150369. lajstromszámú szabadalom • Vörösfenyő-toboz tépőgép

Megjelent: 1963. július 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #^% SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.369 SZÁM Nemzetközi osztály: BO—848. ALAPSZÁM Magyar osztály: Á 01 g 45 f 18—21 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Vörösfenyő-toboz tépőgép Börzsönyi Állami Erdőgazdaság, Vác Feltaláló: Csányi Sándor erdészetvezető, Diósjenő A bejelentés napja: 1961. szeptember 1. A vörösfenyő (Larix decidua Mill) hazánk hegyvidéki erdeiben tenyészik. Igen értékes fája, gyors növekedése és aránylag mérsékelt termőhelyigénye miatt fontos szerepe van erdőgazdálkodásunkban. E kedvező tulajdonságai miatt nagyobb mérvű termesztése fontos népgazdasági érdek. Szaporítása kizárólag magról nevelt csemetékkel lehetséges. A szaporító anyag (mag) napjainkig történő beszerzése túlnyomóan import útján nyer megoldást. Az évi magszükségletnek (15 q) mindössze 1/5-ét tudtuk hazai magtermésből biztosítani, mivel a tobozban levő magmennyiségnek az eddig alkalmazott magpergetési eljárásokkal mindössze 30—5'0%-t tudtuk kipergetni. Az ismert pergetési eljárásokból olyan káros hátrányok is származtak, mint a mag nagyobb arányú sérülése, továbbá a pergetési munkabérek aránylag magas mértéke. A találmány az eddig alkalmazott pergetési eljárások káros következményeit (magsérülés, magas önköltség) kiküszöböli és a többlet-magtermelés és az önköltség lényeges csökkenése mellett számottevő minőségbeli nyereséget is biztosít azáltal, hogy hazai származású magot vethetünk. A találmány biztosítja, hogy a hazai toboztermés újszerű tépésével az évi vörösfenyőmag-termelést az eddigi 3—4-szeresére emeljük. . A találmánnyal csaknem teljes mértékben biztosítva van a toboztartalom teljes magtartalmának magkihozatala. mely az előző pergetési eljárásokkal toboz-mázsánként 2,3 kg volt, míg a találmány ugyanennyi alapanyagból (tobozból) 7,68 kg tiszta magot hoz ki. A pergetés közben bekövetkező magsérülés régebben elérte a 8—12%-ot, míg a találmánnyal termelt magnál a sérülés aránya mindössze 2,2%. Emellett a • találmánnyal végzett magpergetésnél mellétkerményként lényeges mennyiségű gyantaport is nyerünk, mely kiválóan pótolja a jelenleg alkalmazott üzemi szíj-csúszásgátló anyagokat. Többéves gyakorlati adatok azt bizonyítják, hogy a hazai magról eszközölt csemetenevelésnél lényegesen magasabb értékű csemetét tudunk megtermelni egy év alatt, mint az importmagról kelt csemetével. Amíg a hazai magról nevelt egyéves vörösifenyő csemete 70—75%-a éri el a kiültethetőségi méretet, addig az import-magról származó csemeték mindössze 50—55%-át lehet az első évben erdősítésre felhasználni. A találmány szerinti eljárásnál az állófákról történő toboz-gyűjtés után a tobozt száraz, hűvös helyen (padlástéren) tároljuk. A tárolási időszak alatt, mely az összes toboz begyűjtéséig 2—3 hónapig tart, a tobozt hetenként egyszer átforgatjuk. Egyéb kezelésre (hőkamrás előszárítás, locsolás, áztatás stb.) nincs szükség. A tárolás 10—15 cm vastag rétegben történik. Az összes tobozmennyiség begyűjtése után a toboz a lépőbe kerül, melyet a rajz példaképpen ábrázol. Az 1. ábra a gép oldalnézete résziben metszve, a 2. ábra pedig a tépőkereket és a hozzátartozó részeket nagyobb léptékben mutatja. A 3. ábra a 2. ábrához tartozó vázlatos felülnézet, a 4. ábra pedig a tépőkereket síkba kiterítve mutatja. A gép 1 garatjában levő toboz lefelé haladását a 2 retesz szabályozza és így a meghajtómotor teherbírásának megfelelő mennyiség jut a 3 állványon ágyazott 4 tépőkerékre. Ez a kerék az 5 háziban van ágyazva és két álló kés-sorral működik együtt. A felső 9 kés-sor egyes kései é'í a 4 tépőkerék 3 fogai között viszonylag nagy közök vannak, itt tehát a kisebb méretű tobozok