150254. lajstromszámú szabadalom • Szénacélalapú hegesztődrót, ill. hegesztőelektróda és eljárás előállítására

Megjelent: 1963. június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 Sfr SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.254 SZÁM Nemzetközi osztály: H 05 b KE—650 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 h 29—32 Szénacélalapú hegesztődrót, ill. hegesztőelektróda és eljárás előállítására Kenderi Tibor oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. szeptember 6. Ismeretes, hogy hegesztett vastárgyak a hegesztés helyén korrodálnak a legkönnyebben. Ezért javasolták, hogy a hegesztéshez a vastárgyak anyagánál nemesebb ötvözésű jó korrózióálló acélötvözeteket alkalmazzanak. Az effajta hegvarratoknak, melyek króm, nikkel, molibdén, stb. nemes ötvözőalikatrészeket tartalmaznak, jobb a korrózióállóságuk, mint a velük hegesztett ötvözetlen aeélé. E hegvarratok elektropotenciálja a hegesztett szénacéltárgyaknál elektronegatívabb, miért is korrozív közegben a szénacél anódikusan oldódik a hegesztési varratok mentén. Nemesen ötvözött hegesztőanyagok gyakorlati elterjedését a fenti műszaki okokon kívül azok magas előállítási költsége is akadályozza. A találmány olyan hegesztőpálca, ill. hegesztőelektróda, mely a fenti hátrányokkal nem rendelkezik. A találmány értelmében szénacéltárgyak hegesztéséhez olyan szénacél hegesztődrótot, ill. elektródát használunk, melynek alumíniumot tartalmazó felületi bevonata van. Célszerű, ha a hegesztődrót felületén diffúzió révén kialakított vasalumínium ötvözeti réteg van. A szénacél hegesztődrót alumíniumréteggel való ellátása céljából az alumíniumot pl. mártó vagy fémszóró eljárással visszük fel, — előnyösen a huzalátmérő 1—1'0%-ának megfelelő rétegvastagságban pl. 0 5 mm huzalnál 0,1—0,5 mm vastag rétegben —, majd az így felvitt alumíniumréteg hőkezelésével a szénacéldrót felületén vas-alumínium ötvözetet létesítünk. Az alumíniummal ötvözött réteg létesítése céljából célszerűen úgy járunk el, hogy az alumíniumbevonattal ellátott drótot 690 és 850 C°, előnyösen 720 és 740 C° közötti hőmérsékleten oxidáló légkörben hőkezeljük, célszerűen addig, míg a felvitt alumíniumréteg felülete oly mértékben válik szürke színűvé, mely paraffinolvadékkal történő nedvesítés után kihűlt állapotában a DIN 4512 szabvány szerinti szürke színék 0,2—1,8 közötti, előnyösen 0,8—1,2 közötti jelzésű szürke színnek felel meg. Az ezüstös rétegfelület elszürkülése ugyanis az ötvöződés mértékét jól jelzi. A vas a felvitt alumíniumrétegbe fenti feltételek mellett csak meghatározott mértékben difundál és olyan alumínium-vas ötvözet keletkezik, amely a hegesztéstechnológiai és mechanikai szempontból egyaránt, előnyös tulajdonságokkal rendelkezik. Az alumíniumnak ily módon 2—50%, előnyösen 15—35%nnyi mennyiségét alakítjuk át alumíniumoxiddá.. Hegesztéskor a hegesztőpálca, illetve elektróda felületén levő alumíniumnak a hegvarratba történő beötvöződésével előnyös korrózióálló tulajdonságú alumíniumacél alakul ki. Az így kialakuló alumíniumacél az ötvözetlen acéltárgy felületénél elektropozitívabb és ennek következtében, korrozív közegben sem indul meg a tárgy anódikus oldódása a hegesztési varrat mentén. Hegesztéskor az alumíniumoxid a hegvarrat felszínébe beleépül és annak elektromos vezetőképességét rontva, nullpotenciál kialakulására ad lehetőséget és a felület oldhatóságát csökkenti. A szénacéldrót felületén a vas-alumíniumötvözetet az ún. „poralitálás"-nál ismert módon is előállíthatjuk. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi példákat adjuk meg: 1. példa: 5 mm átmérőjű lágyacélhuzal felületére fémszóró eljárással mintegy 0,2 mm vastag alumíniumréteget viszünk fel, majd 720 és 740 C° közötti hőmérsékleten oxidáló légkörben mintegy 7 percen át hőkezeljük, amikor is a pálca felülete oly mértékben válik szürke színűvé, mely a DIN 4512 szabvány szerinti szürke színék 1,1 jelzésé-