150383. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új triazin-származékok és e vegyületeket hatóanyagként tartalmazó növényirtószerek előállítására

4 150.383 2-fluor-4-etilami,no-6-{N-acetil-etilamino)­-1,3,5-triazin, op. 114—116°; 2-klór-4-i(gamlma-m'etoxi-ippo!pilamino)'-6-:[N-acetil­~{gamma-metoxi-propnarnino)]-l,3,5-triazin, op. 61—64°; 2-:bró.m-4-etilamino-6-i(N-aoetil-etilaimino)-1,3,5-triazin, op. 113—115°; 2-klór-4-izoprü,pi]iamino-5-(N-acetil-etilamino)­-1,,3,5-triazuC op. 94—97°; 2-klór-4-allilamino-6-(N-acetii-allilamino)­-1,3,5-triazin, op. 74—77°. 6. példa: 23 rész 2-klór-4-dietilamin0-6-etilamino-l,3,5--triazint és 2 rész tömény kénsavat 200 rész ben­zolban oldunk. Ebbe az oldatba monoacetilezés céljából 60° hőmérsékleten gázalakú karbometi­lént (ketént) vezetünk be 2 óra hosszat. A reak­ció befejezte után a benzolos oldatot nátrium­karbenátoWattal, majd vízzel mossuk és nátrium­szulfáton szárítjuk. A benzolt ezután ledesztillál­juk, a maradékot pedig nagyvákuumban desztil­láljuk. Az így kapott 24dór-4-dietilarmino-6-(N­-acetil-etilami;no}-l,3,5-triaziin 0,0'009 mm Hg-osz­lop nyomás alatt 115—125°-on forr; ez a vegyület azonos a 3. példa szerint kapott termékkel. E ve­gyület tiszta állapotban kristályos. Ugyanilyen módon állíthatjuk elő kefémből és 2-klór-4,6-bisz-meti]a!miino-l,3,5-triaziniból, aceton oldószerként való alkalmazásával a 2-klór-4-metil­amino-6-(N-acetil-metilamino)-l,3,5-triazint, amely­nek olvadáspontja 156—158°; továbbá ketonból és 2-klór-4,:6-bisz-etilamiino-l,3,5-triai zinból a 2-klór­-4-etilaimi;no-6-{N-acetil - etilamino) - 1,3,5 - triazint, amely 104—105°-on olvad, f orrpontja 0,05 mm Hg-oszlop nyomás alatt 135—138°. A fentebbiekben megemlített vegyületek, valamint sz (I) általános képletnek megfelelő további ha­sonló vegyületek kiválóan alkalmazhatók gyom­irtószerek hatóanyagaiként, akár kTiltúrnövények között termő gyomok szelektív elfojtására és ki­irtására, akár pedig nem kívánatos növényfejlődés teljes kiirtására, ill. meggátlására. Gyomnövény­ként e szempontból egyéb nem kívánatos növé­nyek, pl. az illető helyen előzetesen termesztett kultúrnövények is értendők. A fent említett ve­gyületek ezenkívül a növény-fejlődés egyéb gátló befolyásolására alkalmas szerek hatóanyagaiként is felhasználhatók; alkalmasak e vegyületek pl. gyapotnövények levéltelenítésére, egyes növények, pl. burgonya-növények érésének gyonsítására idő­előtti kiszárítás útján, valamint a gyümölcstermés csökkentésére, az aratási időszak meghosszabbítá­sára, ill. a termények tárolhatóságának fokozá­sára is. A találmány szerinti gyomirtószerek oldat, emul­zió, szuszpenzió vagy porozószer alakjában állít­hatók elő; a készítmények alakja csupán a fel­használási céloktól függ. Valamennyi kiszerelési alak esetében azonban gondoskodni kell a ható­anyag finom eloszlatásának lehetőségéről. Külö­nösen a növény-fejlődés teljes kiirtására, valamint a növények időelőtti kiszárítására vagy levéltele­nítésére szolgáló készítményeik esetében a szer hatását a növényekre mérgező vivőanyagok, pl. magas forrpontú ásványolaj-frakciók alkalmazá­sával is fokozhatjuk; másrészről a növényekkel szemben