150352. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új hidrazinszármazékok előállítására

150.352 5 9. példa: 12. példa: N-[4'-.n-butil-piperaziRil-(l ')]-3-szulfamil­- 4-kló r-ben z o esa vam id. 6,2 g l-arnino-4-n-butil-piperaziint és 4,0 g tri­etilamint 200 ml kloroformban oldunk és az ol­dathoz 20'—25° hőmérsékleten, 30 pere alatt, kis adagokban hozzáadunk 10,1 g 3-szulf'amil-4~kló'r­benzoilkloridot, majd a reakcióeiegyet szobahő­mérsékleten további 24 óra hosszat kevertetjük. Ezután az elegyet vákuum alatt szárazra bepárol­juk, az olajszerű maradékot 300 «ml etilacetáttal felvesszük és 300 ml vizet adunk hozzá, amikor is kristályos alakban kiválik a N-[4'-m-butil-pipe­raziinil-(l')]-3j szulfamil-4-klór-benzoesava!mid. Ezt leszűrjük és vákuumban történő rövid idejű szá­rítás után etanolból átferistályosítj'uk. Az így ka­pott termék 196—198°-on olvad. A kiinduló anyagként felhasználásra kerülő l-amino-4-n-butil-piperazin előállítása a 8. példá­ban a) és c) alatt leírthoz hasonló módon törté­nik 4-n-ibutil-fpiperaziniból, mitrozálás és ezt kö­vetően tetrahidroíurános közegben lítiumalumí­niumhidriddel lefolytatott redukció útján. A ter­mék 10 mm Hg-oszlop nyomás alatt 96—98°-on forr. ^0. példa: N-[morf ol in L1-(4')'J -3-sz ulíamil-4Hkl ór­-b enz o esa vamid. 4,1 g N-amino-imorfoiinnhidrokloridot 150 ml kloroformban szuszpendálunk és 6,1 g trietilamint adunk hozzá. Ezután a színtelen kloroformos ol­dathoz 20—25° hőmérsékletem, 30 perc alatt, ke­verés közben, kis adagokban 7,5 g 3-szulíamil-4--klór-benzoilkloridot adunk. A reakciőelegyet szobahőmérsékletein 24 óra hosszat tovább kever­tetjük, majd szárazra bepároljuk, a maradékhoz 300 mi etilacetátot és 3ö0 ml vizet adunk és jól összerázzuk. Utána leszűrjük és a szűrőn maradt szilárd termiéket acetanbói atkristályosítjuk. Az így kapott N-['morfoliriil--'(4')]-3-sz1 ulfaniií--4-kiór­-benzoesavamid. 267—2680 -on olvad. 11. példa: N-[piperidil-'(r)]-3-szulfami] -4-klór­-beiizoesa vamid. 4,1 g N-aimino-piperidin-liidroklorido't 300 nil kloroformban szuszpendálunk és 6,1 g trietilamint adunk hozzá. Ezután a kloroformos oldathoz 20— 25° hőmérsékleten, 30 perc alatt, keverés közben, kis adagokban 7,5 ,g 3HSZiulfamil-4-klór-benzoil­kloridot adunk. A reakciőelegyet szobahőmérsék­leten 60 óra hosszat tovább kevertetjük, majd vákuum alatt szárazra bepároljuk, a maradékot 300 'ml etilacetáttal felvesszük és összesen 250 ml vízzel mossuk. Az etilacetátos oldatot ezután mag­néziumszulfáton szárítjuk, az oldószert vákuum alatt ledesztilláljuk és a maradékot metanolból kristályosítjuk, maj«d metanol és petroléter ele­gyéből -atkristályosítjuk. Az így kapott N-lpiperi­dil-(r)]-3-szuiíamil-4-klór-<be:nzoesavamid 230— 232°-on bomlás közben olvad. N-[piperidil-(r)]-3-szulfamil-4-fluor­-beinzoesavamid. 2,8 g N-amino-piperidin-hidrokloridot 200 ml kloroformban, szuszpendálunk és 4.1 g trietilamint adunk hozzá. Ezután a kloroformos oldathoz 20— 25° hőmérsékleten, 30 perc alatt, keverés közben, kis adagokban 4,8 g 3~szulfamil-4-fluor-benzoil­kloridot adunk. A reakciőelegyet szobahőmérsék­leten 48 óra alatt tovább kevertetjük, majd vá­kuumban szárazra bepároljuk, a maradékot 300 ml etilacetáttal felvesszük és 300 ml vízzel mos­suk. Az etilacetátos oldatot ezután magnézium­szulfáton /szárítjuk, majd az oldatot vákuumban ledesztilláljuk és a kapott kristályos 'maradékot etanolból atkristályosítjuk. Az így nyert N-[pipe­ridil-(l ')]-3-szulfa«mil-4-fluor-benzoesa vamid 220 ° -on olvad. A kiinduló anyagként felhasználásra kerülő 3-szulfamil-4-fluo! r4>enzoilklo'rid előállítása az aláb­bi módon történik: a) 3-klórszul! fónil-4-fluor-benzoesaiv. 14.0 g 4-fluo'r-benzoesav 52,0 g klórszulfonsav­val készített oldatát 10 óra hosszat hevítjük 130° hőmérsékleten. Ezután az oldatot szobahőmérsék­letre hűtjük le, majd jégre öntjük, amikor is kiválik a 3-kló'rszulfonil-4-fluor~benzoesav. Ezt leszűrjük, a szűrőn maradt szilárd terméket éter­rel felvesszük, a jelenlevő kis mennyiségű vizet elválasztjuk és az éteres oldatot magnéziumszul­fáton szárítjuk. Ezután az éteres oldatot betömé­nyítjük és petrolétert adunk hozzá, aimikor is a 3-klórszulfoinil-4-fluorHbenzoes'av kristályos alak­ban kiválik. Benzol és petroléter elegyéből tör­ténő átfcristályosítás után a sav 138—139°-on olvad. b) 3^szulf'amil-4-fluor-benzoesav. 14.1 g 3-Idórszulfonil-4-fluor-benzoesavhoz ke­verés és erős hűtés közben lassan hozzáadunk 150 ml telített afosz, etamolos ammóniaoldatot, aminek során teljes oldódás következik be. Ezután a reakciőelegyet szobahőmérsékleten 2 óra hosszat tovább kevertetjük, majd az oldatot bepároljuk, a kapott pépszerű maradékhoz kb. 150 ml étert adunk és leszűrjük. A szűrőn mara«dí 3-szulfamil­-4-'fíuor--benzoesavat vákuum alatt történő szárí­tás után használjuk fel a további reakcióhoz. c) 3-szulfamil-4-fluor-benzoilklorid. 15,5 g 3~szulfarnil-4-fluor-benzoesav (nyers ter­mék) és 31.0 g tionilklo'rid elegyét egy óra hosz­szat hevítjük 100° hőmérsékleten. Ezután a re­akciőelegyet vákuum alatt szárazra bepároljuk, a maradékot kétszer kiforraljuk 150—150 ml ben­zollal és a nem oldódó részt kiszűrjük. A benzolt ezután vákuum alatt lede'sztilláljuk és a mara­dékot benzolból atkristályosítjuk. Az így kapott 3-szulfarnil-4-f luor-benzoilklorid 115—116 °-on ol­vad. 13. példa: N-r4'-:metil-píper-azinil-(l')]-3-3zulfamil­-4-klór-'benzoesavamid.

Next

/
Thumbnails
Contents