150263. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus erőmérő szerkezet

2 150.263 van elrendezve. A 14 műszerfedél becsavarásakor a 15 sízoritógyűrű a rugalmas anyagú, pl. gumiból készült 3 membrán kerületi részét az 1 műszerház 17 körhorny okkal ellátott vállfelületére szorítja. A műszerház 14 fedele üreges testként van kiképezve. A 14 fedélben a hozzá hasonló alakú 18 nyomoidom vain elhelyezve, amelynek felső hengeres 19 része a 14 fedél felső, körkeresztmetszetű furattal ellátott 20 vállában van egyenesen vezetve. A 14 fedél és a 18 nyomóidom egymással koncentrikusak. A 18 nyomóidom és a 14 fedél között a 21 üreg van kiképezve annak érdekében, hogy a 18 nyomóidoni a 14 fedél belső palástjához a mérőszerkezet üzemeltetése közben ne tudjon hozzáfeküdni. A 18 nyomóidom legnagyobb átmérőjű alsó 22 része körgyűrűként van kialakítva, amely pontosan beleillik a 14 fedél alsó felületébe bemunkált 23 horonyba. A 22 rész 23 horonyba való telj eis beüléseikor a 14 fedél és a 18 nyomóidom alsó 24 felületei egy síkban vannak. A 18 nyomóidom belső üreges részében a 25 nyomóidorn hasonlóképpen helyezkedik el, mint a 18 nyoimóidom a 14 műszerházifedélben, és a 18 nyomóidomhoz hasonló kialakítású. A 25 nyomóidombain a 25 ill. 18 nyomóidomokhoz hasonlóan tömör 26 nyomóidom van elrendezve. A 26 nyomóidom felső felületéhez a 27 nyomóbetét alsó lapfelülete csatlakozik, amely 'nyomóbetét felső része gyűrű alakú 28 vállal van ellátva, és amelynek felső felületébe a kúp alakú 29 bemélyedés van, bemunkálva. E bemélyedésben a 30 golyó van elhelyezve, amely a 31 nyomótányérra juttatott nyomóerőt a 27 nyoniobetetnek és a 26 nyomóidomnak továbbítja. A 31 nyomótányért a 14 műszerházfedél 20 vállrészének külső kerületén levő menetre rácsavarható 32 sapka 33 furata egyenesbe vezeti. A 31 nyomótányér alsó hengeres részére erősített 34 tárcsa a 31 nyoimótányér 32 sapkából való kiesését megakadályozza. A 25 nyomóidom felső felületére a három vagy több körgyűrűszeletből összeállított 35 nyomóelem van helyezve, amelyeknek belső felülete a 27 nyomébetéthez illeszkedően van kialakítva. A 35 nyomóelem belső valirésze a 27 nyomóbetét 28 vállrészének alsó 36 felületéhez fekszik fel. A 25 nyomóidom együtt mozog a 26 nvomőidommal. Hasonlóan van kiképezve a 18 nyomóidom fölött levő 37 nyomóelem is. A 35 és 37 nyo'móelemek pl. a 32 sapka falában kialakított furatokon keresztül a 32 sapkából kinyúló rudakra, ül. tartószervekre lelhetnek erősítve. E tartószervek segítségével a 35 ill. 37 nyomóelemek a 25 ill, 18 nyomóidomok fölül eltávolíthatók. A találmány szerinti erőimérő szerkezet a köve tk ez ők épp ein műk öd i k: Terheletlen állapotban a 18, 25 és 26 nyomóidomok alsó felületei egy síkban vannak és ráí'eküszinek a 3 membránra. Aniikor az erőmérő szerkezettel kis erőket kívánunk mérni, akkor a nyomóidomokról a 36 ill. 37 nyomóelemeket eltávolítjuk, így a 31 -nyomótányért terhelő erő hatására csak a 26 nyoimóidom nyomja a 3 membránt és a membránon keresztül az 1 műszerház 2 terében levő mérőfolyadékot. Mivel a terhelőerővel csak a 26 nyomóidomnak aránylag kis területű alsó felületére ható folyadéknyomás tart egyensúlyt, ezért a menni kívánt erő egyensúlyban tartásához aránylag nagy folyadéknyomást van szükség. Abban az esetben, ha nagyobb erőt kívánunk mérni, akkor a 35 nyomóelemeket visszahelyezzük a 25 nyomóidom fölé és így a 31 nyomótányér lefelé nyomásakor a 26 nyomóidonimal együtt most már a 25 nyomóidom is lefelé halad, és a 3 membránon keresztül nyomást gyakorol a 2 térbein levő márőfolyadékra. Ekkor a mérőfolyadék kisebb nyomása is elegendő a 31 nyomótányért terhelő erő egyensúlyban tartására, mert most már nemcsak a 26 nyomóidomnak, ha-nem a 25 nyomóidomnak alsó felülete is résztvesz a terhelőerő egyensúlyozásában. Ka a 37 nyomóelemeket is visszahelyezzük a 18 nyomóidom fölé, akkor a mérőszerkezettel egészen nagy erőket is mérhetünk anélkül, hogy az 1 műszerház 2 terében levő folyadék nyomása olyan mértékben megnövekednek, amely már a szerkezet vagy a 6 j elzőműszer megrongálódására vezethet. Az egyes mérési tartományokról más mérési tartományra való áttéréskor az állandó jelleggel beépített 6 jelzőműszer alaphelyzetét a 10 beállítókerék forgatásával, ill. a 8 beállítódugattyúnak a 7 csőben való tengelyirányú elmozdításával helyesbítjük. A találmány szerinti erőmérő szerkezet előnyei a következők: A méréseket az erőmérő szerkezet és a hozzátartozó jelzőműszer átalakítása, ill. kicserélése nélkül az eddig ismert hidraulikus erőmérő berendezések mérési tartományánál jelentősen -nagyobb mérési tartományban lehet elvégezni. Az egyes mérési tartoímányokibain a műszerház terében levő folyadék nyomása lényegében kb. azonos határok között változik, tehát a mérőszerkezet vagy a jelzőműszer alkatrészei meg nem engedeti igénybevétel és ebből származó rongálódás veszélyének nincsenek kitéve. Az egyes mérési tartományokra való átálláskor a jelzőműszer alaphelyzetének helyesbítése, ill. beállítása másodpercek alatt, könnyen elvégezhető. A találmány nincs a példaképpen ismertetett berendezés alkatrészekiek kiviteli alakjára korlátozva. Ezeket más kialakítású, azonban hasonló működésű és hatású alkatrészekkel helyettesítve a találmány védelmi köre nem változik meg. így pl. a rajzon példaképpen vázolt i-merev 5 csatlakozócső helyett hosszú flexibilis összekötőcső is alkalmazható, a 30 golyó helyett a 28 nyomóbetét felső része gömbfelületűre is kiképezhető stb. Szabadalmi igénypontok: 1. Hidraulikus erőmérő szerkezet, amelyben folyadékkal kitöltött teret (2) folyadéktöm ören lezáró membrán (3) és a folyadéktérhéz csatlakozó jelzőműszer (6) van, azzal jellemezve, hogy egymásban elrendezett, egymásban egyenesbevezetett, külön vagy csoportosain a membrán síkjára merőleges, irányban mozgatható nyomóidom