150275. lajstromszámú szabadalom • Olajadagoló szivattyú
15^.275 3 tozó két dugattyú teljesítménye kiesik az olajadagoló összteljesítményéből. Mivel a (28) tengelyen a (29) ‘bütykös tárcsák kiképzése olyan, hogy a (27) állító keréknek a null helyzetből történő fokozatos elfordításával az egyes hengerpárok teljesítményét csak egymás után lehet kikapcsolni az említett rövidrezárással, továbbá mivel maga a rövidrezárás is fokozatosan történhet, ezért a (27) állító kerék minden egyes szögállásához egy meghatározott teljesítmény tartozik. A 3. ábrán látható az olajadagoló perspektivikus képe. A (38) meghajtó kerékkel forgatjuk meg a (7) tengelyt. Az (1) adagoló házat gőzzel vagy forró vízzel fűtjük. A (39) furaton lép be az adagoló házba a gőz vagy a meleg víz, a (40) belső zárt fúratrendszeren végighaladva a (41) fúraton lép ki. Az olaj a (16) szívócsövön érkezik, a (20) nyomócsövön hagyja el az adagolót a (15) fedelen át. A mennyiségi szabályozás a (27) kerék elforgatásával történik. Az adagoló példaképpeni beépítését egy olajtüzelőberendezés csőhálózatába a 4. ábra tünteti fel. A (42) fűtőkígyóval melegített (43) olajtartályból a (44) szűrőkön át (egyik tartalék), a (45) szivattyútelepen át (itt is az egyik szivattyú tartalék) áramlik az olaj a (46) csővezetéken át a tüzelőberendezés (kemence, vagy kazán) közeiéig, majd a (47) szelepen át vissza a (43) olajtartályba. A (47) szeleppel állítjuk be a nyomást az adagolók előtt, ami célszerűen kb. akkora, mint az adagolók utáni nyomás. Az olaj hőmérsékletét a (46) csővezetékben nehéz fűtőolajnál pl. 70—80 C°-ra állítjuk be, ezen a hőmérsékleten jól megy a keringtetés. A porlasztáshoz szükséges hőmérsékletet közvetlenül az egyes égők előtt külön olajtúlhevítőkkel állítjuk be, pl. 150 C°-ra. Minden egyes égőhöz célszerű külön adagolót alkalmazni. A (48) adagoló előtt a (49) szelep, utána az (50) szelep, majd az (51) olaj túlhevítő helyezkedik el az (52) égő előtt. Az (53) szeleppel ellátott (54) cső tartalékot képez az olajadagolónak. Fent leírt olajadagoló körtolattyúval van ellátva a teljesítmény szabályozására. Elvileg azonban a szabályozást oly módon eszközölhetjük, hogy az egymás felett elhelyezkedő hengertereket olyan csatornával kötjük össze, amelybe szelepet, csapot, vagy tolattyút építünk, továbbá a forgó tolattyú felé vezető csatornákba szintén szelepeket, csapokat, vagy tolattyúkat építünk s egyidejűleg nyitunk a rövidrezáró csatornában és zárunk a forgó tolattyú felé vezető csatornákban, illetőleg zárunk a rövidrezáró csatornában és nyitunk a forgó tolattyú felé vezető csatornákban. A nyitás és zárás fokozatosan, ugyanolyan mértékben történik. Lényeges, hogy a fokozatosan nyitott és zárt keresztmetszetek összege állandó. Amint látható tehát, a körtolattyú csak egy példaképpeni megoldás. Szelep, csap, vagy tolattyú alkalmazása esetén ezeket az adagoló házon kívül fogaskerekekkel, vagy lánccal; vagy más ismert módon összekapcsoljuk és egyetlen közös elállító kerék, vagy más hasonló szerv útján szabályozzuk a teljesítményt a hengerpárok egymás után történő fokozatos rövidrezárása útján. Fentiekben leírt olajadagoló a következőképpen működik. Áz egymáshoz képest fázis eltolódás ihellett működő dugattyúk összekötőcsatomáinak kiömlcfceresztmetszetei előtt akkora szögsebességgel forog a (12) forgó tolattyú, hogy az egyik gyűjtőcsatornája, a (13) csatorna mindig azon dugatytyúk összekötő csatornáinak kiömlőkeresztmetszete előtt/ tartózkodik, ahol éppen szívás történik, a másik (14) gyűjtőcsatorna pedig mindig azon hengerek (11) összekötő csatornáinak végződése előtt tartózkodik, ahol éppen nyomás történik. A forgó tolattyú tehát forgásával követi a fázis eltolódással működő dugattyúkat és biztosítja azt, hogy az «gyes dugattyúk mindig ugyanabból a szívócsőből szívnak és mindig ugyanabba a nyomócsőbe nyomnak olajat. Az olaj szállítása egyenletesen történik, mert egyszerre mindig több dugattyú dolgozik a (13) és a (14) gyűjtőcsatornákra. Az olaj mennyiségi szabályozása pedig oly módon történik, hegy egymás után két-két egymással szemben dolgozó dugattyú hengerterét fokozatosan összekapcsoljuk a forgó tolattyú felé vezető csatornák egyidejű fokozatos zárása mellett, vagypedig ezt fordítva eszközöljük. Az olajadagoló gyűjtőcsatornáját többféleképpen lehet kiképezni. A (12) forgó tolattyú (Í3) és (14) csatorna ja lehet olyan széles, mint a (11) csatorna szélessege. Ebben az esetben az egyes (11) csatornák egymás mögött a forgó tolattyú tengelyére merőleges síkban helyezkednek el. A (13) és a (14) csatornák azonban oly szélesok is lehetnek, hogy a (11) csatornák ugyan egymás mögött csatlakoznak a (12) forgó tolattyúhoz, de nem egy síkban, hanem egymás mellett több síkban helyezkednek el. Az adagolót akár égőnként, akár égőcsoportonként alkalmazhatjuk. Több adagolót közös meghajtótengellyel bíró közös fogaskerékszekrénvre erősíthetünk fel. Az adagolón, vagy annak nyomóvezetékén biztonsági szelepet is helyezhetünk el, amely rugó ellenében bizonyos nyomáson felül az olajat visszavezeti a szívóoldalra. Az adagoló (27) szabályozókerekének (28) tengelyére megfelelő alakú bütykös tárcsát ékelve s ezt pl. ékszíjjal ékszíjkerékhez kapcsolva, mechanikusan mozdíthatjuk el az olajmennyiségtől függően a légvezeték pillangőszelepét, vagy a huzatszabályozó tolózárat, illetőleg az ezt mozgató szervómotor szabályozó karját. A kemence munkatérhőmérsékletétől vagy a kazán gőznyomásától, vagy keletkezett rr^ennyiségétől függően elektromotort, mint szervómotort működtethetünk. Ez pl. csavarhajtás és fogasléc útján állíthatja el a (28) tengelyt s ezzel az olajmennyiséget szabályozhatjuk. A mechanikusan hozzákapcsolt levegő- és huzatszabályozás a fentiek értelmében ezzel egyidejüen történik. Ez a szabályozási mód tehát lényegében azon alapszik, hogy áz adagoló szabályozó kerekének elfordításával arányos az olajmennyiség. Vagyis az adagoló alkalmas arra, hogy az eddigi automatikával szemben egyszerűbbet alakítsunk ki. Szabadalmi igénypontok: 1. Olajadagoló szivattyú, amelynek több, párosszámú, egymással párhuzamos, szelepnélküli, egymáshoz képest fáziseltolódással és fix lökeíhosszúsággal dolgozó dugattyúja van, azzal jelle-
