150225. lajstromszámú szabadalom • Nem kerül kihirdetésre

2 150.225 A találmányt részleteiben a rajzokon vázolt kiviteli példákkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti tolókemence hosszú fém- ill. acéltestek izzítására alkalmas kivitelének keresztmetszeti vázlata. A 2. ábra rövid fém- ill. acéltestek izzítására alkalmas kemencekivitel keresztmetszeti vázlata. A 3. ábra a tolókemence 1. ábra III—III vonala menti hosszmetszete. A kemence 1 izzítóteréí alul és fölül a pl. magnezittéglákból épített és keresztmetszetben ellipszis határolóvonalú 2 fenék, illetve 3 boltozat határolja. A 2 fenék és a 3 boltozat közötti oldalfalak előnyösen sziíikatéglákból építhetők. A fűtőgáz a tolókemence oldalfalaiba bemunkált és a 2 fenék ill. a 3 boltozat belső, ívelt alakú határolóvonalához érintőleges középvonalú 4 ill. 4a lyukakon keresztül áramlik be a kemence 1 izzítóterébe. A 4 és 4a lyukak a kemence hosszirányában egymástól egyenletes távolságra vannak kimunkálva. A 4 és 4a lyukakon beáramló fűtőgáz, illetve az ennek elégése során keletkező füstgáz áramlása közben követi a 2 fenék és a 3 boltozat belső határolófelületét és az égéstermékek a 4 ill. 4a lyukak belső torkolati nyílásaival szemben az oldalfalakban levő 5 ill. 5a lyukakon keresztül a 6 füstgázgyűjtő csatornákba jutnak. Így a 4 és 4a lyukakból a tolókemence 1 izzítóterébe beáramló fűtőgázok elégés közben egyenletesen felmelegítik a 2 feneket ill. a 3 boltozatot. A tolókemence hossza mentén a hőmérsékleteloszlás az egyes 4 ill. 4a lyukakon keresztül beáramló gáz mennyiségének szabályozásával tetszőlegesen beállítható. A beáramló égőgázok tökéletes elégetése és a belső hőfokeloszlás szabályozhatósága következtében a kemence hőmérséklete akár a kilépő nyílás közelében is ugyanakkora vagy nagyobb lehet, mint a belépő nyílásnál. A 2 fenék és a 3 boltozat az izzítani kívánt 7 fémilletve acéltesteknek egyenletesen sugározva adja át az izzításhoz szükséges hőmennyiséget. A találmány szerinti tolókemencénél a revementes izzítás biztosítása céljából a kemence anyagmozgása szempontjából kilépő homlokoldalában a 8 lyukak vannak, amelyeknek középvonalai a tolókemence hossztengelyével pár fokos hegyesszöget zárnak be, így a 8 lyukakon keresztül beáramló védőgáz a 7 testek mentén ezeket burkolva a kemence hossztengelye irányában áramlik tovább. A védőburok levegőárammal vagy fűtőgázzal nem érintkezik, így a védőburokban gázörvénylések nem lépnek fel. A 7 testeket körülvevő védőburok mintegy a 4 és 4a lyukakon beáramló és a kemence belső falát körüláramló fűtőgázok holtterében helyezkedik el. így a védőburok nem hűl le, oxigén az izzított testek felületéhez nem jut, tehát revésedés sem következik be. A találmány szerinti eljárás ill. tolókemence úgy is alkalmazható ill. kiképezhető, hogy a kemence kilépőnyílása előtt meghatározott távolságban a kemence oldalfalában olyan vízszintes lyukakat munkálunk be, amelyen keresztül nagy mennyiségű levegőt lehet a kemence 1 izzítóterébe befújni és a 7 testek felületéről az ezeket körülvevő, el nem égett védő gázburkot lefújni. Az így lefújt égőgáz burok gáztömege azután a levegővel keveredve elég és növeli a kemence fűtésének gazdaságosságát. A levegő befúvására alkalmas lyukak a tolókemencének abba a szakaszába készíthetők, amely szakaszban az izzított fém-, illetve acéltestek hőmérséklete már alatta van az oxidálódásra veszélyes hőmérsékleti határnak, tehát 700 C° alatt van. A 2. ábrán vázolt kemencekivitel lényegében az 1. ábrán látható kivitellel azonos kialakítású, azzal az eltéréssel, hogy ez rövidebb fém- ill. acéltestek izzítására alkalmas. Ennél a kivitelnél a kemencének csak egyik oldalfalában vannak •í égőgázbevezető- és 5 füstgázelvezető lyukak kimunkálva, a másik falban ilyenek nincsenek. Ennél a kivitelnél az égőgáz bevezetésére szolgáló 4 lyukak előnyösen csak a 2 fenékrész belső határoló vonalához érintőleges középvonallal vannak bemunkálva egy sorban. Az ezeken beömlő égőgáz a 2 fenék belső határolóvonala, a másik oldalfal 9 felülete, és a 3 boltozat belső határolófelülete mentén áramolva majdnem egy teljes ellipszis vonal mentén halad végig, és a füstgáz az égőgáz bevezetésére szolgáló 4 lyuksor fölött ugyanabban az oldalfalban kimunkált 5 lyukakon keresztül a kemence egyik oldala alatt kiépített egyetlen 6 füstgázelvezatő csatornába áramlik. A védőgáz bevezetése és a védőgáz áramlása, valamint az izzítás közben fellépő égési, hőátadási és izzítási viszonyok azonosak az 1. ábrán vázolt tolókemencével kapcsolatban ismertetett viszonyokkal. A tolókemence többoldalúságának ill. kihasználhatóságának növelése céljából a találmány szerinti kemence 2 fenékrésze előnyösen 10—15 fokos lejtéssel van kialakítva. A 2 fenékrész legalsó pontjánál a 10 lyuk van a tolókemence homlokfalába bemunkálva. Reveképződést megengedő izzításnál a 11 síneken csúszó 7 fém- ill. acéltestek felületén képződött reve lehull a kemence 2 fenékrészének felületére és itt olvadt állapotba kerül. Az izzítás egész tartama alatt a reve folyékony állapotban van és a folyékony reve a 10 lyukon keresztül az izzítási művelet közben is folyamatosan eltávolítható. A találmány szerinti eljárás és tolókemence előnyei a következők: A védőatmoszféra egyenes vonalú mozgása folyamán állandóan biztosan burkolja- az izzítani kívánt fém- illetve acéltesteket, ezért az izzítani kívánt testek felületéhez revésedést okozó oxigén nem juthat. Az izzítani kívánt testeket körülvevő védő gázburok hideg levegővel vagy hideg gázzal nem érintkezik, ezért az izzítani kívánt testek felületét nem hűti. A kemence falazata az alacsony hőmérsékletű védőgázzal ill. alacsony hőfokú levegővel érintkezik, és így az összes falfelület részt vesz a hőátadásban, ami a kemence gazdaságosságát és termelékenységét jelentősen megnöveli. A találmány szerinti eljárásnál és tolókemencénél a kemence teljes hosszában megnő a falazat hőátadása és a kemence hosszán mért hőmérsékleteloszlás és hőátadás az eddig ismert kemencéknél jelentősen könnyebben tartható kézben, ill. állítható be. Ez különösen alacsony