150341. lajstromszámú szabadalom • Ívoltó lemez és ívoltó kamra villamos kapcsolókhoz

2 150.341 keresztmetszetnek csökkentése árán érhető el, ami viszont ismét az ívkamra melegedését okozza; A találmány célja az isimert ívoltó kamrák fen­tiekben említett kedvezőtlen tulajdonságainak ki­küszöbölése, tehát olyan ívoltó kaimra létesítése, amely egyrész biztosítja az áramhurkoiknak a rész­ívek haladását elősegítő hatását, másrészt a gáz­kiömiiés szamára biztosítja az ívoltó kaimra csa­tornájának minél nagyobb keresztmetszetét. A találmány alapja az a felismerés, hogy minden oldalról zárt csatornát alkotó ívoltó lemezek al­kalmazása esetén teljesen szabad gázáramlási keresztmetszet biztosítható, anélkül, hogy a szom­szédos ívoltó lemezek között egymással szembe­ható és így az ív haladását gátló hurokhatások létesülnének. A találmány így villamos kapcsolók ívoltó kamrájához való oly ívoltó leimez, amely­nek önmagában ismert módon ugyancsak vámnak keskenyebb övlemez útján párosával összefogott szélesebb oldallemezei, amelynek jellegzetessége azonban, hogy minden oldalról zárt csatorna léte­sítése végett az oldallemezeket a találmány ér­telmében egymással átellenesen elrendezett két övlemez fogja össze. A találmány szerinti ívoltó lemez tehát legáltalánosabb allkjában rendelke­zik a gázkiömlés számára nyitott áramlási kereszt­metszetet biztosító ismert ívoltó lemezek előnyei­vel, anélkül, hogy lehetőséget nyújtana az ív ha­ladását fékező hurokhatások létesítésére. Alkalmas azonban a találmány szerinti ívoltó lemez a részívak haladását gyorsító áramhurok létesítésére is. Ilyen áramhurkok kialakulnak, há az ívoltó lemeznek önmagában ismert módon az oldallemezek széléből kiinduló és a zárt csator­nák irányában elkeskenyedő kivágásai vannak, ha továbbá az övleimezek a találmány értelmében az oldallemezeknél rövidebbek és az oldalleme­zeknek a kivágással ellátott széle felé vannak eltolva. Ez azt jelenti, hogy az oldallemezek ki­vágásai és az övleimezek az ívoltó leimez azonos végén helyezkednek el, az öviemezeken áthaladó áram tehát a kivágások következtében az oldal­lemezeknek az övlemezekem túleső részébe szorul és így létrehozza a kívánt hurokhatást. Ezenkívül az íváram eloszlik a két övlemezen, ami csökkenti a lemezek felmelegedését. A találmányt részletesebben a rajz alapján is­mertetjük, amelyen a találmány szerinti ívoltó lemez és ívoltó lkamra példakénti kiviteli alakjait tüntettük fel. A rajzon: Az 1. ábra a találmány szerinti ívoltó lemez egyik példakénti kiviteli alakjának távlati képe. A 2. ábra az 1. ábrán látható ívoltó lemez oldalnézete. A 3. ábra a 4. ábra III—III vonala mentén vett metszet. A 4. ábra a 2. és 3. ábrának megfelelő elöl­nézet. Az 5. ábra a 2—4. ábráknak megfelelő felül­nézet. A 6. ábra más példakénti kiviteli alak felül­nézete. A 7. ábra ismét más példakénti kiviteli alak távlati képe. A 8. ábra a 9. ábra VIII—VIII vonala mentén vett metszet. A 9. ábra a találmány szerinti ívoltó lemezek­kel felszerelt ívoltó kamra példakénti' kiviteli alakjának felülnézete. A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló részleteket jelölnek. Amint az 1—5. • ábrák szerinti példakénti ki­viteli alakokon látható, a találmány szerinti ív­oltó lemeznek 20a, 20b övlemezei és 21a, 21b oldallemezei vannak. A 20a, 2'0-b öviemezek a 21a. 21b oldallemezekkel együtt zárt csatornát alkotnak, amelyet az 5. ábrán a 22 hivatkozási számánál jelöl tünk. Az ábrázolt példakénti ki­viteli alak esetén e 22 csatorna keresztmetszete téglalap alakú és hossza lényegében a 20a, 20b öviemezek 'magasságával egyenlő, mivel kisebb a 21a, 21b oldallemezek hosszánál. Irányát az 1. áb­rán 23 eredményvonallal .feleztük. A 21a, 21b oldallemezekinek a 20a, 20b öviemezek szélével összeeső 25 szélétől a zárt 22 csatorna 23 irá­nyában elkeskenyedő 24a, 24b kivágások indul­nak ki. Ez lényegében azt jelenti, hogy a 20a, 20b övlemezek és a 24a, 24b kivágások a 22 csatorna azonos szakaszára esnek. Ez, mint látni fogjuk, biztosítja, hogy a 20a, 2Űb övlemezeken átfolyó áraim a 24a, 24b kivágás >k miatt a 21a, 21b oldallemezeknek a rajzon felső részébe tolód­jék el és így hiuroikhatást létesítsen. A 6. ábra szerinti példakénti kiviteli alak abban különbözik az előzőtől, hogy 20a, 20b övlemezei íveltek. A 7. ábra szerinti kiviteli alak viszont annyi­ban más, mint az előzők, hogy a 21a, 21b oldal­lemezeket mindössze egy-egy 26a, illetőleg 26b rés választja el egymástól. E kiviteli alaknak az előállítási eljárás szempontjából van jelentősége. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a 7. ábra szerinti ív­oltó lemez előállítása végett téglalap kereszt­metszetű csőből az ívoltó lemezek hosszúságának megfelelő darabokat vághatunk le, amelyeknek egy-egy szélesebb oldala az ívoltó lemez 21a, 21b oldallemezét alkotja. Ezeket az oldallemezeket, kell ellátnunk a fentiekben említett kivágások­kal, amelyek közül a 24b kivágás a 7. ábrán is látható. Az ívoltó lemez találmány szerinti kiala­kításához most már mindössze az övlemezek lé­tesítése van hátra. Evégből a leszabott téglalap keresztmetszetű csőszakaszoknak a 24a, 24b ki­vágásokkal átellenes végéből kiindulva a cső­szakaszok keskenyebb oldalait a 23 irányban pél­dául bevágjuk. Az így keletkezett 26a, 26b rések a 21a, 21b oldallemezeket a 24a, 24b kivágások fölött elkülönítik egymástól. A kivágásokkal el­látott csőszakasz épen marad és a találmány sze­rinti ívoltó lemez 20a, 20b övlemezeit alkotja. A 8. és 9. ábrán az 1—5. ábrák szerinti ívoltó lemezekkel felszerelt ívoltó kamra látható. Az ívoltó kamrának téglalap keresztmetszetű csator­náját övező' és villamosain szigetelő anyagból ké­szült 27 szigetelőteste van. A szigetelőtestben he­lyezkednek el a találmány szerinti ívoltó leme­zek, amelyeket a 8. és 9. ábrán 28a, 28b, 28c, 28d, 28e hivatkozási számokkal jelöltünk. A 28a illetőleg 28e ívoltó lemez •és a 27 szigetelőtest fala között az ívoltó kamra ívvezető 29a, illetőleg 29b lemeze helyezkedik el, amelyet a szomszédos ívoltó lemeztől egy-egy 30a, illetőleg 30b hézag választ él. Hasonló 30c, 30d, 30e, "sOf hézagok

Next

/
Thumbnails
Contents