150271. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klórtartalmú polimerek hőstabilitásának növelésére szolgáló nitrát alapú stabilizátor előállítására

2 150.271 egyéb magasabb szénatomszámú szerves sav meg­felel, pl. laurinsav, palmitinsav stb. Ezek előállí­tása az alumínium stearát-nitrátokhoz hasonlóan történik, ezért ezek előállítására külön nem térünk ki. Az alumíniumstearát nitrát alapú stabilizátorok előállíthatók alumíniumstearát és alumíniumnit­rátból, ill. alumíniumstearát és salétromsavból. Gazdaságossági szempontból célszerű azonban alu­míniumhidroxihidrátból kiindulni, melyből salét­romsav hatására alumíniumnitrát képződik, a stearinsav adagolására pedig a stabiiizátorként szolgáló alumíniumstearát nitrát vegyes sója. A kiindulási anyagok mennyiségének célszerű meg­választásával alumíniumhidroxidból, salétromsav­ból, és stearmsavböl kiindulva az összes stabili­zátort' eleség egylaposban előállítható. Ugyancsak az újtípusú nitrátalapú stabilizáto­rok előállításóra vonatkozó vizsgálataink során azt találtuk, hogy előnyösen lehet néhány bázikus jellegű szerves vegyület, valamint az alumínium­nitrát, ill. a salétromsav egymásrahatása során képződött laza addukíokal is, stabiiizátorként alkalmazni. Ez esetben lényegében a fémszteará­tot szerves aminnel helyettesítettük. E vegyületek előnye az, hogy egyidejűleg lép fel a kétfajta stabilizátor hatása. Az ilyen típusú vegyületek közül megemlítjük a díciándiamid és alumíniumnitrát komplex vegyületet. Természe­tesen egyéb amin-nitrát komplexek is előállítha­tók ily módon, melyek stabilizáló hatása számot­tevő. Példák: 1. Egy mól kristályos alumíniumnitrátot meg­olvasztunk, majd hozzáadunk egy mól megolvasz­tott stearinsavat. Az olvadékot felmelegítjük 100 C° fölé és ledesztillálunk belőle 80 g vizet és 83 g salétromsavat. A mézsűrűségű anyagot keverés közben lehűtjük, mely szobahőmérsékleten bur­gonyacukerízű termékké dermed. Az előállított vegyület, mely kevés kristályvizet is tartalmaz, AlSt{N03 ) 2 képlettel jellemezhető. Amennyiben a fölös kristályvizet nem távolítjuk el kellő mér­tékben, a reakcióelegy 60 C° körüli hőmérsékle­ten szétválik alumíniummtrátra, és stearinsavra. 2. Egy mól kristályos alumíniumnitrátot össze­olvasztunk 2 mól alumíniumtrisztearáttal. A me­legítést addig folytatjuk, amíg homogén olvadék képződik. A mézsűrűségű anyagot keverés köz­ben lehűtjük, mely szobahőmérsékleten burgo­nyacukorszerű termékké dermed. Az előállított vegyület AiSt2 N0 3 képlettel jellemezhető. 3. Két mól kristályos alumíniumnitrát és egy mól alumíniumtristearát összeolvasztásával a má­sodik példában megadott körülmények között AlSt(NO? ), képlettel jellemezhető vegyület kelet­kezik. 4 Egy mól alumíniumtrisztearát és 1 mól salét­romsav legalább 70%-as koncentrációjú oldatát összekeverjük, majd addig melegítjük, amíg homo­gén olvadék keletkezik. A 'mézsűrűségű anyagot keverés közben lehűtjük, mely azután szobahő­mérsékleten burgonyacukorszerű termeikké der­med. A termék összetétele: a HAlSt3 N0 3 képlettel jellemezhető. 5. Egy mól frissen lecsapolt alumíniumoxihid­ráíot oldunk két mól tömény salétromsavban. Az oldathoz hozzáadunk egy mól stearinsavat és az elegyet összeolvasztjuk, majd az elegy homogén­né válásáig keverjük. A mézsűrűségű anyagot ke­verés közben lehűtjük, mely azután burgonyacu­korszerű termékké dermed. A termék összetétele az AlSt(N03 ) 2 képlet;el jellemezhető. 6. Egy mól kristályos alumíniumnitrátot óvato­san összeolvasztunk egy mól diciándiamiddal, majd a reakeiőterméket lehűtjük. Kenőcsös, idővei megszilárduló komplex vegyület keletkezik. A felhozott példáknak megfelelően az egymás­sal reagáló' anyagmennyiségek kellő megválasztá­sával, a példákban megadott összetételű vegyes sókon és komplexeken kívül a fel nem. sorolt ve­gyes sók és komplexek is előállíthatók abban az esstben is, ha fémként nem alumíniumot, hanem más legalább két vegyértékű fémet alkalmazunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás klórtartalmú polimerek hő és henger­stabilitásának növelésére szolgáló nitrát alapú stabilizátor előállítására, melyre jellemző, hogy egy legalább két vegyértékű fém salétromsavas sóját és a fém alifás karbonsavas sóját 1 :4-től 4 : 1 moláris arány mellett összeolvasztjuk, mi­közben a salétromsavas só 'kristályvíz tartalmának 5—80%-át ledesztilláljuk. 2. Az 1. igénypontban meghatározott stabilizá­tor előállításának foganatosítása módja, melyre jellemző, hogy bázikus fémnitrátot ill. bázikus karbonsavas sót alkalmazunk. 3. Az 1. igénypontban 'meghatározott stabilizá­tor változata, melyre jellemző, hogy a fémnitrátot teljes mennyiségében, vagy részben legalább 83%­os salétromsavval helyettesítjük. 4. Az 1. igénypontban meghatározott 'Stabilizá­tor előállításának foganatositási módja, melyre jellemző, hogy a. fémnitrátot részben, vagy teljes mennyiségében a fém hidroxidjával ill. oxidhid­rátjával, valamint a fémhidroxidnak, ill. az oxid­hidrátnak megfelelő moláris mennyiségű legalább 63%-os salétromsavval 'helyettesítjük. 5. Az 1. igénypontban meghatározott stabili­zátor változata, melyre jellemző, hogy az alifás karbonsavas sót részben, vagy teljes mennyisé­gében szerves aminnel helyettesítjük. A kiadásért fcial: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 630447, Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Thumbnails
Contents