közömbös vivőanyagok alkalmazása ese­tén a növényfejlődés szelektív gátlása, ami pl. a szelektív gyomirtás esetében fontos, általában jobban érvényesül. Oldatok előállítására elsősorban magas forrpontú szerves folyadékok, mint ásványolaj-frakciók, szénkátrány-olajok, valamint növényi és állati olajok jöhetnek tekintetbe. A hatóanyag e folya­dékokban való feloldódásának elősegítésére adott esetben kis mennyiségekiben olyan szerves folya­dékokat is keverhetünk a készítményekhez, ame­lyek jobb oldóképességűek és rendszerint alacso­nyabb forrpomtúak; ilyen oldás-elősegítő szerves oldószerekként alkoholok, pl. etanol, izopropanol, továbbá ketonok, pl. aceton, butanon vagy ciklo­hexanon, diacetonalkohol, gyűrűs szénhidrogének, pl. benzol, toluol vagy xilol, klórozott szénhidro­gének, pl. tetraklóretán vagy etilén klorid, vagy az említett oldószerek elegyei kerülhetnek alkal­mazásra. Elkészíthetők a találmány szerinti gyomirtó­szer-készítmények vizes emulziók vagy diszper­ziók alakjában is. Ebben az esetben a hatóanya­gokat Önmagukban vagy a fentebb említett oldó­szerek valamelyikében oldva, előnyösen emulgáló­vagy diszpergálószerek segítségével oszlatjuk el vízbern. Az e célra alkalmazható kationaktív emul­gálő- vagy diszpergálószerek példáiként a kvater­nár ammóniumyegyületeket, az anionaktív emul­gálószerek példádként a szappant, kenőszappaint, hosszúláncú alifás kéinsavmonoészterek, alifás­aromás szulfonsavak vagy hosszúlámcú alkoxiecet­savak alkálisóit, nem-ionos emulgálószerek pél­dáiként pedig a zsíralkoholok vagy alkilfenolok polietilénglikol-étereit, valamint, az etilénoxid polikondenzációs termékeit említhetjük. Előállít­hatunk továbbá folyékony vagy pasztaszerű kon­centrátumokat a hatóanyagból, valamely emul­g'áló- vagy diszpergálőszerből és adott esetben valamely oldószerből; ezek a koncentrátumok az­után vízzel felhígítva kerülhetnek felhasználásra. A porozó- és szórószereket oly módon állíthat­juk elő, hogy a hatóanyagot valamely szilárd vivő­anyaggal keverjük vagy őröljük össze. Ilyen szi­lárd, vivőanyagként pl. talkum, diatomaíöld, kao­lin, betonit, kalciumkarbonät, trikalciumfoszfát, homok, vagy pedig faliszt, parafaliszt va'gy más növényi eredetű anyagok alkalmazhatók. Kiszerel­hetők ezek a hatóanyagok oly módon is, hogy valamely illékony oldószerrel készített oldatukat visszük fel a hordozóanyagra. Nedvesítőszerek, mint pl. a fentebb említett emulgálószerek, vala­mint védőkolloidok, pl. szulfitszennylúg hozzá­adásával a por alakú készítmények és paszták vízben szuszpendálhatókká tehetők és így per­metezőszerként is felhasználásra kerülhetnek. A készítmény különféle kiszerelési alakjait a szokásos módon tehetjük alkalmasabbá a szándé­kolt felhasználási célokra; hozzáadhatunk pl. olyan anyagokat, amelyek a készítménynek a talajba való behatolási és abban való eloszlási képességét csökkentik vagy növelik (az irtandó gyomnövé­nyek gyökér-mélységétől függően). Kiszélesíthető e készítmények biológiai hatása további baktérium­ölő vagy gombaölő hatású anyagok hozzáadásá­val, pl. általános talajsterilizáló hatás elérése cél­jából; a szelektív gyomirtásra szolgáló készítmé-

Next

/
Thumbnails
Contents