150273. lajstromszámú szabadalom • Belsőalapú redukáló távmérő
2 150.273 távolsági értékeket, akkor T értékét közvetlenül lehetne leolvasni. A gyakorlatban azonban legtöbbször a T távolság vízszintes vetületének Trc dnek közvetlen mérésére van szükség. (3. ábra.) Tred = T- COS a ahol a a magassági szög. Az 1. alatti egyenletből c Tred = T-cos « = ~T — f-cos a. d/cosa Ha a skálaosztást nem a d-nek, hanem a d/cosanak megfelelő helyen olvasnánk le, akkor ott T • cos a -f- f • cos a — f értéket kapnánk, ami f-(l—cos a)-val kevesebb Tr ed értékénél. Hogy a leolvasásnál a helyes értéket kapjuk, a skálaosztást az c d T • cos a -f- í prizma eltolódása értékéneik megfelelő helyen kellene leolvasni. Ennek a feladatnak a megoldását a 4. ábra szemlélteti. Az 5 forgótárcsa középpontján áthaladó skálaosztás a prizmával együttmozgó 6 korrekciós ívre támaszkodik. Célszerű a prizma mozgását áttétellel megnövelve átvinni a korrekciós ív mozgására, -hogy 'kis. d elmozdulás a sikálaosztáson nagyobb eltolódásnak feleljen meg. Ha a korrekciós ív egy egyenes lenne és a forgótárcsát valamilyen a magassági szögnek megfelelően, ugyancsak a. szöggel fordítanánk el, úgy a skálaosztást a d/cos a helyen olvashatnánk le, ott azonban, mint láttuk, a tényleges Tre d értékénél f(l — cos"•)val kisebb távolsági érték szerepel. A korrekciós ív tehát nem lehet egyenes, hanem egy olyan görbe, mely a különböző « szögöknél adódó eltéréseket kiiküszöböli. Annak ellenére, hogy minden T távolsági értékhez más-más korrekciós görbe adódik, + 35°-os magassági szögeken belül, gyakorlatilag teljesen kielégítő korrekciót kapunk, ha azokat egy közös görbével, sőt egyetlen körívvel helyettesítjük. A körív sugara R a műszerállandókból (b, f, stb.) kiszámítható. A redukált távolság megmérése mellett általában szükség van a magasság közvetlen mérésére is. Valamilyen tereptárgynak a távmérő síkjától való M magassága (3. ábra): M = T-sina 2. ahol a ismét a magassági szöget jelenti. Az 1. alatti összefüggésből THr-f=c -(x--f) ahol d a prizma, T = végtelennek megfelelő, alaphelyzetéből való elmozdulásával adva van. Ennek a d elmozdulásnak reciprokja 1/d, különféle egyszerű mechanikai áttételezéssel megkapható, mint pl. az 5. ábra szerinti példakénti megoldásban. Miután f/c egy állandó, jelöljük e-vel. Mint állandó érték 1/d értékeiből mechanikailag, egyszersmindenkorra, egyszerűen levonandó. Ezek szerint 1 ahol tehát ( "— e) a fenti módon, d értékeiből d automatikusan adódik és értéke T értékével lineárisan változik. Az így kapott T értéket betéve a 2. alatti egyenletbe: 1 M = c • ( — e) • sin a d 1 ami azt jelenti, hogy (~r — e)-neík sin a-val való szorzata a magassággal egyenesen arányos, és így a mérendő magasság egy lineáris skálaosztás 1 mentén az (~~~ —e)-sina-nak megfelelő helyen d közvetlenül leolvasható. 1 Meg kell jegyezni, hogy ("T" —e) értéke a Trí! d' vagyis a redukált távolság mérésére is felhasz-1 nálható. Ebben az esetben ( — e) • cos a minden további korrekció nélkül egyenesen arányos a redukált távolsággal, tehát egy lineáris skála-1 osztáson az ( "~ ~ — e) • cos a-nak megfelelő osztásd helyen íred értéke közvetlenül leolvasható. 1 A T távolsággal arányos (~7~ —e) érték mechanikus kialakításának egy példakénti megoldását az 5. ábra szemlélteti. Az a magassági szöggel elforduló tárcsa középpontján áthaladó tengely mentén, a mozgóprizmával arányosan mozdul el a 7 csapocska, melyre a 8 kétkarú emelő egyik karja támaszkodik. A kétkarú emelő a 7 csap mozgásának megfelelően fordul el a 9 forgáspontja körül. Az emelő másik karjára egy, az y tengely mentén mozgó 10 csap támaszkodik, Az y tengely merőleges az x tengelyre és keresztezési pontjuk egybeesik a forgótárcsa középpontjával. Közvetlenül belátható, hogy a 10 csap elmozdulásának z értéke arányos lesz a 7 csap elmozdulásának reciprok értékével, tehát arányos lesz l/d-vel. A 10 csappal együtt, attól a + e i távolságra mozog az y tengelyen a 11 csapocska, melyre a skálaosztásnak az osztásra merőleges 12 karja támaszkodik, a a kétkarú emelő forgáspontjának az x tengelytől való távolsága, e^. állandó korrekciós érték és úgy aránylik e-hez, valamint z aránylik 1/d-hez. Tehát ei = e-z-d Miután ily módon a tárcsa középpontja és a 11 csapocska közötti távolság z — ei, ez arányos 1 a mindenkori (~~T — e) értékkel, annak vetülete pedig az a- magassági szöggel elfordított skálaosz-1 tásra arányos lesz (~~~ —e)-sin a-val, vagyis a magassággal. A magasság értékét a skálaosztásról az ábra szerinti elrendezésnél a tárcsa középpontján áthaladó jel mentén lehet leolvasni.
