület a kék-érzékeny filmréteg átlagos érzékenységének mértéke fehér fénnyel szemben. A Bc görbe alatti terület ugyanarra a filmrétegre vonatkozólag az 50 C szűrőn átment fénnyel szembeni, átlagos érzékenység mértéke. A Bc görbe a B görbéből úgy vezethető le, hogy a hullámhossz minden értékéhez tartozó B ordinátát a szűrőnek, e hullámhosszra vonatkozó gyengítési mértékével megszorozzuk. A szűrők gyengítési mértéke, mint a hullámhossz függvénye, több kézikönyvben, pl. az Eastmann—Kodak Company „Kodak Wratten Filters" (1957) című könyv 19. kiadásában megtalálható. E könyv 71—75. oldalain különböző Y, M és C szűrők feketedési értékének színképgörbéi vannak feltüntetve. Mivel a. feketedési érték (denzitás) a gyengítési mérték logaritmusa, meg van az alap a Bc görbék levezetésére. Az 1. ábra szerinti B, G és R görbék alatti területek és a Bc , C c , illetve R c görbék alatti területek hányadosainak logaritmusai az 50 C szűrő DC 6, Dcg illetve D cr átlagos feketedési értékei a kék, a zöld, illetve vörös fény számára. Ugyanaz az eljárás elvégezhető a C szűrők egész sorozatával, mely szűrők feketedési értékei 0,4, 0,3, 0,2, 0,1 és 0.05. Hasonló módon járunk el az M és Y szűrőkkel. Az ily imódon .meghatározott értékekből kitűnik, hogy minden egyes szűrősorozat, pl. M szűrőinek átlagos feketedési értéke egy alapszínre, igen jó megközelítéssel, lineáris viszonyban van a szűrőkön jelzett feketedési értékekkel. így pl. tetszőleges M szűrő átlagos feketedési értéke vörös színre a Dmr = 0,03M + 0,04 (1) egyenletből adódik ki, ahol M a szűrőnek névlegen szűrő-denzitása (feketedési értéke) 0,5, 0,4
