150200. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadék önműködő adagolására aerob fermentációkhoz

2 150.200 Csak a feltétlenül szükséges habzásgátló fo­lyadéfcmemnyiséget adagolja be és így abból je­lentős megtakarítást biztosít. Megakadályozza azt, hogy a habzásgátló fo­lyadék adagolása nemkívánatos, fölös mennyiség­ben történjék és ezáltal növeli a fermentálás hozamát. A találmány szerinti eljárás kivitelezését, a be­rendezés egyik célszerű kiviteli alakját, valamint annak működését az alábbi példa szemlélteti: Példa: 30 m3 összes-, illetve 22 m 3 hasznos térfogatú szokványos fermentáló tartályra az ábra szerinti, a habzásgátló folyadék önműködő adagolását biz­tosító berendezést szereltünk fel. A jobb áttekint­hetőség kedvéért az ábra vázlatosan a fermentáló tartályt is feltünteti. A habzásigátló folyadékot adagoló berendezés egy a fermentáló tartály felett álló helyzetben elhelyezett, zárt, TOO mm magas és 500 mm át­mérőjű, hengeres tartály, melynek fenékrészét a fermentáló tartály légterével —2— szeleppel el­zárható, szifoncső-szerűen kialakított, felszálló ágán 25 mm, leszálló ágán — a —11— szint alatti részén — 50 mm átmérőjű, —9— csővezeték köti össze, felső részébe a fermentáló tartály —6— levegőztető vezetékéből leágaztatott, —5— szelep­pel elzárható, 25 mm átmérőjű csővezeték torkol­lik, ugyanezen felső részt a fermentáló tartály légterével —4— szeleppel elzárható, 35 mm át­mérőjű —8— csővezeték köti össze, mindezen kívül a tartály —3— szeleppel elzárható, 25 mm átmérőjű légtelenítő csővel és a steriliezett hab­zásgátló folyadék központi tartályából történő betáplálásra szolgáló, —1— szeleppel elzárható, 25 mm átmérőjű csővezetékkel van ellátva. A —9— csővezeték ívének magassága a habzás-Sátló folyadék —11— szintje fölött 250 mm. A csővezeték leszálló ága a —11— szint alatti részen azért bővül kétszeresére, hogy szívóhatás semmi­esetre se következhessek be, bár ez a kibővítés a berendezés működésének nem elengedhetetlen kelléke. Példánk esetében az —5— szelep peremei közé egy közepén 3 mm átmérőjű, kör alakú nyílás­sal ellátott fémlemezt tettünk. A —10— szint a fermentáló tartályban levő 22 m3 fermentlé szintjét jelzi. Példánk esetében a —3— csővezeték vége a —10-— szinttől 350 mm távolságban volt, a —8— csővezetéknek a fer­mentáló tartályba belógó része 1000 mm hosszú volt. A —8— csővezeték végének távolsága a —10— szinthez változtatható, lényegében ezzel szabályozható az, hogy milyen vastagságú hab­rétegnél történjék a beadagolás. A —7— cső a fermentáló tartályba —6— levegőztető vezetéken és a —8— csővezetéken betáplált levegő elveze­tésére szolgál. Példánk esetében a babzásgátló folyadék —11— szintje a tartály fenekétől 450 mm magasságban volt. A habzásgátló folyadék adagoló berendezését a táptalajjal egyidejűleg sterilezzük meg feltöltetlen állapotban. A táptalaj sterilezés utáni beoltását követőleg a —2—., —4— és —5— szelepeket zárva tartjuk és a —3—, majd az —1—- szelepet meg­nyitva a sterilezett habzásgátló folyadék központi tartályából a tartályt mindaddig töltjük, amíg a —3—• szelep utáni légtelenítő csonkon habzásgátló folyadék jelenik meg. Ekkor az —1— és a —3— szelepeket elzárjuk. így biztosítva van, hogy a tartályt mindig azonos szintre tölthessük fel. A fermentáló tartály levegőztetésének megind.'­tása után kinyitjuk a —4—, majd a -—2—, végül pedig az —5— szelepeket. Ezáltal a berendezés működőképes állapotba kerül. A —9— csővezeték felszálló ágában a habzásgátló folyadék a —11— szinttel egyenlő magasságra emelkedik. A —6— levegővezeték leágaztatása folytán az —5—• sze­lepen, a habzásgátló folyadék tartályának légterén, a —4— szelepen és a —8— csővezetéken keresz­tül levegő áramlik a fermentáló tartály légterébe. Ezáltal a habzásgátló folyadék tartálya és a fer­mentáló tartály légtereinek nyomása kiegyenlí­tődvén a —9— csővezeték felszálló ágában a hab­zásgátló folyadék a —11— szint magasságában marad. Amikor a fermentlé felhabzása elkezdődik és az emelkedő hab a —8— csővezetéket eltömi, a levegő ezen keresztül már nem áramolhat a fer­mentáló tartály légterébe, így a habzásgátló fo­lyadék tartályának légterében a nyomás emelke­dik és a tartályban levő folyadék egy része a —9— csővezetéken keresztül mindaddig a fer­mentáló tartály légterébe nyomódik, amíg a hab­zás csökkenése folytán a —8— csővezeték vége felszabadul és így a nyomások kiegyenlítődvén, a betáplálás leáll, Ez a folyamat minden felhab­zásnál a leírt módon önmagától ismétlődik. A habzásgátló folyadék szintjének csökkenésével az újabb és újabb beadagolás már valamivel nagyobb nyomást szükségei és így némileg növekvő hab­réteg vastagság mellett történik. Ez a rétegvastag­ság növekedés azonban viszonylag jelentéktelen és nem ölthet olyan méreteket, hogy a fermentlé kihabozzék a fermentációs tartályból. A réteg­vastagság növekedését részben kompenzálja az a tény, hogy a fermentálás előrehaladtával a hab sűrűsége növekszik. A példa szerinti eljárás és berendezés egy-egy adagoláskor 200—300 ml kö­zötti mennyiségben juttat habzásgátló folyadékot a fermentléhez. A találmány szerinti eljárást és berendezést a példában leírt módon alkalmazva penicillin nagy­üzemi fermentálásánál 70 sarzs, átlagban sarzson­ként 100 kg-mal kevesebb habzásgátló folyadék fogyott mint a megelőző kézi adagolásnál és a penicillin-N-etil-piperidin-só kihozatal sarasonként 1,5 kg-mal emelkedett. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás habzásgátló folyadék önműködő ada­golására aerob fermentációkhoz zárt fermentáló tartályba, melyre jellemző, hogy felhabzás esetén az adagolást a habzásgátló folyadék tartályának a fermentáló tartály levegőztető vezetékével össze­kötött légtere és a fermentáló tartály légtere közé iktatott csővezetéknek a felhabzás által előidézett eltömődése folytán előálló nyomáskülönbség végzi

Next

/
Thumbnails
Contents