150354. lajstromszámú szabadalom • Eszköz kirázási műveletek elvégzésére

2 150.354 két oldószer esetébein a dielektromos állandó és a koncentráció közötti összefüggést megadó görbéket. A megoiszlási hányadost külön mintavétel nélkül különböző hőm érsekieteken is vizsgálhat juk. Ehhez csupán arra van szükség, hogy temperálható köpennyel ellátott választótölcsért használjunk. A találmány szerinti esziköz't egyaránt felhasználhatjuk megoszlási hányados és zavarosodási görbe meghatározására, valamint kirázás nyomonkövetésére, továbbá — átfolyó-s kivitelben — minden olyan vegyipari művelet közben vagy végén, ahol két fázis alakul ki, és szükség van az egyik vagy mindkét fázis összetételének nyomonkövetésére, így pl. vízgőzdesztillációs és extráikéi ós műveleteknél. Megoszlási hányados meghatározása esetén olyan oldószereket célszerű felhasználni, amelyek gyakorlatilag nem elegyednek egymással. Az oldószerek megválasztásainál arra is tekintettel kell lenni, hogy az, összerázás után mindkét fázis dielektrikum maradj on. A találmány szerinti eszköz egy példaképpeni kiviteli alakját, valamint annak működését a rajzok és kiviteli példák segítségével ismertetjük. Az 1. ábra a dielektromos választótölcsér sematikus rajza. A 2. ábra a két mérőkondenzátor-pár kapcsolási rajza. A 3. ábra etilacetát-ctilalkohol-víz ferner elegy DK-fajsúly hároniszögdiagramját mutatja be a találmány szerinti eszköz segítségével felvett zavarosodási görbével együtt. A szaggatott vonalak a fajsúlyokat, a folytonos görbevcnalak a DK-vonalakat az a jelzésű vonal pedig a zavarosodási görbét jelöli, A 4. ábra széntetrakloridban oldott kaprolaktárn vízzel való kirázásának nyomonkövetését mutatja a találmány szerinti választótölcsérben. Az ordinátán az alsó, széntetrakloridos kaprolaktám-réteg kapacitásértékei vannak megadva pF-ban. Az abszcisszán a kirázás idejét tüntettük fel percekben. Az 5,6.2 pF-nál levő vízszintes vonal a tiszta szénteitraklorid kapacitásértéke. Az 1 váiasztótölcsér alsó részébe a 3 mérőkondenzátor-pár van beépítve, a tölcsér felső részébe pedig a csiszolatosán illeszkedő 4 mérőszonda nyúlik be. E két mérőkondenzátor-pár segítségével dielektromos úton ellenőrizhető', ill. megeleinezhető mind az alsó, mind a felső fázis összetétele. A váiasztótölcsér a temperálható 5 köpennyel van ellátva. A felső fázisból történő mintavétel a tölcsér oldalfalán keresztülhaladó, 7 csappal ellátott 2 kivezefőcső segítségével oldható meg. Mind az alsó, mind a felső mérőkondenzátorpár kivezetését célszerű textilbakelit szerelvénylaphoz csatlakoztatni, mert ilyen módon a szőrt kapacitások állandóságát tudjuk biztosítani. A két mérőcella egyik elektródja a közös 9 földhöz van kapcsolva. A textilbakelit siierelvénylapra szerelt egyszerű elektromos 8 átkapcsoló lehetővé teszi, hogy a kapcsoló állásának változtatásával a szerelvénylaphoz csatlakozó műszeren mindkét mérőcella kapacitását leolvashassuk. Kirázás közben a felső mérőszondát célszerű egyszerű csiszolatos dugóval helyettesíteni. A találmány szerinti eszköz segítségével igen egyszerű módon lehet zavarosodási görbét meghatározni korlátoltan elegyedő' oldószerek esetében. A zavarosodási görbe felvétele különösen gyakori feladat tenner elegyek esetében, amelyeket háromszög diagramon ábrázolnak. Az ilyen görbéknek az a gyakorlati jelentősége, hogy ismeretükben előre meg tudjuk mondani, hogy három komponens milyen arányú elegyeinél kapunk homogén fázist, ill. ' két fázist. A görbe felvételéhez az szükséges, hogy a vizsgálat kívánt hőmérsékletén meghatározzuk az egymással egyensúlyban levő két folyadékfázis összetételét. Minthogy három komponensű -rendszerről van szó, természetesen ismerni kell mindkét fázisnak még egy fizikai állandóját, pl. törésmutatóját vagy fajsúlyát is. Ezt a mérést az eddig ismeirt választótölcsérekkel úgy végezték, hogy az egymással nem vagy csak részben elegyedő két folyadékot egy temperálható edényben rázták mindaddig, amíg az egyensúly be nem állt. Az egyensúly beálltáról bizonyos időközönként végzett mintavétel és a minta megelemzése alapján győződtek meg. A meghatározáshoz a kát folyadékot természetesen olyan arányban kellett venni, hogy az egyensúly beállta után is két fázis legyen jelen. A rázás megszüntetése és a két fázis szétválása után kellett mintát venni a két folyadékból, ezután kövekezett a hosszadalmas-elemzési munka. Az így kapott két terner-elegy összetétel a zavarosodási görbe azonos hőmérséklethez tartozó két pontját adta meg. Egy görbe felvétele legalább egy teljes napot vett igénybe. A találmány szerinti választótölcsér rendkívül nagy mértékben meggyorsítja a zavarosodási görbe felvételét, minthogy ez a .munka gyakorló tilag 1—2 óra alatt elvégezhető. így pl. az etilalkohol-etilacetát-víz, furfurol-furfurilalkohol-víz és a metilfurán-furfurilalkoh-ol-víz terner elegyek esetében is az eddiginél sokkal gyorsabban határozhatjuk meg az egymással nem elegyedő két fázis százalékos összetételét. Példaként a 3. ábra segítségével ismertetjük etilacetát-etilalkohol-víz terner rendszer DK-fajsúly háromszög-diagramjának felhasználását ismeletlen összetételű elegy összetételének meghatározására. A találmány szerinti eljárással megmérjük a vizsgált elegy DK-ját és fajsúlyát, és a diagramon interpolálással megkeressük a mért értékeknek megfelelő DK-, ill. fajsúly-vonalat. A 3. ábra szerinti esetben az ismeretlen összetételű terner elegy DK-ja 37,2, fajsúlya dl° = 0,8809. E két vonal metszéspontjából párhuzamosakat húzunk a háromszög mindhárom oldalával (az ábrán eredményvonalak). és a háromszög oldalaival kapott -metszéspontok annak a koimponensnek a %-os összetételét adják 'meg, amelyik azzal a háromszög-oldallal szemközti csúcsnál van feltüntetve, amelyikkel a párhuzamost húztuk. A 3. ábra szerinti példa esetében az ismeretlen terner elegy összetétele: 58,8% etilalkohol, 10% etilacetát és 31,5% víz.