150343. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mangánércek feldolgozására

Megjelent: 1963. július 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG «ar \j. Nemzetközi osztály: C 21 b ADALMÍ LE ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.343 SZÄM NA—643 ALAPSZÁM Magyar osztály: 18 b 8-23 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás mangánércek feldolgozására Magyar Vasötvözetgyár, Zagyvaróna-Vízválasztó Feltalálók: Dr. Nahoczky Alfonz, oki. kohómér nök, Budapest (22%), Szalay János oki. kohó­mérnök, Zagyvaróna (22%), Horváth Antal oki. kohómérnök, Budapest (20%), Sziklavári János oki. kohómérnök, Miskolc (15%), Claus Alajos oki. kohómérnök, Budapest (7%), Horinka István igazgató, Zagyvaróna (7%) és Turesányi István oki. gépészmérnök, Budapest (7%) A bejelentés napja: 1961. június 28. A találmány mangánércek gazdaságos és ter­melékeny feldolgozására vonatkozó eljár 1st ismer­tet. Kis mangámtartalmú ércek feldolgozására az eljárás különösen eredményesen alkalmazható. Az ismert eljárások szerint általában 30—50% mangániartalmú érceket dolgoznak fel elektromos kemencében vagy nagyolvasztóban 30—80% man­gántartalmú Fe—Mrn ötvözetekké. Az elektromos kemencében lefolytatott gyártás hátránya a nagy­mértékű elektromos energia felhasználás, ezért csak magas, legalább 50% mangántartalrnú ércek esetében alkalmazható gazdaságosan. A szénmen­tes Fe—Mn ferromangán ötvözet előállítására ilyen esetben is Fe—Si redukálószer alkalmazása szükséges, amely nagymértékű energia fehaszná­lást igényel. Az üstökben végzett ún, nietallo­termikuis eljárás hátránya ugyancsak a kivitelezés­hez szükséges nagy 'mennyiségű és drága, redukáló­anyag (fémalumínium) felhasználása, továbbá az a körülmény, hogy ez esetben is kizárólag jó­minőségű mangánércek dolgozhatók fel és nincs gazdaságos lehetőség gyenge minőségű, pl. kar­bonátos vasmangán ércek feldolgozására. A találmány értelmében a fémoxidok részleges redukciójához és a meddő" megolvasztásához szük­séges hőimemnyisiég nagy részét, a 'hasonló célra eddig nem alkalmazott vízhűtéses fémkohászati aknakemencéire hárítjuk, ezáltal az ércek feldol­gozásához igényelt elektromos energia nagy ré­szét meg lehet takarítani. További előnyként em­lítjük meg, hogy az eljárásunkkal előállítható Fe—Mn Ötvözet mangántartalma magas, Ezt úgy biztosítjuk, hogy az érc beolvasztásánál, a hozag­anyagok adagolásánál a fémkohászati kemencében, szükséges salak összetételét oly módon szabjuk meg, hogy külön vasoxid adagolása nélkül az ércben levő niangánoxidokat használjuk fel FeO helyett, salakösszetevőként, A találmány szerinti eljárás során az ércet a fémkohászati aknakemen­céhez szükséges salak létrehozása céljából hozag­anyagokkal és redukáló-, egyben olvasztóanyag­gal, koksszal keverjük össze. A szokásos, olvasz­tást biztosító FeO—Si02 —CaO salakösszetétel meghatározásánál FeO helyett FeO' -f- MnO'-val­lehet számolni. A redukáló koksz mennyiségét úgy választjuk meg, hogy a fémkohászati aknás kemencében az érc beolvasztása és a fémoxidok fémoxidullá való redukciója történjen meg. A kokszfogyasztás csökkentése érdekében a fém­kohászati aknás kemencét előmelegített levegővel vagy oxigénnel dúsított levegővel működtethet­jük. Részleges redukció elvégzése1 után az 1200 C°-on kapott híg folyós salakot kétféleképpen dolgozhatjuk fel. Egyrészt elektromos kemencében a fémoxidulok redukciójához szükséges íkokszimennyiség hozzá­adása után 14:00—1600 C°-on végzett redukcióval 50—70% mangántartalmai Fe—Mn ötvözetet vá­lasztunk ki. Másrészt eljárhatunk oly módon is, hogy bélelt üstben a fémkohászati aknás kemencéből kapott salakot, a fémoxidulok redukciójára szükséges mennyiségű fémalumíniummal, sziliciumtartalmú íémaiumíniummal, adott esetben kossszal és fém­alumíniummal keverjük össze és 1500—1600 C°-on a termit reakció lefolyása után 30—70% mangán-

Next

/
Thumbnails
Contents