150144. lajstromszámú szabadalom • Gázkeringtető berendezés

Megjelent: 1963. május 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG «r Nj-SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HJVATAL 150.144 SZÁM SE—1080. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: G 05 b, d Magyar osztály: 47 g2 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Gázkeringtető berendezés Szerves Vegyipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Nagy Sándor gépészmérnök és Hartai Rezső gépészmérnök, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1961. július 17. A találmány nagynyomású, 10—100 atü közötti nyoimású gázok fceringtetésére szolgáló berendezés, amelynél a gáz nyomásának növelését fémanyagú csőmembránnal határolt térben végezzük. A magynyomásű gázok keringtetésére szolgáló ismert berendezéseknek több olyan hátrányos tulajdonsága van, amelyek az ismert berendezéseket alkalmatlanná teszik a 10 atü-mél nagyobb nyomású gázoknak különböző, illetve változó sebességű keringtetésére. A gázok keringtetésére ismert szerkezetek egyik legnagyobb csoportját a dugattyús, forgódugattyús és turbokoímpresszorok alkotják. Ezek nagy hibája, hogy a nagynyomású gázzal töltött tériből kivezetett mozgó rudak és tengelyek, valamint az ezeket körülfogó tömszelenoék közötti résen keresztül a gáztérből a gáz kiszökik. Ez gázveszteséget okoz, azonkívül a nagy nyomással és nagy sebességgel kiáramló gáz erróziós hatása következtében a tömítés rövid idő alatt folyamatosan teljesen leromlik. Az említett kompresszortípusok tömítetlenségi hibái következtében — ha mérgező, erősen maró vagy robbanó gázokat keringtetünk, — sokszor mérgezés, baleset és üzemrongálódás következik be. Az ismert gázkeringtető berendezések másik csoportjánál sík membránokat alkalmaznak a periodikusan csökkentett és megnövelt térfogatú gáztér egyik oldalának lezárására. A sík membránok általában gumiból, műanyagból vagy egyéb ehhez hasonló anyagból, esetleg hullámos fémlemezből készülnek. A sík membránokkal dolgozó keringtető berendezések gumi- vagy műanyag membránját csak vékony lemezből lehet készíteni, mert ellenkező esetben a membrán anyagában oly mértékű húzó, hajlító és nyíró igénybevételek lépnek fel, amelyeknek hatására a membrán rövid időn belül elszakad, használhatatlanná válik. A vékony membránnak viszont hátrányos tulajdonsága, hogy a két oldalán csak kis nyomáskülönbség lehet ,a!hhoz, hogy a membrán át ne szakadjon. Az ismert keringtető berendezéseknél gyakran előforduló jelenség, hogy a nyomóvezeték eltöniődése vagy hasonlók következtében a membránnak gáztérbe való benyomásakor nem áramlik ki megfelelő mennyiségű gáz a gáztérből, és a gáztér felőli oldalon nagymértékben megnövekedett nyomás hatására a membrán kiszakad. A fémleimezből körgyűrű alakú hullámosítással készített membránok szilárdsága kielégítő, azonban a lökethossz az ilyen fémlemez membránoknál gyakorlatilag csak igen szűk batárok között változtatható. Ismertek olyan gázkeringtető berendezések is, amelyekben gumiból vagy műanyagból készített esőmembránok vannak. Ezeknek hátrányos tulajdonsága, hogy csak kis mennyiségű gáz szállítására alkalmasak. Ezeknél is vastag csőfal esetén a membrán rövid idő alatt tönkremegy, vékony csőfal alkalmazása esetén pedig az előre nem számított mértékben megnövekedő gáznyomás hatására ezek is kiszakadnak. Az ismert membrános berendezések közös hibája, hogy geometriai méreteiktől függően csak egy meghatározott löketankénti gázmennyiség szállítására alkalmasak. Ez a korszerű kémiai üzemekben nem kielégítő, mert az ilyen üzemekben gyakran van szükség arra, hogy az elvégezni kívánt kémiai reakciók természetéhez, követelményeihez és a reakcióban résztvevő anyagok mennyiségéhez alkalmazkodva a nagynyomású