150176. lajstromszámú szabadalom • Erősen megterhelhető, elektromos, kisnyomású higanygőzös kisülési lámpa, főleg fénycső

Megjelent: 1963. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •w ^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.176 SZÁM PA—621. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: H 01 j Magyar osztály: 21 f 82—87 Erősen megterhelhető, elektromos, kisnyo másií higanygőzös kisülési lámpa, főleg fénycső Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H., München Feltalálók: dr. Lompe Arved fizikus és dr. Dziergwa Herbert fizikus, mindketten Berlinben A bejelentés napja: 1959. április 11. Német Szövetségi Közíársaságbeli elsőbbsége: 1958. április 29. A találmány tárgya kisnyomású, higanygőzös kisülési lámpa, főleg pedig olyan lámpa, amely elektromosan vagy termikus szempontból erősebben megterhelhető, mint az eddig ismert efféle lámpák. A találmány leginkább fénycsöveknél nyerhet alkalmazást. Az ilyen lámpákban nemcsak higany van, hanem a begyújtás megkönnyítésére még egy nemes gáz is, legtöbbször argon, melyet kisnyomáson alkalmazunk. Az ilyen lámpák fénylrihasíinálása nemcsak a bevezetett elektromos teljesítménytől függ, hanem befolyásolja ezt a fénykihasználást még az is, hogy milyen a higanygőzben keletkező rezonanciás sugárzás kihasználása. Ez a sugárzás uí. befolyásolja a vi~ lágítóanyag gerjesztését. A higanyban keletkező rezonanciás sugárzásnak egy bizonyos állandó és viszonylag kis higanygőz-nyomásnál optimális értéke van. Ha azonban a lámpa nagyobb teljesítményt vesz fel, akkor ennek következtében emelkedik a kisülés hőmérséklete ós ezzel a higanygőz nyomása is emelkedik, tekintettel arra, hogy ez a nyomás nagymértékben függ a hőmérséklettől. Ezzel a rezonanciás sugárzás fajlagos kihasználása romlik, minek következtében a fényáram növekedése a teljesítmény növekedésével már nem arányos. A fénycsövek növekvő fajlagos teljesítményénél a fajlagos fénykihasználás tehát romlik és így a fény eső összhatásfoka is csökken, miáltal az eddigi irányzat szerint az ilyen fénycsöveket vagy lámpákat, erősebb megterhelésre tehát nagyobb teljesítményre nem használták. Csak a legutóbbi időben végeztek kísérleteket arra nézve, hogy az erősen megterhelt fénycsövek hatásfokát lehet-e növelni és megkísérelték az azonos vagy szokásos méretű lámpákat gazdaságosan üzemeltetni olyképp, hogy azok kb. kétszeres teljesítményt adták. E célból többek között megtehetjük azt, hogy a lámpa buráján több helyen horpasztásokat alkalmazunk, miáltal megnövekszik a felület és a bura nagyobb hőmennyiséget sugároz ki. Hátránya azonban ennek a megoldásnak a kisfokú stabilitás és a bura nehéz előállítási módja. Egy másik lehetőség a fény jobb kihasználására, nagy megterheléseknél, abban áll, hogy a kisülési lámpa végeinél hidegebb zónákat létesítünk, mely célból az elektródákat és a kisülést hőfoehatás ellen emyőzni kell. A kb. 40 C°-on tartott térben a higany egy része kondenzálódik és a kisülésben a gőznyomás csökken, Hátránya ennek a megoldásnak, hogy a lámpa végeinél kellemetlenül ható sötét részek keletkeznek. A jelen találmány új, eddig nem javasolt lehetőséget ad az erősen megterhelt, kisnyomású, higanygőzös kisülési lámpák, főleg fénycsövek hatásfokának javítására, olyképp, hogy az ívet fenntartó feszültség lehetőleg kevesebb legyen, mint a tápfeszültség kétharmada. E célból azt a körülményt használjuk ki, hogy a gőznyomás egy ötvözeten kisebb, mint a tiszta fémen. A találmány szerinti elgondolás lényege, hogy a kisülési térben legalább egy oly helyen, amely a kisülés hőfokánál nem sokkal magasabb hőfoknak van kitéve, legalább egy amalgám van, amely olyan természetű, hogy a higany rezonanciás sugárzásának optimális kihasználását — amalgám-képző fémek nélküli lámpákhoz képest — a magasabb lámpahőmérsékletek felé eltolja. Kisülési lámpákban már régebben is alkalmaztak amalgám-képző fémeket. így pl. kisnyomású