150408. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nem elegyedő folyadékok hatékony összekeverésére és szétválasztására, főleg kivonatoló műveletek megvalósítása céljából

:___ Megjelent: 1963. augusztus 15. j MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG • -cr-5. SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.408 SZÁM Nemzetközi osztály: Magyar osztály: B 01 d MA-1047 ALAPSZÁM 12 c • SZOLGALATI TALÁLMÁNY í Eljárás és készülék nem elegyedő folyadékok hatékony összekeverésére és szétválasztására, főleg kivonatoló műveletek megvalósítása céljából Magyar Tudományos Akadémia Feltaláló: Tettamanti Károly vegyészmérnök, Budapest (40%), Uskert Andor vegyészmérnök, Budapest (40%), Nagy Sándor gépészmérnök, Budapest (20%,) A bejelentés napja: 1961. július 12. Folyadék-folyadék kivonatoló műveletekben a ; folyadékok határfelületén lejátszódó anyagátadás gyorsítása céljából célszerű a határfelületet minél : jobban megnövelni, ami a folyadékok erőteljes öszszekeverésével, emulzió létrehozásával érhető el a legkönnyebbén; de nem mindig könnyen meg: oldható feladat a, keletkezett, emulziót ismét alkotóira szétválasztani. Az emulzió szétválasztására hosszú időt igénybevevő ülepítes, vagy a költséges, szeparátor, illetve centrifuga alkalmazása szükséges. Mindez feleslegessé válik, ha a találmány tárgya szerinti eljárással egyes anya; gok különleges fiziko-kémiai szerkezetét és fizi) kai sajátosságait hasznosítjuk emulziók létrehozá-I sara, majd az azt követő szétbontására is. Mind a szabadalmakból, mind a szakirodalom; ból ismeretes (Acta Chim. Hung. 16, 379 [1958], I 17, 353 [1958], Chemie Ing. Techn. 32, .691 [1960], | Magy. Szab, 142, 261 és 143,694), hogy különböző átmérőjű pórusokkal rendelkező, erősen hidrofil tulajdonságú, szivacsos állományú, vízben és a közönséges oldószerekben oldhatatlan, kellő rugalmassággal és mechanikai szilárdsággal rendelkező természetes vagy mesterséges, eredetű vázanyagok sikerrel alkalmazhatók kivonatoló műveletekben folyadékfázisok emulziómentes érintkeztetésére. Az ismert megoldások azonban nem teszik lehetővé folyamatos, ellenáramú műveletek elvégzését, minthogy a szivacsban rögzített vizes fázis egyhelyben marad, illetve csak a szivaccsal együtt emelhető^ ki. Vizsgálataink során azt találtuk, hogy a szivacsos vázanyagok nemcsak folyadékfázisok emulziómentes érintkeztetésére használhatók fel, hanem kiváló eredménnyel alkalmazhatók íolyadékemulziók megbontására és újraképzésére is. Felismertük ugyanis, hogy a két folyadékfázissal érintkező szivacsos vasanyagok összenyomása és kiterjesztése esetén az összenyomás és kiterjesztés sebességétől függően a, vázanyag különböző módokon befolyásolhatja a, két, egymással nem elegyedő folyadékfázis keveredését, ill, szétválását. Ha a kétfázisú folyadékrendszerbe merített szivacsos testet gyors ütemben, nyomjuk össze és terjesztjük ki, akkor a szivacsos testtel (amelyet a továbbiakban „ töltet"-nek nevezünk) érintkező folyadékfázisok behatóan keverednek egymással és rendszerint finom, emulzió keletkezik. Ha viszont lassan, szabadítjuk fel a szivacsos töltetet a nyoniás alól, akkor — a töltet és a vizes fázis megfelelő mennyiségi aránya esetén — ezzel az emulzióból szelektív módon elválasztjuk a vizes fázist, majd, a töltet lassú öeszenyomása esetén a vizes fázis és, a vízzel nem. elegyedő szerves fázis egyaránt emulziómemtesen helyezkedik el az, extrakciós edényben. Találmányunk tárgyát ennek az, elvi felismerésnek a folyadék-folyadék extrakció gyakorlatában való hasznosítása képezi. A találmány tehát olyan eljárás folyadékok folyadékokkal történő extrakciojára, amelynek során a két folyadékfázist egy erre alkalmas elrendezés segítségével váltakozva összenyomható és rugalmasain kiterjeszkedő szivacsos test (töltet) jelenlétében hozzuk egymással érintkezésbe, oly módon, hogy a szivacsos töltet legkisebb térfogatra összenyomott állapotában csupán a vizes fázissal érintkezzék; az extrakció keverési szakaszában a folyadékok benső keveredését a szivacsos töltet