150159. lajstromszámú szabadalom • Kommutátor szerkezet egyfázisú soros kommutátoros motorhoz a transzformátoros feszültség hatásának csökkentésére
Megjelent: 1963. május 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 -ÍJSZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.159 SZÁM Nemzetközi osztály: H 02 n WE—254 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 d1 1—3 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY ^ Kommutátor szerkezet egyfázisú soros kommutátoros motorhoz a transzformátoros feszültség hatásának csökkentésére Klement Gottwald Villamossági Gyár, Budapest Feltaláló: Werner György villamos mérnök, Bud apest A bejelentés napja: 1961. április 14. A találmány szerinti kommutátorszerkezettel ellátott egyfázisú soros kommutátoros motor elsősorban ipari frekvenciájú villamosvasúti vontatómotorként használható fel igen előnyösen. Ma már egyre kevésbé alkalmaznak az 50 periódusú villamosvasúti mozdonyoknál egyfázisú soros kommutátoros motorokat hajtó motorként, mivel még ma sem sikerült kifogástalanul működő — tehát az indításnál is kielégítő tulajdonságokkal rendelkező — megfelelő teljesítményű 50 periódusú egyfázisú soros kommutátoros motort kialakítani. Ennek oka az, hogy az 50 periódusú egyfázisú soros kommutátoros motorok komrnutációját a transzformátoros feszültség hatására kialakuló nehezen kompenzálható és annak klasszikus kivitelében indításnál kompenzálatlan rövidzárási áramok lerontják, és a, rövidzárási áramok, illetve az azokat létesítő transzformátoros feszültség értékének megfelelő határ alatt tartása a motor méretezését' és konstrukcióját is számos kötöttségnek veti alá. Ezért számos megoldással kísérleteztek eddig a transzformátoros feszültség leküzdésére. Ezek közül azok bizonyultak a leghatásosabbaknak, amelyek a rövidzárási áramok korlátozására ellenállásokat alkalmaznak. Ezek egyike sem bizonyult annyira kedvezőnek a technikai kivitelezés és gazdaságosság szempontjait is figyelembe véve, hogy végleges: megoldást jelentett volna. Az alábbiakban felsorolunk néhány — hatásában eddig legkedvezőbbnek mutatkozó — megoldást, melyek célkitűzésükben a későbbiekben ismertetendő találmány célkitűzésével megegyeznek és így a találmány előzményeinek tekinthetők. 1. A francia Jeumont gyár által felújított legrégibb megoldás az armatúra kivezetéseinek ohmos ellenállások közbeiktatásával történő bekötése a kommutátorba. Ily módon a kefe által rövidrezárt áramkörbe mindig, tehát indításnál is két bekötőellenállás van beiktatva, mely a rövidzárási áramokat korlátozza. Az ellenállás nagyságának megfelelő megválasztását az ellenállások beépítésére rendelkezésre álló hely korlátozott volta és az ellenállások által elég kellemetlen he^ lyen (a ko-mmutátor-beíorraszitások mellett) okozott többletmelegedés lehetetlenné teszi. További hátrány, hogy az összes armatúra kivezetés külön-külön ellenállásokhoz van kötve, melyek közül csak azok működnék, melyek a kefék által éppen rövidrezárt áramkörökben vannak. 2. Kasperowsky nevéhez fűződik az osztott keféik közé kapcsolt korlátozó ellenállásokat alkalmazó megoldás. Előnye, hogy csak annyi ellenállást alkalmaz, ahány kefekészlet van a kommutátoron elhelyezve, és az ellen állásokat az armatúrán kívülre helyezi. így az armatúra gyártását nem nehezíti és az ellenállások hűtése sem jelent problémát. Az áramkorlátozó ellenállásokat alkalmazó' megoldások hátránya, hogy — mivel a motoráram keresztül folyik ezeken az ellenállásokon — többlet veszteségek lépnek fel. Ezen veszteségek csökkentésére Schenfer fojtótekercs és ellenállás kombinációját alkalmazza áramkorlátozó elemként,
