150325. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés aerob tenyészetek optimális levegőztetési viszonyainak folyamatos szabályozására

Megjelent: 1963. június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.325 SZÄM Nemzetközi osztály: , Magyar osztály: C 12 k HA-621 ALAPSZÁM 30 h 1 __ 8 Eljárás és berendezés aerob tenyészetek optimális levegőztetési viszonyainak folyamatos szabályozására Harámy László elektroműszerész, Lengyel Zoltán oki. vegyészmérnök és dr. Nyíri László biológus, debreceni lakosok A bejelentés napja: 1961. március 10. Pótszabadalom a 149 312 lajstromszámú törzsszabadalomhoz Ismeretes, hogy a tenyésztés során a tenyész­lébe vitt oxigén mennyiségének mindenkor a mikroorganizmus által hasznosítható optimális értéken kell lennie. A fermentációs iparban ennek az optimális értéknek a folyamatos meghatározá­sára közvetlen módszer, hasznosítható értéken való tartására pedig eljárás eddig nem állott ren­delkezésre. A 149 312 lajstromszámú szabadalomban meg­mutattuk, hogy a tenyészlé biológiai állapotválto­zása és redoxpotenciálja között olyan összefüggés áll fenn, mely lehetővé tesizi a biológiai állapot­változás ellenőrzését és szabályozását a redox­potenciál folyamatos meghatározása révén. Ujabb kutatásaink során felfedeztük, hogy meghatározott összefüggés áll fenn a redoxpotenciál és a be­vezetett oxigén tenziója (parciális nyomása) kö­zött, ami a mikroorganizmus levegőztetésének ellenőrzését és szabályozását teszi lehetővé. Süllyesztett, levegőztetett, intenzíven kevert, tenyészetekben a redoxpotenciál az oxigén aktuális parciális nyomásának függvényében is változik. Az oxigén aktuális parciális nyomása függ egy­részt a készülék és a tenyészlé által meghatáro­zott hidrodinamikai viszonyoktól, másrészt a fej­lődő mikroorganizmus légzésintenzitásától, illetve redoxenzim-aktivitásától. A tenyésztés ideje alatt bekövetkező hidrodinamikai változások a tenyé­szet fejlődő szakaszában csökkentik, majd egy át­menetileg állandó szakasz után isimét növelik az oxigéndiffuzió sebességét. Ugyanakkor a mikro­organizmusok fejlődésének logaritmikus szakaszá­ban növekszik a légzéstevékenység, majd az el­haló szakaszban ismét csökken. Az aktuális oxi­géntenzió értékét a tenyészlében e két ellentétes hatás eredője határozza meg. A találmány célja módszer kidolgozása egyrészt, annak meghatározására, hogy a tenyészlébe vitt oxigén mennyisége a mikroorganizmus által hasz­nosítható mértéknek felel-e meg, másrészt az op­timális levegőztetés (mértékének meghatározása és ezen érték körül való tartása. A találmány tárgya eljárás a mikroorganizmus által a tenyészlében hasznosítható oxigén opti­mális mennyiségének folyamatos megállapítására, regisztrálására, továbbá a hidrodinamikai viszo­nyok és a tenyészet biológiai állapota által meg­határozott mindenkori oxigénszükséglet alapján a levegőztetés mértékének önműködő szabályozá­sára. A találmány tárgyát képező eljárás lényege, hogy a tenyészlében uralkodó oxigéntenzió érté­két a redoxpotenciáltól függően változtatjuk. Az oxigéntenzió optimális értékét, illetve az ehhez az értékhez tartozó redoxpotenciál-értéket az alábbi módon határozzuk meg: Meghatározzuk a fermentortankban levő fer­mentlében a maximális és a minimális oxigén­tenzió-értékekhez tartozó potenciálértékeket. A maximális oxigéntenziónak megfelelő redoxpoten­ciál meghatározásához a fermentortankban levő, steril ezett és a fermentációs hőmérsékletre lehű­tö'tt táptalajt a rendelkezésre álló üzemi sűrített­levegő-nyomáson levegőztetjük, mindaddig, amíg a redoxpotemcial állandó értéket ér el. A redox­potenciálnak ezt az állandósult értékét tekinthet­jük a maximális oxigéntenzió jellemzőjének. A minimális — valójában zérusértékű — oxigén­tenzió meghatározásához a tenyészet levegőztetáTM

Next

/
Thumbnails
Contents