150454. lajstromszámú szabadalom • Csengőoszcillátor kapcsolás
2 150.454 2. A kapuzó impulzusok impulzus-időtartama és impulzuasorozata nincs korlátozva. 3. Egy oszcillátorfrekvenciáról egy másik oszcillátorfrekveinciára való átmenet nagyon egyszerű átkapcsolással történik. Például ha 100 Hz-es oszcillátorfrekvenoiáról 100 MHz nagyságú oszcillátorfrekvenciára kívánunk áttérni, akkor az oszcillátorkört csak két átkapcsoló kontaktussal a teljes kapcsolásból kiiktatjuk, illetőleg beiktatjuk. 4. Az oszcillátor frekvenciaállandósága nagy, minthogy a találmány értelmében nagyjóságú rezgőköröket alkalmazunk és a visszacsatolási tényező csak kevéssel nagyobb, mint egy. 5. A kapcsolást oly módon lehet kialakítani, hogy az oszeillátoramphtudó már az első félhullámnál teljes nagyságát eléri, a teljes bekapcsolási idő alatt ez az amplitúdó állandó marad és ezután hirtelen megszűnik, azaz egy oszcillátorperiódus töredékrésze alatt nullára csökken. 6. A kisebb felfutási meredekségű kapuzó impulzusoknál fellépő indítási késleltetések állandó értékűek. 7. Az előállított oszcillátorrezgés első felhullatnának késleltetése a kapuzó impulzus felfutó éléhez képest tetszőlegesen, kis értéken tartható. 8. Nagy oszcillátorfrekvenoiák — mint például 1000 MHz — indíthatók. 9. A kapcsoláselrendezés a kapuzó impulzusok túllövésmentes négyszög alakja esetén megfelelő túllövésmentes kimenő impulzust szolgáltat, amelyre az állandó amplitúdójú oszcillátorrezgések ezuperpoinálódnak. Az 1—9. pont alatt felsorolt előnyös tulajdonságokból látszik, hogy a találmány szerinti kapcsoláselrendezés alkalmazásának főtérül ete a nanosecundumots mérési technika. Egy kiviteli példa kapcsán, rajzok alapján az alábbiakban a .találmány tárgyát részletesebben ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezést mutatja indított oszcillátorrezgések előállítására. Itt a találmáiny tárgya impulzusclemző oszcillográfnál időjelgenerátorként van alkalmazva. A 2a. ábra a kapcsoláselrendezés bemenetén alkalmazható kapuzó impulzust ábrázolja. A 2íb. ábra a 4 kapcsolócső anódján megjelenő impulzust mutatja a rezgő oszcillátor figyelembevétele nélkül. A 2c. ábra a 6 oszcillátoraső anódján megjelenő impulzus lefolyását ábrázolja rezgőoszcillátor figyelembevételével. A 2d. ábra a 13 kimenőcső anódján ábrázolja az impulzuslefolyást rezgő 'Oszcillátor mellett. Az 1. ábra szerinti kapcsoláselrendezésnél pozitív négyszögimpulzus szolgál kapuzó impulzusként, olyan, amilyen például a 2a. ábrán látható és amelyet az impulzus elemző oszcillográf időeltérítő része állít elő. A kapuzó impulzus időtartama megfelel az időeltérítő feszültség növekedési idejének. Az 1. ábra szerint ez a kapuzó impulzus egy kapacitív áthidaláséi frekvenciától független feszültségosztón keresztül — amely 1 és 3 ellenállasakból, 2 kondenzátorból és az ábrán fel nem tüntetett elektroncső bemenő kapacitásból áll — a 4 kapcsolócső vezérlőrácsára jut.'Hogy az időeltérítés kezdetétől az időiéi kiváltásáig eltelt késleltetési időt kis értéken tartsuk, a 4 kapcsolócső rácselőfeszülteégét úgy kell beállítani, hogy a kapuzó impulzus talppontjánál a 4 kapcsolócső még éppen le legyen zárva és a kapuzó impulzus amplitúdójának akkorának kell lennie, hogy már az impulzus felfutóéle tetőpontjának elérése előtt a 4 kapesolóesőben a rácsáramkorlátozás meginduljon. A 4 kapcsolócső a találmány szerinti kapcsüléselrendezésben egyidejűleg két feladatot tölt be. Egyrészt a kapuzó "impulzus felfutó élének meredekségét növeli, másrészt ezzel a megnövelt meredekségű imiDulzuséllel az oszcillátort bekapcM\41 oc 1 In i e rr i 1 <_ 1 -3 f -i + ] 1 i 1 7 li Cl vap citasulr ^ i il *! 4 a x ! ii ii 1 di ( 1* i 11 ' n i i biii: i t olo "i x rmo < <a \< 1 " le 111 ,1 7 i1 | TP 7 1 <r e 1 H\ * "> D T l 1 )7]+ t ^ 1 T a 'iii 1 i^al 1 1 i a C laiai (i u k nie íz +->i k ú ts cza n •= f st 1 bt el^ a t 1 fc h C \ a -> id U T i ( ] "it d 1 1 a ( a l-\. lit! a % l l is 1 4 a il)( f- ->oi -i n i i \ fim l-l í t 1 l 1 1 i a c" t v 1 V tk r 1 1 e j1 e 1 1 a TI a 1 i igT.01 1 r lelt1 /\ 1 2 7 no If /Lit , i fi k d-"a a+a \ " i t ke i aem ilv ei + 1c ( a \ 1 irtc ( lot ">\ 1 \ i 1 a aialmam i°l -> «o ^ a i m i e ' ' tg at \ o i sr k at n li H ak^ a a tlmtiedtkoGgoKe^ jLitunk elo, hogv például 103 MHz fölötti oszcillátorrezgéseket is kifogástalanul lehet indítani. Még nagyobb, például 1000 MHz nagyságú 'oszcillátorfreikvenciák indítására célszerű, ha egy élmeredekségnövelő csövet kötünk a 4 kapcsolócsővel párhuzamosan, amelynek vezérlésére a differenciált kapuzó impulzust használjuk fel. Az élmeredekségnövelő cső által előállított ezen rendkívül meredek tűimpulzus a 4 kapcsolócső által előállított negatív impulzusélre szuperponálódik, úgyhogy szélsős égésen meredek impulzuséi keletkezik. A 4 kapcsolócső anódfeszültség impulzusának megnövelt .meredekségű negatív imp'ulzuséle (lásd 2b. ábra) a 6 oszcillátoraső bekapcsolására, illetőleg kapuzására szolgál. A 6 oszcillátorcső katódpotenciálját, amely impulzusszünetekben +TJ2 feszültségen volt, a megnövelt meredekségű impulzuséi negatívabb értékre hozza és eléri a 12, 3 és 7 ellenállásokat tartalmazó feszültségosztón beállított rácspotenciált. Ez a rácspotenciál úgy van (meghatározva, hogy a 6 osz-J cillátoreső bekapcsolása! a 4 kapcsolócső által előállított negativ impulzuséi legmeredekebb részével történik. A 6 oszcillátorcsőnek már most az a feladata, hogy az impulzusélnek ezt a legmeredekebb részét átvigye azon célból, hogy a 24 és 25 kapcsolóérintkezőkön át csatlakoztatott rezgőkört rezgésbe hozza, viszonylag kis visszacsatolási tényezővel az oszcillátorrezgést a kapuzó impulzus tartama alatt fenntartsa és a kapuzó impulzus befejeztével 10 kettős dióda segítségé-