150169. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső, különösen adócső
2 150.169 katódjának középpontján és az egyes katódfonalakon átfektetett síkon kívül fekszenek és azzal van jellemezve, hogy a forgástest palástja mentén egyenletesen, vagy változó osztással elhelyezett katódfonalakon belül terelőeszközök helyezkednek el. E terelőeszköz célszerűen, egy oly elektronterelő bordarendszer, melynek egyes bordái az elektroncső katódfonalai által alkotott forgástest tengelye és a:Z első rács egyes rácsbotjai vagy rácstartó bordái által meghatározott síkokban fekszenek. A terelő bordarendszer célszerűen egy bordázott henger, melynek egyes bordái helyezkednek el az említett síkokban és terelik el az elektronokat a rácsbotokról vagy rácstartó bordákról. E bordák azonban nemcsak az említett elektronterelést végzik és ezáltal .a katódfonalak által alkotott katódot megközelítően equipotenciálissá teszik, hanem megfelelő méretezés esetén a negatív rács tartóinak az amódnak egyenlőtlen felmelegedését eredményező káros fókuszáló hatását is kiküszöbölik, amennyiben e bordák az elektronokat széles sávban szétszórják. A terelőbordákat a rácsbotokhoz, vagy tartókhoz legközelebb eső végükön egyébként az elektrontermelés fokozása céljából ki lehet speciálisan is képezni pl. a terelőbordalemez végének megvastagítása, vagy egy a bordára merőleges keskeny fémszalag felerősítése révén, A találmány szerinti elektronteralő rendszer könnyen felszerelhető a katódon belül, pl. a nagyteljesítményű katódoknál többnyire amúgyis alkalmazott középső rúd igénybevételével, amely az egész katódfonalrendszert szokta mereven tartani. Ha ilyen rúd meglevő konstrukcióknál nem volna, úgy egyéb ismert merevítéssel lehet a terelőbordarendszert elhelyezni. Az elektronterelőborda-rendszer, ill. azt hordozó pl. henger készülhet egyébként pl, molibdénből, tantálból, titánból stb. Az utóbbi két anyag esetén a rendszer egyben getteranyagul is szolgálhat. Mindenképpen azonban nem emittáló anyagból kell a terelőrendszert felépíteni és célszerű, ha fényesített (visszaverő) felülettel rendelkezik. Azt a körülményt, hogy nagyobb henger rövidebb bordákkal, vagy kisebb henger hosszabb bordákkal alkossa a terelőbordarendszert, kísérleti úton célszerű megállapítani a hóviszonyok figyelembevételével. Általában, ha a katódfoinalrendszer sűrű, akkor nagyobb henger és rövidebb bordák, míg ritkább katódfonalrendszer esetén kisebb henger és hosszabb bordák célszerűek. Abban az esetben, ha az első rácsot botrács alkotja és e botrács merevítésére gyűrűk szolgálnak, úgy célszerű e gyűrűk áramát is csökkenteni, éspedig oly módon, hogy a katódfonalrendszeran belül levő terelőrendszerre e gyűrűkkel szemben a katódhenger tengelyére merőlegesen tárcsákat helyezünk el. A találmány példakénti kivitelét az ábrák mutatják. Ezek közül az la. ábra egy triódát mutat terelőbardák nélkül, aholis a rács rácstartókon levő ráosmenetek által van kialakítva, míg az 1b. ábra egy botrácsos triódát mutat ugyancsak a találmány szerinti terelőbordák nélkül, A 2a., ill. 2b. ábrákon ugyanezen elektroncsövek láthatók a találmány szerinti elektronterelő bordarendszerrel. Az ábrákon azonos részeket azonos hivatkozási jelek jelölnek. 1 jelöli a katódfonalakat, 2 a rácsbordákat, 3 a rácsmeneteket, 4 az ainódot, 5 a botrácsokat, míg 6 a találmány szerinti elektronterelőrendszer hengertartóját és 7 az ezen levő terelőbordákat, 8 a középső rudat. Mint az ábrákból jól látható, az egyes katódfonalak és a rácsbordák, ill. rácsbotok más-más síkokban vannak, míg a terelőbordák a rácsbordákkal, ill. rácsbotokkal azonos síkba esnek. A katódfonalak egyébként célszerűen thóriumos wolfrámfonalak. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektroncső, különösen adócső, a buráján belül forgástest palástja mentén egyenletesen vagy változó osztással elhelyezkedő katódfonalak által alkotott központos katóddal, szt körülvevő botok, vagy rácsbordákon levő ráosmenetek által alkotott legalább egy ráccsal, valamint legalább egy an óddal és esetleg segédelektródákkal, mimellett legalábbis az első rács botjai, vagy rácstartóbordái az elektroncső katódjának középpontján és az egyes katódofnalakon átfektetett síkon kívül esnek, jellemezve a katódfonalak által alkotott katódtesten belül elhelyezkedő eletkronterelőeszközökkel. 2. Az 1. igénypont szerinti elektroncső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az elektronterelőeszköz oly elektronterelő bordarendszer, melynek egyes bordái az elektroncső katódfonalai által alkotott forgástest tengelye és az első rács egyes rácsbotjai, vagy rácsbordái által meghatározott síkokban fekszenek. 3. Az 1—2. igénypontok szerinti elektroncső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bordarendszer bordázott henger, melynek egyes bordái helyezkednek el a katódtengely-rácsborda (vagy rácsbot) síkokban, 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti elektroncső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terelőbordákinak a rácsbordák (botok) felé eső végei megvastagodással, vagy a terelőbordákra merőleges keskeny fémszalagokkal vannak ellátva. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti botrácsos elektroncső, amelynél a botrácsok merevítésére gyűrűk szolgálnak, jellemezve a katódfonálrendszeren belül elhelyezett terelőrendszerre a gyűrűkkel szemben a katódhenger tengelyére merőlegesen felerősített tárcsákkal. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti elektroncső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a terelőrendszer nem emittáló vákuumtechnikai fémből, célszerűen molibdénből vagy a gettertulajdonságokkal rendelkező tantálból, ill. titánból készült. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója 630437. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
