150223. lajstromszámú szabadalom • Héjformázó és héjmagkészítő berendezés, valamint eljárás hozzávaló kontúrlapok készítésére

150.223 3 kortúrlap fúvás alatti leszorítását a 27 leszorító végzi. Ez a fúvás befej ezé vei a 10 kontúriapot a közben elzáródó 26 hoimokzárral együtt felemeli. A mozgathatóságot a flexibilis 25 fúvócső biztosítja. A 13 csúszda alatt van elhelyezve a 28 betolószerkezet, amely egy körömmel a 16 mintalap keretrészén erre a célra megfelelően kiképzett nyúlványokba kapaszkodva a mintalapot a 2 kemencéibe betolja és kihúzza. A betolás után a köröm megengedi azt, hogy a betolt mintalap eltávozzon és egy újabb mintalap kerüljön a körömre, ami a következő lépésben kihúzásra kerül. A 19 magszánlkó ki- és betolása ugyanígy történik a 29 magibetoló szerkezettel. Az ábrán látható a 2 körkemence egy példaként i belső berendezése, amelyet; a 30 kemencefedél takar. A 3!

0 kemencefedelet a belső — példánkban villamos — 31 központi fűtés zavarása nélkül le lahet emelni. A 15 kemence-karusszel királytengelyesi csapágyazásban forog, amelynek alsó részén helyezkedik el a 32 szakaszos baj tómű. A szakaszos hajtóművet a 33 központi vezérmű által szabályozott 34 vezérmoitor hajtja. A 3. ábrán, amely a gép fél elölnézetéí ábrázolja, láthatók a 34 vezérmotor által hajtott 35 bütykös tarosak, amelyek bütykeikkel forgás közben 66 szelepek vagy kapcsolók segítségével hozzák működésibe a kívánt végrehajtó szerkezetet attól függően, hogy a végrehajtő szerv milyen működtető energiát igényel. A 34 vezérmotor indítását a 22 műszerszekrényben (1. ábra) elhelyezett időkapcsoló végzi, amely bizonyos időközökre beállítható és ezzel a gép d'ara'bteljesítménye is bizonyos határok között szabályozható. A 34 vezérmotor leállása a periódusok végeztével automatikusan történik. Az ábrán látható a 36 keresztmozgató mely a 37 kereszt-fogó jávai a mintalapokat a 12 keresztcsúszdán, mozgatja (1. ábra). A 36 kereeztmozgató mindig két mintalapot mozgat egy időben. A rajzolt helyzetben az; egyik, a 10 kontúrlap alatt van, a másik a csúszdáról jőve a 18 formaleenielőn áll. Induláskor a 37 keresztfogó karmai között van a két mintalap, tehát a formaleemelön álló, a jobboldali 11 kontúrlap alá, a baloldali 10 kontúrlap alatt álló pedig a 18 formaleemelő fölé kerül, ahonnan a 28 betolószeríkezet a 2 kemencébe továbbítja. A következő lépésben ennek az ellenkezője történik a csúszdán. A 4. ábrán az említett különleges 26 homokzár egy példakénti kivitelének metszete látható a 10 kontúr- és a 38 mintalappal való példakénti összeépítésben. A homokzár záráéilel ellátott tányérszelep, amelynek működtetését, nyitását, zárását külső erőhatás (pl. egy pneumatikus henger) végzi. Fő jelleirnizője:, hogy nincs egyetlen olyan csúszó tömítéssel ellátott felülete, amely a nyomás alatti homok koptató hatásának ki volna téve. Részletei és működése az alábbiakból láthatók: A 39 csőcsatlakozóval csatlakozik a nyomás alatti 5 homoiktartályhoz. A homok az E nyíl irányából érkezik és megtölti az A teret. A homoknyomás útját elzárja a 40 tányérszelep, amely az 51 betétben 'elhelyezett 41 tömítőgyűrűn fekszik fel, másrészt a 42 membrán, amely a 43 szeleprúdra a 44 bilinccsel van erősítve és az A előtér peremére légmentesen illeszkedik. Az A térbe jutott hamoknyomás hatására — mivel a membrán tengelyirányban vett felülete a szerkezetből célszerűen adódóan nagyobb mint a tányérszelep felülete — a 40 tányérszelep kinyílik. Ennek megakadályozására, valamint a biztos zárás érdekében a 43 szeleprúd végére egy pl. pneumatikusan működő 45 dugattyú csatlakozott, amely a kívánt tömítőnyomást kifejti. Ez a szükséges nyomóközieget a 46 bevezetőn kapja, a D térbe. A 45 dugattyú 47 tömítése a 48 henger falán csúszik. A 43 szeleprúd a 49 esatolőfedél furatában van vezetve és ez. 50 tömítőkön keresztül jut a 40 tányérszielephez. A 40 tányérszelep nyitását szolgáló 45 dugattyúra ható ellennyomás az 52 bevezetőn keresztül jut a C térbe. Annáik érdekében, hegy a 42 membránra ható nyomás a szelepzárást ne befolyásolja, a 42 membránra az A tér felől ható nyomást oly módon ellensúlyozzuk, hogy a membrán másik oldalára a B térbe az 53 bevezetőn keresztül az A térben levő nyomással megegyező nyomást vezetjük, legfeljebb + 2'0%-os eltéréssel és természetes, hogy az 50 tömítés rongálódását elkerüljük tiszta közeggel. Ezzel a megoldással a nyomás alatti homok csak a tehermentesített membránnal érintkezik, de semmiféle kényes csúszó tömítéshez nem jut. A 40 tányérszelepen ez esetben érvényesül a tartálynyomáS'ból eredő' önzáró tömítés, ami előnyös. A tömítés hatásosságát külön is lehet szabályozni a D tér nyomásának és a 40 tányérszelep tömítő élfelületének célszerű változtatásával. A homokzár további részleteinek példiaképpeni kialakítását, alkalmazását és kombinációit a következő ábrákban adjuk. A 4. ábrán látható a 10 kontúrlap csatlakozása a 26 homokzárhoz. A 10 kontúrlap az 54 tömítés közbeiktatásával az 55 oldható kötőelemek útján van a homokzárhoz rögzítve. A homok a 40 'tányérszelep nyitása után az A tér felől az 56 homokjáratokban jut a 10 kontúrlap a 38 mintalap és az 57 formaszegély által meghatározott térbe, aihol létrehozza az 58 héjformát. A forró 38 mintalapon való előbakelizálódás után a homokzár elzárja a homokbeáranilást és a 27 leszorító (3. ábra) a kontúriapot az erre a célra kiképzett 59 fogórész segítségével felemeli. Az így előbafcelizálódott 58 héjforma kerül a 38 mintalappal a már ismertetett úton a 2 kemencébe. A 10 kontúrlap készítésének egy új, rendkívül kedvező és olcsó módja a következő: A forró 38 mintalapra gyantás homokot viszünk fel, amely ott egy idő múltán egy bizonyos vastagságú réteget hoz létre, ezután a felesleges homokot leöntjük. Ezzel ímegkaptunk egy alapréteget. Az alapréteget szükség szerint teljes felületén, vagy csak helyileg utólagos homokfelvétellel céljainknak; megfelelően alakíthatjuk. Ezután az egészet bakelizái juk és a héj forma hátoldalát mintának használva fel, elkészítjük a kontúrlap öntőformáját és a kontúriapot leöntjük. A kontúrlap egyéb felületeit a felfogás és a 'homokzár csatlakozásnak megfelelően lehet kiképezni a homokjáratokkal együtt. Az 5. ábra a homokzárat elvi megoldásban mutatja, bejelölve a különböző munkatereket, vala-