150133. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kazán- vagy kemencetüzelésre
hetők, amit a gyakorlati tapasztalatok eredményei teljes mértékbein igazoltuk. Példaképpen megenű em, hogy egy lernezhengerdei tolókemencé 1, melynél eddig csak generátorgázzal és olajpóttüzeléssel tudtak dolgozni és az olajikalóriaháinyad növelésekor a rohamos mértékben megnövekedő reveképződés miatt a kemence idő előtt dugult el, a találmány szerinti eljárás alkalmazásakor a következő előnyök jelentkeztek: A tüzelőanyagköltség az olcsóbb olajnak ¡nagyobb hányadban való használata folytán kb. 20%-kal csökkent, a fajlagos össz-kalóriaf elhasználás kb. 5%-kal csökkent, a kemence teljesítménye kb. 15%-kal megnövekedett és a kemence üzemideje, melyet a revesedés mértéke szab meg,' 30—50%-kal megnőtt, az acélleégési veszteség pedig 15—25%-kal csökkent. Kazánüzemben végzett egyik összehasonlító kísérlet, melynél ismeretes olajtüzelést a találmány szerinti olajtüzeléssel akként hasonlítottunk össze, hogy két teljesen azonos fajtájú, nagyságú és állapotú kazán közül az egyikben a találmány szerinti olajtüzelést alkalmaztuk, a következő eredményekre vezetett: A kazánhatásfok a találmány szerinti tüzelésű kazánnál kb. 10—12%-knl növekedett, a kazán teljesítménye pedig 4—5 t/óráról 7—3 t/órára növekedett, egyébként azonos üzemviszonyok mellett. A találmány szerinti eljárás különféle berendezésekkel foganatosítható, melyek közös jellemzője azonban az. hogy tűzálló anyaggal bélelt forgástest alakú reakcióterük van. melyek hossza legnagyobb átmérőjüknek legalább másfélszerese, célszerűen 3—5-szöröse, és hogy e reakciótérbe annak egyik végén a tüzelőanyagnak a reakciótér tengelyirányában való befúvatására alkalmas szervek, valamint e befúvató nyílás körül elrendezett levegőbefúvató fúvókák vezetnek, mely fúvókák tengelyirányai a reakciótér hossztengelyével hegyesszögeket zárnak be, de azt nem metszik, mimellett a reakciótérnek a tüzelőanyag befúvatására való eleje célszerűen konfuzordiffuzorként kialakított és a reakcióteret hűtőlégköpeny veszi körül, melynek légbevezető csőcsonkja célszerűen a reakciótér ama vége környezetében van, melybe a tüzelőanyagbefúvató szervek torkollnak, a reakciótér vége pedig, célszerűen további levegőbefúvató szervek és konfuzor-diffuzor útján, a fűtendő kazán vagy kemence lángteréhez csatlakozik. E csatlakozás célszerűen közvetlen lehet, azaz a reakciótér a kazánnal vagy kemencével össze lehet, építve, minthogy méretei aránylag csekélyek. A találmány szerinti eljárást és a foganatosítására való berendezéseket néhány példában alantiakban részletesebben a rajzokkal kapcsolatban ismertetem. A rajzokon az 1—3. ábrák különböző kivitelű berendezések tengelymenti hosszmetszetei, a 4—7. ábrák a találmány szerinti berendezést Martin-kemencével összeépítve szemléltető vázlatok, a 8. ábra egy kombinált tüzelésű berendezés tengelymenti hosszmetszete, a 9. ábra egy szénportüzelésű berendezés első lépcsőjének tengelymenti hosszmetszete, a 10—13. ábrák kombinált tüzelésű berendezések tengelymenti hosszmetszetei, a 14. ábra füstgáz-visszavezetéssel dolgozó tüzelőberendezésű kemenceelrendezés vázlata, a 15. ábra a 14. ábra szerinti kemenceelrendezés egy változatának vázlata, a 16. ábra olaj- és kohógáztüzelésű, füstgázvisszavezetéssel és önműködő szabályozással dolgozó tüzelőberendezés vázlata, a 17. és 18. ábra oly kemenceelrendezés vázlata, melynél azonos reakciótérben termelt olajgázt többfelé osztva, azonos kemencét fűtő több égőben keverünk a teljes elégetéséhez szükséges levegővel. Az 1. ábra szerinti, főleg kísérleti és beállítási célokra alkalmas berendezésnél a tetszőleges ismert szerkezetű 1 olajporlasztó a 2 házban van elrendezve, melybe a levegőt az 5 csőcsonkon át fúvatjuk be. Az olajbeáramlás a 3 csőcsonkon, a porlasztó közeg. pl. gőz vagy sűrített levegő, beáramlása a 4 csőcsonkon át történik. A 2 házból a befúvatott levegő a 6 fúvókákon át áramlik ki a berendezés konfuzorterébe. E levegő nyomásának olyan nagynak kell lennie, hogy a k'vegő örvényáramban áramoljon a reakciótéren végig, éspedig számottevő sebességgel, mely tengelyiránybán célszerűen 20—30 m'sec. de legalább 10 m/sec. A befúvatott olaj tengelyirányú áramlási sebessége viszont legalább 50 m/sec, célszerűen jóval nagyobb, pl. 200 m/sec. A levegő örvényáramlását azzal érjük el. hogy a 6 fúvókák a rajzon látható görbült alakúak és kiáramló nyílásaik a reakciótér hossztengelyével hegyes- Bzögeket zárnak be, de azt nem metszik. E 6 fúvókák az 1 porlasztó kiáramló nyílása körül körben, szimmetrikusan vannak elrendezve és a hozzájuk erősített 8 rudak útján hosszirányban eltolhatok, valamint tengelyük körül el is forgathatók, hogy az örvénylés szempontjából legkedvezőbben állíthassuk őket be. Elforgatásuk célszerűen a 10 fogaskerék útján történik, mely a 8 indák végére ékelt. 9 fogaskerekekkel kapcsolódik és a hozzákapcsolódó 11 fogaskerék útján forgatható el. Az elforgatást végrehajthatjuk fogaskerekek helyett, csavarhajtással is. A 6 fúvókák célszerűen kicserélhetok és így a berendezésben különböző alakú és méretű fúvókákat alkalmazhatunk, melyek méretei és hajlásszögei, valamint, alakjai adott esetben egymástól eltérőek is lehetnek és beállításuk olyan is lehet, hogy a belőlük kiáramló légsugarak a szctpolíasztott olajsugarat különböző helyeken érjék. Magának az olajsu.gárnak kis csúcsszög melletti kiáramlása is örvényszerű lehet és így e berendezéssel igen jó keveredést érhetünk el a szétporlasztott olajsugár és a befúvatott. levegő között, minthogy házában az 1 olajporlasztó tengelyirányban célszerűen szintén eltolható. A rajzon látható, hogy a keveredés konfuzorban történik, mely közvetlenül a 7 diffuzorhoz csatlakozik, az pedig állandó keresztmetszetű hengeres alakban folytatódik. A reakciótér fala a tűzálló 13 anyagból áll, mely pl. samott vagy döngölt krómmagnezk lehet és melyet a szintén hőszigetelő 14 burkolat, vesz körül, mely pl. azbesztlemez vagy hőszigetelő tégla lehet. E burkolatot viszont a 16 hű*ölégköpeny veszi körül, melybe a levegőt a 24 csőcsonkon át fúvatjuk be. A rajzon látható, hogy a reakciótér tengelyirányú hossza hengeres
