150167. lajstromszámú szabadalom • Optikai elrendezés koincidenciás leolvasáshoz

Megjelent: 1963. május 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG «íir-»fr SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.167 SZÁM MA—1023 ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: G 01 c Magyar osztály: 42 c 5-9 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Optikai elrendezés koincidenciás leolvasáshoz Magyar Optikai Művek, Budapest Feltaláló: Pusztai Ferenc oki. gépészmérnök A bejelentés napja: 1961. március 23. A nagyabbpontosságú szögmérő műszereknél a magassági és vízszintes szögek mérése az osztott üvegkörök diametrális helyeinek leolvasásával történik. Ez a megoldási a mérés pontosságát fokozza. A diametrális körképek összevetítésekor a diametrális képek mozgási iránya a leolvasó és az optikai mikrométer rendszer mozgásakor egyirányú vagy ellentétes lehet. Az ismeretes, nagyobb pontossági igényeket kielégítő leolvasó rendszereknél általában az ellentétes képmozgású megoldásokat használják, annak ellenére, hogy aiz átvetitős rendszereknél a képmozgások megfordításához mindkét körnél tetőéiprizmára, vagy valamilyen más tükörfelületre, az optikai mikrométer ellentétes irányú képmozgatásához pedig kettős ékpárra van szükség. Az ismert megoldásokat ezenfelül az egyik átvetítő prizma helyén pentaprizmával is el szokták látni, azzal a céllal, hogy az egymás mellé vetített diametrális képeken mindkét számozás helyes állású legyen. Ezek a megoldások azonban a sok tükröző felület miatt igen rossz képet adtak az üvegkör osztásairól. A találmány tárgya olyan optikai elrendezés koincidenciás leolvasáshoz, melynél a diametrális körképek mozgási irányát a sugármenetbe beiktatott egyetlen prizmarendszer változtatja meg. A találmány egy kiviteli példáját az ábrán tüntettük fel. Az I. magassági 'kör leolvasásakor a belépő fény az üvegkörön áthaladva az 1 prizmára kerül, amelyről aztán a 2 prizma az üvegkör ellenkező diametrális helyére vetíti. ide képezve le az üvegkör előző osztásainak képét. Ezt a képet a 3 és 4 prizma a közéjük iktatott lencsék segítségével az 5 prizma előtt az X helyre ismét leképzi. Erről a képről a továbbhaladó sugarakat a sugármenetbe beiktatható 5 prizma lencsék segítségével a 9 és 10 ékpárbó] álló optikai mikrométeren keresztül a 12, 13, 14 prizmákból álló prizmarendszerre juttatja. Ez a prizmarendszer végzi a diametrális helyekről érkező képek mozgásirányának megváltoztatását és a képek egyesítését. A 12 prizima 45°-os tetőéiprizma, a 13 pedig közönséges 45°-os prizma. Mivel a 12 prizmán a tükröződések száma 1-gyel több, mint a 13 prizmán, nem nehéz belátni, hogy ez a rajta áthaladó képek mozgási irányát megfordítja. A 12, 13 prizmákat elhagyó, eddig külön futó sugárnyalábokat a 14 kettős rombusz külön futó sugárnyalábokat a 14 kettős rombuszpriztma egyesíti. Ugyanezen a prizmán van elhelyezve a választóéi is. A vízszintes kör leolvasásánál a belépő fényt a 6 prizma irányítja az üvegkörre, majd a 7 prizmán és lencséken keresztül a 8 prizmára kerül, melynek segítségével az üvegkör osztásainak képe az itt megjelölt X helyen képződik le, a diametrális osztások mellé. A sugárnyaláb innen továbbhalad az optikai .mikrométer ékpárja felé. Az 5 prizma a vízszintes kör leolvasásakor nem vesz részt a sugármenetben, mivel ebből kiiktatható. A továbbiakban a sugármenet azonos a magassági kör leolvasásáéval. Látható, hogy a jelek képei mozgásirányának megváltoztatásához nem szükséges az 1, 2 és a 7, 8 prizmák helyén drága és a képminőséget rontó tetőéi, vagy pentaprizmákat, valamint az optikai mikrométernél kettős ékpárt alkalmazni.