150352. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új hidrazinszármazékok előállítására

150.352 7 "verés közben, 20—25° hőmérsékleten, 30 perc alatt hozzáadunk 10,2 g S-szulfamil-é-klór-benzoilkloiri­dot, majd a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 48 óra hosszat tovább kevertetjük. Ezután az ele­gyet vákuum alatt szárazra bepároljuk, a mara­dékhoz 200 ml etilacetátot és 100 ml vizet adunk és enyhe melegítés közben jól összerázzuk. A szer­ves fázist ezután elválasztjuk, magnéziumszuifáton szárítjuk és az etilacetátoit vákuum alatt ledesz­tilláljuk. A sárga színű habos maradék alakjában kapott N-[piirrolidinil-(l')]-3-isz,ulfamil-4-klór-ben­zoesavamid metanollal dörzsölve kristályosítható; metanol és éter elegyéből történő átkristálycsítás után 185—186°-on olvad. 20. példa: N-[2'-metil-piperidil-(r)]-3-szul:fa!mil-4-klór­-benzoesavamid. 3,4 g l-an-iino-2-metil-piperidint és 3,0 g tri­etilaimint 150 ml kloroformban oldunk és az ol­dathoz keverés köziben, 20—25° hőmérsékleten, kis adagokban, 25 perc alatt hozzáadunk 7,6 g 3-szulfai mil-4-klór-benzoilkloridot, majd a reakció­elegyet szobahőmérsékleten 48 óra hosszat tovább kevertetjük. Ezután az elegyet vákuum alatt szá­razra bepároljuk, a, maradékhoz 400 ml etilace­tátot és 200 ml vizet aduink és alaposan össze­rázzuk. A szerves fázist ezután elválasztjuk, mag­néziuimszulfáton szárítjuk és az etilacetátot vá­kuum alatt ledeszitilláljuk. A kapott kb. 6—7 g maradékot ezután alumíniumoxidon kromatogra­f áljuk, amikor is az N-[2'-metil-piperidil-{l')]-3--szulfaniil-é-klór-beinzoesavaniidot kloroform és metanol 9 : 1 arányú elegyével eluáljuk. Az így nyert szulfonamid-származék metanol és éter éle­gyéből történő átkristályosítás után 207—2ö9°-on olvad. 21. példa: N-[transz-2',6, -dimetil-Hpiperidil-(l')]-3--S'Zulfa:mil-4J klór^benzoesavamid. 3,8 g l-aimino-tr:aniáz-2,!6^dimetil-piperidint és 3,0 g trietilamint 150 ml kloroformban oldunk és ehhez az oldathoz keverés közben, 20—25° hőmérsékleten, 20 percen belül 7,6 g 3-szulfamil­-é-klór-benzoilkloridot adunk hozzá. A kapott sárga színű reakcióelegyet szobahőmérsékleten 100 óra hosszat tovább kevertetjük. Ezután az elegyet vákuum alatt szárazra bepároljuk, a ma­radékot 200 ml etilacetáttal felvesszük és össze­sen 100 ml vízzel mossuk. Az etilacetátos oldatot magínéziumszulfáton szárítjuk, majd az oldószert vákuum alatt ledesztilláljuk és a maradékot alumíniumoxidon kromatogirafäljuk, amikor is a N-[transz-2',6'-dÍ!metil-piperidilH(r)]-3-szulfamil-4--klór-benzoesavamid kloroform és metanol 9 :1 arányú elegyével kerül eluálásra, A kapott hid­razin-származék metanol és kloroform elegyéből átkristályosítva 234°-on olvad. N-[ cisz-2', 6 '-dimetilHpip.2'ridil-(l ')]-3-szulf amii-4--klór-benzoesa varaiddal (op. 244—245°) elegyítve, a termék olvadáspontja 225—227°-ra csökken. 22. példa: N-f3',5'-dimetil-tiamoirfolinil-{4')]-3--szuliarnil^-klór-'benzoesavamid. 1,8 g 4-ajmino-3,5-dimetil-tiaimorfolint és 1,3 g trietilamint 75 ml kloroformban oldunk és ehhez az oldathoz keverés közben, 20—25° hőmérsék­leten, 15 percen belül 3,1 g 3-sziulfamil-4-klór­benzoilkloridot adunk hozzá, majd a kapott re­akcióelegyet szobahőmérsékleten 100 óra hosszat tovább kevertetjük. Ezután az elegyet vákuum alatt bepároljuk, a maradékot 200 ml etilacetát és 100 ml víz keverékével felvesszük és jól összerázzuk. A szarves fázist elválasztjuk, magnóziumszulfáton szárítjuk és az etilacetátot vákuumban ledesztilláljuk. Ezután a maradékot alumíniumoxidon kromatograf áljuk, amikor is a N-[3',5'^dimetil-tiamorfolinil-(4')]-3^szulifaimil-4^klór­-benzoesavaimid kloroform és metanol 9:1 arányú elegyével kerül eluálásra. Ugyanebből az oldószer­elegyből átkristályosítás után kapott szulfonarnid­származék 228—230°-on olvad. A kiinduló anyagként felhasználásra kerülő 4-amino-3,5-dimetil-tiaimorfolint 3,5-dimetil-tiamor­folinból (JACS 76, 2902 [1954]) nitrozálás és ezt követően litiumalumíniumhidriddel lefolytatott redukció útján állítjuk elő. A termék forirpontja 128—130° so mm. Szabadalmi igénypont: Eljárás az (I) általános képletnek megfelelő új hidrazinszármazékoik előállítására — a képletben Rí klór- vagy fluoratoimot, R2 pedig valamely 5—8 tagú monociiklusos nitrogéntartalmú hetero­ciklusos gyököt jelent, amely nitrogénatomján keresztül kapcsolódik a benzamid-vegyület amino­csoportjához és amely további heteroatoinként oxigént, ként vagy nitrogént tartalmazhat és 1—4 rövidszénláncú alkilcsoponttal helyettesítve is le­het —, azzal jellemezve, hogy valamely, a (II) általános képletnek megfelelő 8-szulfa'mil-4-halo­gén-benzoil-halogenidet — e képletben Rí jelen­tése megegyezik a fentebbi meghatározás szerinti­vel, „Halogen" pedig klór- vagy brámatomot kép­visel — valamely, a (III) általános képletnek meg­felelő aminnal — e képletben R2 jelentése meg­egyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — hozzuk reakcióba. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója 631045. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Thumbnails
Contents