150165. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az androsztán-sorbeli szteroidok hemiacetáljainak előállítására

2 150.165 -észter-csoporttá alakítjuk át, mely utóbbiakban az aldehid-komponens akár klorál, akár valamely egyéb aldehid lehet, az így nyert szteroid-vegyü­let említett hatása megmarad, sőt esetleg még fokozódik is, megváltozhat, azonban a vegyület anaboliás és androgen hatásának a vegyületben jelenlevő szteroid-komponens egyébirányú hatá­saihoz való nagysági viszonya. Ezen túlmenően azt is tapasztaltuk, hogy a jelen találmány sze­rinti eljárással előállított hemia'Cetál-észterek elő­nyös közbenső termékek lehetnek további érté­kes, különleges célokra szolgáló gyógyszerek elő­állítása során. Különös figyelmet érdemel azonban az ilyen termékek esetében az anaboliás hatásnak az and­rogen hatáshoz mutatott nagyság-viszonya; a ta­lálmány szerinti eljárással előállított bizonyos he­miacetálok, ill. hemiaeetálészterek esetében ugyan­is az anaboliás hatás az androgen hatáshoz viszo­nyítva fokozódik. A fenti tulajdonságok alapján az ilyen termé­kek jól alkalmazhatók sebészeti beavatkozások után a lábadozási időszak megrövidítésére, anél­kül, hogy a felhasznált szteroidszármazék andro­gen hatása nem kívánatos mellékhatásokat vál­tana ki. így pl. ha a tesztoszteronból butilklorállal vagy feinoxiacetálaldehiddel képezett hemiacetált állít­juk elő, az említett hatások viszonya az (I) táb­lázatban feltüntetett módon változik meg; ebben a táblázatban az első számoszlop a tesztoszteron­-17-butilklorál-he:miacetál, tesztoszteron-17-f enoxi­acetaldehid-hemiaeetál és teszitoszteron-17-f enoxi­acetaldehid-hemiacetál^acetát androgen aktivitását szemlélteti, a tesztoszteron-17-propionátéhoz viszo­nyítva; a második számoszlopban ugyanezen ve­gyületek anaboliás aktivitását adjuk mfg, ugyan­csak a tesztoszteron-17-propionátéhoz viszonyít­va, míg a harmadik sízámoszlopban az emlí­tett kétféle hatás egymás közti mennyiségi ará­nyát adjuk meg mindegyik vegyület esetében. I. táblázat Vegyület c -0) ao o l/l 5 n < M "o .o ES fi < £did rögén hatás viszonya Tesztoszteron-propionát 100 100 1,0 Tesztosz teron-butilklorál­-hemiacetál 71 95 1,34 Tesztoszteroin-fenoxiaeet­aldehid-hemiaoetál 10 33 3,3 Tesztoszteron-fenoxiacet­taldehid-hemiacetál­-acetát 80 130 1,63 Az I. táblázatiban megadott androgen ill. ana­boliás aktivitások mérése oly módon történt, hogy kasztrált hímpatkányokat az említett vegyüle­tekkel szubkután injekció útján kezeltük, majd 10 nap múlva a patkányokat megöltük és lemér­tük a felboneolt patkányoknál a vesicula semi­nalis:-\- prostata ill. a levator ani súlyát. A fenti I. táblázat első két számoszlonában szereplő szám­értékek a vizsgált vegyület aktivitásának teszto­szteron-propionát aktivitásához való viszonyát adják meg,. A fentiek mellett azt is tapasztaltuk, hogy az eddigi tesztoszteron-észterek vizes kristály-sizusz­penzióban szubkután injekció útján mutatott androgen hatásához viszonyítva elnyújtott hatást érhetünk el, ha az ilyen célra eddig alkalmazott készítményekben szereplő tesztoszteron-észterek helyett pl. tesztoszteron-broimál-hermaeetál-acetá­tot alkalmazunk. E hatás szemléltetésére példaként megemlíthet­jük, hogy a tesztoszteron-bromál-hemiacetál-acetát kristály szuszpenzióval adott egyetlen injekció 8 hétnél hosszabb időre elnyújtott hatást muta­tott; ez idő elteltével a fenti vegyülettel kezelt és megölt 10 ivartalanított hímpstkány átlagos prostata + vesicula seminalis súlya 94 mg volt; ez előnyös elnyújtott androgen hatásra mutat, mert az ellenőrző vizsgálat során ugyanilyen mó­don tesztoszteronizobutirát megfelelő mennyiségé­nek vizesikristály-szuiszpenziójávai egyetlen injek­cióban kezelt állatok esetében az említett érték csupán 77 mg volt. A találmány szerinti eljárás tehát lehetőséget nyújt olyan gyógyászatilag értékes elnyújtott ha­tású új szteroid-származékok előállítására, ame­lyek szteroidalkotórészként önmagukban jól is­mert és előnyös terápiás aktivitású androsztán­vagy androsztén-vegyületeket tartalmaznak mint tesztoszteront, 4-klór- és 4-hidroxi—tesztoszteront, 1-dehidro-tesztoszteront, 17-alf a-m etiltesztosizte­ront androsztán-3-on-17-ol, 17-alfa^rnetil~zl5 -and­rosztén-3,17-diolt és egyéb hasonló androsztám­sorbeli szteroidokat. A találmány azonban általános módszert nyújt az említett (I) és (II) általános képleteknek meg­felelő hemiacetálok és hemiacetál-észterek előállí­tására; nincsen korlátozva a találmány köre a fentebb említett szteroid-alkotórészek alkalmazá­sára. A találmány szerinti eljárásban valamely olyan androsztán-sorbeli szteroid-vegyületet, amely leg­alább egy szabad hidroxilcsoportot tartalmaz a 3- vagy a 17-helyzetban, vagy pedig mind a 3-, mind a 17-helyzetben és tartalmazza mindazokat az egyéb helyettesítőket és a szteroid-gyűrűrend­szerbeli kettőskötéseket, amelyek jelenlétét aa előállítandó végtermékben kívánjuk, valamely alifás aldehiddel reagáltatunk, amely helyettesítő­ként egy vagy több halogénatoimot, továbbá aro­más csoportokat (beleértve a fenoxi-csoportot is) vagy heterociklusos csoportokat is tartalmazhat; alkalmazhatjuk e reakcióhoz valamely ilyen al­dehidnek egy reakcióképes származékát is. A fenti reakció lefolytatása után a képződött hemi­acetált vagy dihemiacetált elkülönítjük és tisztít­juk, vagy pedig — ha a termék észterét kíván­juk előállítani — a képződött hemiacetált vagy dihemiacetált továibb reagáltatjuk valamely olyan acilezőszerrel, amelynek acilosoportja megfelel annak a savnak, amellyel az említett hemiacetált ill. diihemiacetált észterezni kívánjuk. A reakció híg oldatban vihető ki, pl. oly mó­don, hogy a szóban forgó szteroid-vegyületet va­lamely e célra alkalmas oldószerben oldjuk ás

Next

/
Thumbnails
Contents