150433. lajstromszámú szabadalom • Finomhangoló szerkezet mikrohullámú műszerekhez
Megjelent: 1963. augusztus 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG -TT». ABADALMI LEÍÍ OfiSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.433 SZÁM Nemzetközi H 03 osztály: ti TA—665 ALAPSZÁM Magyar osztály. 2l' a4 69—70 C.e*HS«HWB*3íWía SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Finomhangoló sserkeset mikrehiiilámú műszerekhez Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Kenderessy Miklós oki. villamosmérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1961. augusztus 23, Á mikrohullámú műszerek igen gyakran ismétlődő alkatrésze az érintkezésmentes rövidzár. Ezt alkalmazzák az oszcillátorokban, szignáigeneráto•rokban, frekvenciamérő és egyéb üregrezonátorokban, állítható rövidzárnál és E—H hangoló csonknál egyaránt. Az érintkezésmentes rövidzár lényege egy mozgó dugattyú, mely nem ér hozzá a tápvonal falához, hanem köztük egy kis rés ,1 van, és melynek -belsejében két hosszúságú, 4 a végén rövidrezárt tápvonalszakasz van kiképezve. Az így adódó hosszúságú vonalszakasz pe-2 dig ismét rövidzárat alkot a dugattyú homloklapjánál, vagyis bár fémes érintkezés nincs, a mikrohullámú elektromágneses tér mégis rövidzárat talál és teljes egészében visszaverődik. Az érintkezésmentes rövidzár tehát úgy viselkedik, mintha a homloklap helyén fémfal volna, Az érintkezésmentes rövidzárnak ezt a tulajdonságát használják fel mindenhol, ahol változtatható hosszúságú, rövidrezárt tápvonalszakaszra, üregrszonátorra van szükség. Az érintkezésmentes rövidzár ugyanis nem koptatja a tápvonal falát, nincs bizonytalan átmeneti ellenállású fémes érintkezés, ezért időben igen stabil berendezés készíthető belőle. Az ilyen rövidzárakat azonban nemcsak egy frekvencián, hanem egy frekvenciasávban szokták használni, hiszen az állíthatóságnak ez a legfőbb előnye. Ha pedig egy széles frekvenciasávban használják, akkor, minthogy a dugattyú mechanikai méretei nem változnak, a dugattyú hossza nem lesz többé a hullámhossz negyede, hanem annál rövidebb, vagy hosszabb lesz. Az irodalomból ismeretes, hogy ennek eredményeképpen a dugattyú homloklapjánál nem lesz teljesen rövidzár, hanem valamilyen reaktancia fog jelentkezni. Ez a reaktancia pedig azt jelenti, hogy a rövidzár síkja nem esik egybe a dugattyú homloklapjával, hanem, ugyancsak irodalmi adatok alapján, valamivel előtte van. A dugattyú reaktancia értéke ugyanis (a hullámellenállása normalizálva) : Xd ahol m [1— (1+2 m) yj2 ] [{-—+2) tp — 2 m (1—m ip2 ) y] m [1_ (1+2 m) ip2 ] 2 + [2 m (1— m yj2 ) ip} 2 Z0 v = tg e a résimpedancia viszony, 2 Zr Z0 a tápvonal hullámellenállása, Zr a dugattyú és a tápvonal fala közti rés hullámellenállása, a dugattyú elektromos hossza,
