150437. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomógépek előállítására azo- és oxidációs színezékekből
Megjelent: 1963. augusztus 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 "•«&• SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.437 SZÁM Nemzetközi osztály: D 06 q TE—265 ALAPSZÁM Magyar osztály: 8 n SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás nyomópépek előállítására azo- és oxidációs színezékekből Textilfestőgyár, Budapest Feltalálók: Hartai László főmérnök, Lay Márton vegyészmérnök, és Solcz Sándor vegyészmérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1961. január 13. Ismeretes, hogy a diazotált bázisok igen bomlékonyak. Bomlásuk már +5 C°-on megkezdődik és ezért a bázist már a diazotálas közben jéggel kell hűteni. Ugyancsak jéggel hűtik a diazotált színezékből és az ún. klasszikus sűrítőszerekből készített nyoniópépet is. Ennek ellenére az ilyen nyomópép a nyomógépek teknőiben és a tartályokban 2—3 óra alatt elbomlik és használhatatlanná válik, ami a gyakorlatban tekintélyes mennyiségű, költséges színezék elpocsékolásához vezet. Az oxidációs színezékekből készült nyomópépek ugyancsak gyorsan, elbomlanak. Meglepő módon kitűnt, hogy ha a 16—18 C-atomos szénláncú zsírsav és legfeljebb 14 C-atomos poliglikoléter alapú, önmagában ismert lágyítószerből valamely ásványolaj-származékkal „víz az olajban" emulziót készítünk (mely adott esetben önmagában ismert filmképző anyagot is tartalmazhat) és ennek az emulziónak színeziékaffinitását savanyúan hidrolizáló sók, pl. alumíniumszulfát vagy szerves savak (borkősav, ecetsav) adagolásával megszüntetjük, ill. csökkentjük, majd az így készült stabil emulzió'ba az azoszímezéket ill. az oxidációs színezéket bekeverjük, olyan nyomópépekhez jutunk, amelyek hűtés nélkül is. mintegy 1,2—18 napig bomlás nélkül tárolhatók. Az eljárás ugyanezzé] a műszaki hatással jár. ha a „víz az olajban" emulziót — mely önmagában stabil — a diazotáló elegyben, a diazotálással azonos munkaimenetben állítjuk elő. A találmány értelmében alkalmazott lágyító-, ill. sűrítőszemek az a műszaki hatása, hogy a szálon fejlesztett színezék pépjét tartósítja, új és meglepő. ; ; Az így készült nyoimópép a hengerek véseteibe nem ragad be és mosás útján könnyen eltávolítható. A gyakorlatban eljárhatunk úgy, hogy ún. „törzsemulziót" állítunk elő, pl. a következő módon: Az emulgálószert (zsírsavpoliglikolésztert, pl. a kereskedelemben „Softamin Pp," néven ismert lágyítószert) célszerűen enyhe melegítés és erélyes kavarás közben ásványolaj-származékban feloldjuk. Ehhez az olajos oldathoz folyamatosain, mechanikai kavarás, vagy ultrahang-rezgés behatása közben, hozzáadunk az olajos oldat mennyiségére számított 80—95%, célszerűen 25—35 C° hőmérsékletű vizet, amelyben adott esetben előzetesen szokványos filmképző anyagot (keményítő, tragant, ,.Solacrol"-oldat, Solvitose C5-oldat), továbbá a találmány értelmében emulziő-staibilizálóanyagot, nevezetesen savanyúan hidrolizáló sót (célszerűen Al2[S0 4 ]3-t) oldottunk fel. Alumíniumszulfát helyett szerves savakat, előnyösen ecetsavat vagy borkősavat is adagolhatunk. Az így készült „törzsemulzió" 600—800 g-jához kavarás közben hozzáadjuk a diazotált bázis vagy festősó oldatának a kívánt színárnyalatnak megfelelő mennyiségét. Ügy is eljárhatunk, hogy a színezéket közvetlenül a törzs-emulzió előállítása folyamán adagoljuk, mikor is a diazotáló elegy víztartalmát az emulzió előállításához szükséges vízmennyiségbe beleszámítjuk. A találmány értelmében alkalmazott emulzió nemcsak a szálonfejlesztett színezékekkel történő közvetlen (direkt) nyomásnál, hanem a rezerva (gátló) nyomópépek előállítására is alkalmas. Ez
