150192. lajstromszámú szabadalom • Áramköri elrendezés, célszerűen rezgőelektródás feltöltő hegesztő berendezéshez
Megjelent: 1983. május 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG & ^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.192 SZÁM Nemzetközi osztály: H 05 b AU—130 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 h 29—32 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Áramköri elrendezés, célszerűen rezgóelektródás feltöltő hegesztőberendezéshez Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet Feltalálók: Kolimár György oki. gépészmérnök, Wolf Mihály tudományos munkatárs, Téby Lajos villamosmérnök, riser József villamosmérnök, mindannyian budapesti lakosok A bejelentés napja: 1961. április 24. A gépalkatrészek működőképességének megszűnését legtöbb esetben a kopások idézik elő az egymással súrlódó felületeken, valamint a lazulások a szilárdan, illeszkedő részeknél. Az autójavító, a mezőgazdasági gépjavító, a vasúti járműjavító, valamint a hajójavító iparágakban, továbbá a kohó- és gépipari vállalatok karbantartó üzemeiben tömegesen javítanak ki kopott, valamint laza illeszkedésű felületekkel rendelkező alkatrészeket, melyeket a nagyjavításba vett járművekből és gépekből szerelnek ki. Ez a munka ez ideig főleg kézi feltöltőhegesztéssel történt. A kézi feltöltőhegesztés hátránya az, hogy minősége a dolgozó egyéni képességeitől, valamint fizikai erőnlététől függően változó; az alkatrészre mély termikus hatást gyakorol, ami rendszerint utólagos hőkezelést és egyengetést tesz szükségessé; továbbá a néhány tizedmilliméteres kopások kijavítását is többmilliméteres feltöltő réteg hegesztésével valósítja meg és ezért az eletkróda zöme forgácsba kerüli. A találmány szerinti áramköri elrendezéssel létrehozható berendezés biztosítja a feltöltőheg esztsási munka teljes automatizálását, ezáltal a munka termelékenységének jelentős növelését, a feltöltő varratok egyenletes minőségét, a feltöltő varratok szabályozható vastagságát, mely elektródamegtakarítást eredményez; az alkatrészt megvédi a nagymértékű hőhatástól, tehát szükségtelenné teszi az utólagos hőkezelést ás egyengetást. A találmány szerinti áramköri elrendezéssel létrehozható berendezés öt főrészből áll: A hegesztőfej, melyen az elektródahuzalt tároló dob, valamint az elektródahuzalt vezető, irányító, továbbító és rezgető szerkezet van elhelyezve. A forgatóberendezés, mely a hegesztőfej helyzetét beállító és mechanikus továbbítását biztosító, valamint a feltöltendő alkatrészt forgató szerkezeti elemekből áll. Az áramforrás, mely egyenirányító szekrény, vagy alacsony feszültségű egyenáramú dinamó. A kapcsolószekrény, mely az áramköri elrendezés elektromos szerelvényeinek' egyrészét foglalja magában. A folyadéktartály a szivattyúval, mely az elektródahuzalt irányító és rezgető nyelv, valamint a feltöltő varratok hűtését biztosítja. A feltöltendő alkatrészt a forgatóberendezés (pl. esztergapad) tokmányába fogjuk be, a hegesztőfejet a feltöltendő felülethez vezetjük, majd a hegesztőáraimkört bekapcsoljuk. A találmány szerinti áramköri elrendezéssel létrehozható berendezés az alkatrészt egyenletes sebességgel forgatja, a hegesztőfejet a feltöltendő felülettel párhuzamosan mozgatja, az elektródahuzalt az alkatrész felületéhez folyamatosan továbbítja, mely a rezgető elektromágnes által rezegtetve cseppenként leolvad és a cseppek egymáshoz folyamatosan illeszkedve alakítják ki a feltöltő varratokat. Az elektródahuzal leolvadása folyamatát periodikusan szaggatott ellenálláshegesztés és ívhegesztés kombinációjaként foghatjuk fel, mivel minden elektródahuzal csepp leolvadása az elektródahuzal végének az alkatrész felületéhez történő érintésekor kezdődik meg és a huzal elhúzása következtében fellépő áramköri megszakításkor keletkező ívkisülés hatására fejeződik be. Az elektródahuzal és az alkatrész érintkezési pontjának közelébe folyadékot is juttathatunk, mely részben gőzburokkal veszi körül a megolvadó fémcseppeket