150291. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 2, 3-dihidroxi-ciklododec-1-én-karbonsav gamma-laktonjának előállítására

2 150.291 lododekán-karboxilátok előállításához hasonló módon történhet; e vegyületeket könnyen nyerhetjük oly módon, hogy valamely alkilkarbonátot a ciklododekanon nátriumvegyületével reagáltatunk, majd a reakcióterméket szobahőmérsékleten, a brómmal szemben közömbös oldószerben, pl. éterben, benzolban vagy kloroformban, az elméletileg szükséges mennyiségű bróm felhasználásával brómózzuk. Ha kizárólag az ^helyzetben brómozott terméket kívánjuk a leírt módon előállítani, akkor azt gyorsan el keli különíteni a reakcióelegyből, különben ez a termék a brómozási reakció során keletkezett gáz alakú brómhidrogénsav katalitikus hatása folytán alkil-2-oxo-3-bróm-ciklododekán-karboxiláttá izomerizálódik. A 3-helyzetben brómozott származék annál nagyobb arányban képződik, minél hosszabb ideig és minél magasabb hőmérsékleten érintkezik a reakciótermék a halogénhidrogénsavvai. Ha termékként az említett izomer brómozott származékok elegyét kapjuk, az utóbbiakat a szokásos módszerek segítségével választhatjuk szét; e célra elsősorban a frakcionált kristályosítás módszere alkalmazható. Az ilyenfajta szétválasztás azonban nem feltétlenül szükséges, minthogy mindkét izomer, a jelen találmány szerinti eljárásnak alávetve, termékként ugyanazt az (I) ill. (l/a) képletű képletű laktont adja. A 2,3-dihidroxi-ciklododec-l-én-karbonsav gamma-laktonja, amely a jelen találmány szerinti eljárással állítható elő, kiváló koleretikus aktivitást mutat és így jól használható a gyógyászatban. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjai közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre egyáltalán nincsen ezekre a példákra korlátozva. 1. példa: a) Egy visszacsepegő hűtővel és egy baritvizet tartalmazó folyadékzárral felszerelt 250 ml-es lombikba beviszünk 13,5 g l-bróm-2-oxo-ciklododekán-karbonsav-etilésztert és 40 ml 1,11 fs. sósavat, majd az elegyet forrpontra (kb. 107 C°) hevítjük. Néhány perces hevítés után gyenge szénsavgáz-fejlődést tapasztalunk. Az elegyet 15 óra hosszat hevítjük visszacsepegő hűtő alatt. Lehűlés után kristályos terméket kapunk egy olajszerű anyagban szuszpendálva. A terméket dietiléterrel extraháljuk, az éteres kivonatot a savas termék kivonása céljából kétszer nátriumhidrogénkarbonát-oldattal extraháljuk, majd az éteres fázist vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk és az étert ledesztilláljuk. Ily módon 2 g semleges frakciót kapunk, arriefy lényegileg 2-bróm-ciklo-dodekanonból áll (fp. 0,20 mm Hg-oszlop nyomás alatt 90—97 C°). A nátriumhidrogénkarbonát-oldatban oldott savas termék kinyerése céljából az oldatot éterrel mossuk, majd híg sósavval megsavanyítjuk. Ily módon 7,5 g savas terméket - kapunk, amely metanol és benzol elegyéből történő átkristályosítás után 174-—175 C°-on olvad. A tiszta termék elemi analízise és infravörös, valamint ultraibolya spektrográfiával történő vizsgálata azt mutatja, hogy ez a termék a 2,3--dihidroxi-ciklodec-1-én-karbonsav gamma-laktonja. Ha a savas vegyületet szobahőmérsékleten valamely alkálihidroxid sztöc'hiometríkusan szükséges mennyiségével reagáltatjuk, a megfelelő alkáiisóhoz jutunk; az alkálisók vízben oldható vegyületek. b) Ha az a) alatt leírthoz hasonló módon, ugyanilyen körülmények között dolgozunk, de 31 g 2--oxo-8-bróm-ciklododekán-karbonsav - etilészterből és 100 ml 1,11 fs. sósavból indulunk ki, 3 g semleges frakciót kapunk, amelyből 5,15 g 2-bróm-ciklododekanont nyerhetünk ki; a kapott savas termék mennyisége 12 g, olvadáspontja 174 C°; ez a termék azonos azzal a vegyülettel, amelyet a fentebbiek szerint, 14)róm-2-oxo-ciklododekán-karbonsav-etilészterből kiindulva állítottunk elő. 2. példa: a) Egy visszacsepegő hűtővel felszerelt 100 mles lombikban forralás közben feloldunk 8,2 g (0,1 mól) vízmentes nátriumacetátot 45 g jégecetben. Az oldathoz egyszerre hozzáadunk 16,65 g (5,05 mól) 2-oxo-3-bróm-ciklododekán-karbonsav-etilésztert, majd a reakcióelegyet visszacsepegő hűtő alatt forraljuk. Néhány órai hevítés után nátriumbromid válik le csapadék alakjában. A visszacsepegő hűtő alatti hevítést kb. 30 óra hosszat folytatjuk, majd az ecetsavat vákuum alatt elpárologtatjuk és a maradékot vízbe öntjük. A kapott csapadékból, leszűrés után, 10.7 g savas terméket kapunk, amely aktívszénnel színtelenítve és metanol-benzol elegyből átkristályosítva, 10,1 g savas vegyületet ad; az a termék azonos az 1. példa szerinti módon kapott vegyülettel (hozam: 90%). b) A fenti a) alatti eljárást ugyanilyen körülmények között és a reagáltatandó anyagok ugyanilyen mennyiségi arányával megismételjük, csupán azzal az eltéréssel, hogy kiindulóanyagként l-bróm^-pixo-ciklododekán-ikarbonsav^etilésztert alkalmazunk (a 34ielyzetben brómozott izomer helyett). Ily módon, a kristályosítás után 8,5 g nyers savas terméket kapunk, amelyből 8,1 g mennyiségben nyerhetjük ki a tiszta 2,3-dihidroxi-ciklododec-1-éii-karbonsav gamma-laktont (op. 175 C°). 3. példa: Egy visszacsepegő hűtővel felszerelt 250 ml-es lombikba foeviszünk 100 ml jégecetet, 200 mg p-toluolszulfonsavat és 23,5 g l-bróm-2-oxo-ciklododekán-karbonsav-etilésztert. Az elegyet 19 óra hosszat hevítjük visszacsepegő hűtő alatt. Ezután az ecetsav nagyobb részét vákuum alatt elpárologtatjuk és a reakcióelegyet vízbe öntjük. A kapott csapadékot metanolban oldjuk, aktívszénnel kezeljük, kovaföldön át leszűrjük és a metanolt elpárologtatjuk; ily módon 12,8 g 2,3-dihidroxi-ciklododec-1-én-karbonsav gamma-laktont kapunk; op. 175 C° (hozam: 81%). Szabadalmi igénypont: Eljárás a 2,3-dil

hidroxi-ciklododec-l-én-karbonsav gamma-laktonjának (op. 174—175 C°) és e vegyület alkálifémekkel képezett sóinak az elő-