150272. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antigénmentes vérplazmapótszer előállítására marhaalbuminból embergyógyászati célra

Megjelent: 1963. július 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 "*&• SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.272 SZÁM Nemzetközi osztály: A 61 k NO—82 ALAPSZÁM Magyar osztály: 30 h 1—8 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás antigénmentes vérplazmapótlószer előállítására marhaalbuminból embergyógyászati célra Országos Vértranszfúziós Szolgálat Központi Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: dr. Nóvák Ernő igazgatóhelyettes, Bu dapest és dr. Kőszeghy Zsuzsanna tudományos munkatárs, Budapest A bejelentés napja: 1960. június 17. A találmány eljárás marhaalbumin antigénmentesítésére, amelynek révén embergyógyászati célra alkalmas vérplazma pótlószert kapunk. A plazma fehérje pótlásának a gyógyászatban sürgős esetekben jelentékeny szerepe van. Régóta ismeretes az a célkitűzés, hogy a vér folyékony részét képező, különböző tulajdonságot hordozó fehérjéket, az ún, plazmát állati származású fehérjével helyettesítsék. E célból próbálták az állati fehérjét változatlan és nem kezelt állapotban parenterálísan emberbe beadni, azonban a kezelés folyamán szérumbetegség, anaphylaxia vagy allergia fejlődött ki az emberi szervezetben, így az eljárásnak ez az egyszerű formája nem vált be. A fehérjék tulajdonságainak és fajonkénti különbözőségének, valamint annak a hatásnak a felismerése, hogy fajidegen szervezetbe juttatva a különböző eredetű íehérjekomplexumok ellenanyagképződést váltanak ki (antigén hatás), a fenti probléma megoldását előbbre vitte abban az irányban, hogy az állati származású fehérjéket antigén tulajdonságuk megszüntetésével embergyógyászati célokra használják fel. Lengenhagger ajánlotta először a marhasavó hőkezelését az antigén tulajdonság megszüntetésére (Zentralblatt für Chirurgie 67, 1981, 1940). Eljárása szerint a marhasavóban nagymennyiségű dextrózt oldott, és az oldatot vízfürdőn szárazra párolta. Későbbi vizsgálatok kimutatták, hogy ezzel az eljárással az állati származású fehérje antigén tulajdonságát nem sikerül megszüntetni, ezért ez a módszer nem terjedt el. A kutatók másik csoportja J. M. Massons (Lancet 2, 341 1946.) F. R. Edwards (Brit. med. J. 73. 1944.) és Bjelinkij (A. A. Bagdassarow und A. W. Gulajew: Bluttransfusion, Berlin 1958.) 60—70°on formalin jelenlétében kivitelezett hőkezeléssel igyekeztek a marhasavót embergyógyászati célra alkalmassá tenni. Az így készült vérplazmapótlószer alkalmazása azonban az emberi szervezetben anaphylaxiára utaló tüneteket váltott ki. Gobbel és Perlmann (Journ. of Exp. Med. 89, 479, 1949.) a marhasavóból leválasztott albumint lithiumperj ódát oldattal kezelték. így ez az albuminf eleség elvesztette antigén-tulajdonságát, de egyben a fehérjók denaiturálódása is bekövetkezett, ennek folytán ez az eljárás, a gyakorlatban nem bizonyult hasznosíthatónak. A marhaalbumin antigén-tulajdonságának megszüntetése céljából eljárást dolgoztunk ki, amely alkalmassá teszi azt az embergyógyászati célra való felhasználásra. Meglepő módon azt találtuk, hogyha a marhasavőfoól szokásos eljárással leválasztott por alakú albumint vízben oldjuk fel, majd nagyobb molekulájú szerves savak alkálisóit, célszerűen mandulasavas és kaprilsavas nátriumot oldunk 0,02—0,05 mólkoncentrációban az albuminoldatban, az oldat pH értékét fiziológiásra, azaz az emberi vér pH-jával közel azonosra igazítjuk híg lúgoldatta], azután pedig as így előkezelt vizes albumin-oldatot steril körülmények között 2, célszerűen 3 hónapig 50—6ö°~on tartjuk, a marhaalbumin antigén tulajdonságát elveszti és embergyógyászati célra alkalmassá válik. Az antigén tulajdonság megszüntetését fajidegen, pl. nyúl ill. emberi szervezetbe való beoltassál igazoltuk. A leírt módon előállított termékkel beoltott szer-